FHB Bank
FHB Bank

Alig fizetnek kamatot a hagyományos bankbetétek, a nyereménybetétek viszont szárnyalnak, mivel egyre többen szánnak néhány tízezer forintot arra, hogy a sorsoláson esetleg jóval értékesebb tárgyakkal gazdagodhassanak.

Gondban vannak, akik jövedelmükből képesek félretenni, ám nem szeretik a kockázatos befektetéseket: náluk a részvények, a devizák, vagy – az elmúlt évek keserű hazai tapasztalatai miatt alapvetően külföldön rendelkezésre álló – vállalati kötvények szóba sem jöhetnek. Beérnék az inflációt alig néhány százalékponttal meghaladó kamattal is, ezért is kötötték le pénzüket hosszú éveken át bankbetétekben. Ez utóbbiak egykori dominanciáját jelzi, hogy például a válság 2008 őszi kirobbanása előtt a hazai lakosság megtakarításainak közel 40 százalékát fialtatta a hazai pénzintézetekben.

Mára ez az arány 26 százalékra csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításaiból – ami még mindig magasnak számít ahhoz képest, hogy a bankbetétek fő vonzereje, a gyakorlatilag kockázatmentesen elérhető kamat már egy ideje a múlté. Mióta az MNB levitte a piacon eligazodási pontnak számító jegybanki alapkamatot a 2012 augusztusi 7 százalékról 1 százalék alá, azóta eljutottunk oda, hogy a bankok ma már átlagban alig 0,5 százalékos éves kamatot fizetnek a maximum egy évre lekötött betétekre.

A bankbetétekből a legtöbb pénzt az állampapírok szívják el – arányuk a lakossági megtakarításokon belül a 2008-as 3-5 százalékról mára 14 százalékra ugrott. Ám még mindig sokan vannak, akik ódzkodnak az értékpapíroktól – még azoktól is, amelyeket az állam dobott a piacra – és csak a bankokban bíznak. Így magától értetődően a hitelintézetek egyéb ajánlatai között néznek szét, mielőtt a párnacihába bevarrják spórolt pénzeiket.

Így bukkannak rá egyre többen a nyereménybetétre, amelyben ugyanúgy le kell kötni a pénzt, csakhogy az arra kapott kamatot a bank nem az ügyfélnek adja oda, hanem egy úgynevezett nyereményalapba teszi. Az ily módon összegyűlt összegekből aztán értékes tárgyakat vesz – jelesül autót, robogót, elektronikai cikkekre felhasználható ajándékkártyát –, amit havi rendszerességgel kisorsol a nyereménybetétek tulajdonosai között.

Kétszámjegyű kamatok mellett ez nem volt annyira vonzó alternatíva, hiszen ki akarta megreszkírozni, hogy évekig heverjen parlagon a pénze, anélkül, hogy egyszer is pont rá mosolyogjon a szerencse. Most azonban, amikor a nulla közelébe esett kamatok miatt igazából alig van mit veszíteni, egyre többen vannak, akik már nem tartják felesleges pénzkidobásnak nyereménybetétben tartani a megtakarításuk egy részét. Ahogy egyikük találóan megjegyezte: megéri egy jobb helyen elköltött kétszemélyes vacsora árát, azaz tízezer forintot feltenni arra, hogy esetleg az annak sokszorosát érő tárgy az övé lehet. Márpedig ez egy sima lekötött betétnek a kamataiból soha az életben nem jönne össze – még akkor sem, ha egyszer vissza is térnének a kétszámjegyű kamatok.

A banki tapasztalat szerint az ügyfelek 60 százaléka kis, 10-20 ezer forintos összegeket tesz a nyereménybetétbe. A megtakarítási forma értékesítése 2014-től ugrott meg jelentősen, amikor is az egy évre lekötött bankbetétek átlagkamata egy év alatt kevesebb, mint a felére (a 2013 eleji 5,42-ről 2,46 százalékra) esett vissza, ami aztán 2016 végére 0,6 százalékra morzsolódott. Ez nagyban közrejátszott abban, hogy míg például a hazai piac egyik szereplője, az FHB Bank közel két és fél év alatt, 2013 végéig mindössze 700 millió forintnyi nyereménybetétet értékesített, addig az azt követő mintegy három évben több mint 11 milliárdnyit. Az ezek utáni kamatokból képzett nyereményalapból eddig 568 tárgyat sorsolt ki a pénzintézet, melyek együttes értéke megközelíti a 200 milliót. Csaknem kéttucatnyian többször is szerencsések lettek, közülük tizenhét ügyfél nyereménybetétjét kétszer is kihúzták.

A magyarországi nyereménybetét-tulajdonosok alig fél százaléka nem vette át a nyereményét, a többségük pedig az értékes tárgyak helyett inkább a pénzt választotta, vagyis a nyeremény listaárából az adó (idén 15 százalékos) levonásával maradó összeget. (Ebből egyikük például képes volt kifizetni többmilliós hiteltartozását is.) Mert hát hiába is vonzó, hogy a nyereménybetéttel értékes dolgokat lehet nyerni, végső soron sokak számára ez is csak úgy működik, mint egy megtakarítási forma, amelybe azért teszünk pénzt, hogy céljainkat – lakásvásárlás, utazás, hiteltörlesztés – megvalósítsuk.

 

Egy 4,5 millió forintot érő Suzuki Vitara autót, 670 ezerbe kerülő Suzuki Address robogókat és százezer forintos notebook.hu vásárlási utalványokat sorsol ki az FHB Bank havonta egyszer azok között, akik legalább 10 ezer forint értékben vásárolnak nyereménybetétet az FHB Bank fiókjaiban (vagy a kétezer magyarországi posta egyikében). A sorsoláson való részvétel feltétele, hogy a nyereménybetét a vásárlást követő teljes hónapban (az első naptól az utolsóig) lekötve legyen. Vagyis, aki áprilisban vásárol és májusban nem töri fel nyereménybetétjét, az először a június 8-án esedékes sorsoláson nyerhet.