Negyvennégy másodperc − egy 2016-os kísérlet szerint átlagosan ennyi ideig bírjuk okostelefonunk nélkül, miközben a buszra, az orvosra vagy éppen valamelyik hivatalban várakozunk. Akár bevalljuk, akár nem, a telefonunk nélkül elveszettnek érezzük magunkat. Ám manapság már nem csak a 20-as, 30-as éveikben járókra jellemző, hogy ébredés után elsőként a telefonjukat ellenőrzik. Csakhogy az Y generáció (ők azok, akik a nyolcvanas évek eleje és a kilencvenes évek vége között születtek) tagjai egészen másképp használják a telefonjukat, mint a negyvenesek-ötvenesek vagy a még idősebbek. Mi a legnagyobb különbség? Ők általában nem azért veszik elő a telefonjukat, mert fel akarnak hívni valakit.

Facebook, Snapchat, sms

Az Y generáció tagjai megállíthatatlanok, ha üzenetírásról van szó, az sms-t ezért még mindig nem szabad temetni − hívták fel a figyelmet a RealityMine kutatói, az összes korosztályt tekintve ugyanis még mindig ez a leggyakrabban használt „beépített” funkció a telefonokon. A Központi Statiszikai Hivatal (KSH) friss, hazai kimutatása szerint magyar felhasználók 2016-ban például 1,78 milliárd sms-t küldtek, ami 3,7 százalékos emelkedést jelent a 2015-öshöz képest (az adatforgalom növekedése ennél persze jóval nagyobb, 39 százalékos). Az Y generáció is előszeretettel pötyög 160 karakteres üzeneteket, igaz, az üzenetküldő appok egyre nagyobb konkurenciát jelentenek − a RealityMine adatai szerint minél fiatalabb egy felhasználó, annál valószínűbb, hogy inkább valamelyik üzenetküldő alkalmazást használja.

A kutatás szerint a 20-as, 30-as éveikben járók a különböző mobilalkalmazások használatával is rengeteg időt töltenek. A legnépszerűbbek a közösségi oldalak alkalmazásai (a Facebookot a friss jelentések szerint naponta 1,15 milliárdan használják mobilról, a felhasználók 56 százaléka kizárólag a telefonjáról jelentkezik be), valamint a különböző csevegőappok. A egyesült államokbeli 18-34 évesek körében a két legkedveltebb a WhatsApp és a Facebook Messenger, de rengetegen használják a Kik, a Viber, a Google Hangouts, a Snapchat és a Skype szolgáltatásait is a mobiljukról. Persze az Y generáció szívesen használ más alkalmazásokat is, kis túlzással a „mobiljukon tartják az életüket”: az időjárást, a menetrendet, az aktuális moziműsort is különböző applikációk segítségével követik, de így olvasnak dokumentumokat, tárolják a fontos dátumokat és határidőket, néznek videókat, hallgatnak zenét és játszanak.

Úgy tűnik, az e-mailezés és a hagyományos telefonálás azonban nem tartozik az Y generáció kedvenc elfoglaltságai közé, a kutatási eredmények szerint a fiatalabbak ritkán telefonálnak, a 18 és 34 év közötti nők például háromszor gyakrabban döntenek az sms, mint a telefonhívás mellett. E-mailezéssel is jóval kevesebb időt töltenek, mint az idősebb korosztály, bár itt nemi különbségek is vannak: az e-mailt az adatok szerint a férfiak (akármelyik generációhoz is tartoznak) jobban kedvelik, mint a nők.

E-maileznek-e a húszasok?

Több amerikai és brit lap már 2010-2011 táján feltette a kérdést, vajon a lassan fél évszázados e-mail (az elsőt 1971-ben küldte el saját magának Ray Tomlinson amerikai programozó) eltűnik-e néhány éven belül a kommunikációs csatornák közül. A kérdés megválaszolásában − hívta fel a figyelmet a Wall Street Journal −, fontos szerepet játszik majd a Z generáció, vagyis azok a felhasználók, akik az 1990-es évek vége óta születtek. Míg az Y generáció és a tíz-húsz évvel idősebbek számára az e-mail még mindig a hétköznapok szerves része, addig a legfiatalabbak már nem az e-mailt, hanem a közösségi oldalakat, a WhatsAppot, a Twittert tekintik elsődleges online csatornának. Erről árulkodik egy egyesült államokbeli, androidos telefont használók körében végzett kutatás is, amely szerint a 13-24 évesek körében ezek az alkalmazások jóval népszerűbbek, mint az e-mail.

Ennek ellenére számos kutató úgy gondolja, mégsem a Z generáció veri majd be az utolsó szöget az e-mail koporsójába. Arra számítanak, hogy néhány év múlva a Z generációsok is tömegével kezdenek majd e-maileket küldeni és fogadni − egészen pontosan akkor, amikor belépnek első munkahelyükre. A fontos céges adatokat várhatóan akkor sem Facebook Messengeren küldik majd (bár vannak kivételek, a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó Atosnál betiltották a cégen belüli e-mailezést, helyette belső közösségi oldalt és annak üzenetküldő felületét használják), ahogy hivatalos ügyeket sem lehet üzenetküldő appokon keresztül intézni. Amíg a munkahelyek ragaszkodnak az e-mailhez, addig a legfiatalabb munkavállalók is időről időre ellenőrzik majd e-mailjeiket a telefonjukról. A HR-esek szerint az önéletrajzoknak ugyan még mindig kötelező eleme az e-mail cím, pedig egy LinkedIn-profil is elegendő lenne a tapasztalatok és referenciák bemutatására.

Mi akarjuk eldönteni, mire költünk

Az elmúlt években egyre több hírportál és magazin rukkolt elő időről időre olyan összeállítással, amelyben a különböző mobilhasználati szokásokkal rendelkezőknek ajánlanak tarifacsomagokat a szolgáltatók aktuális ajánlataiból. A Time például megkülönbözteti a telefonjukat főleg üzenetküldésre használó „light usereket”, havi 3-5 GB-os adatcsomaggal beérő átlagos felhasználókat, valamint az „extreme usereket”, akik rengeteg videót néznek, zenét hallgatnak a telefonjukon. Nem véletlenül jelennek meg ilyen összeállítások a hírportálokon.

Az Y és a Z generáció tagjai olyan tarifacsomagokat keresnek, amelyek a lehető legjobban passzolnak a szokásaikhoz, ám − került elő a téma az elmúlt években több online fórumon − nem mindig találják a tökéletes megoldást. A szolgáltatók ugyanis a nagyobb adatforgalomhoz rendszerint korlátlan beszélgetést és sms-küldést párosítanak, vagyis ugyanarra a csomagra fizet elő az is, aki sokat telefonál, de keveset internetezik, és az is, aki rengeteg videót néz meg a telefonján, de alig-alig indít hagyományos hívásokat.