Öt dolog kell egy sikeres vállalkozáshoz, a jó ötleten kívül

Jobbá teszik a világot

A profit nem minden, ők hatni akarnak a környezetükre is, jobbá, élhetőbbé akarják tenni a világot. Talán ez a legfontosabb gondolat, mely korunk legsikeresebb startup-vezetői, sőt a mögöttük álló dolgozók fejében is motivációként jelenik meg stratégiai távlatokban és napi munkájuk során egyaránt. A Skype, az Uber, az Airbnb, a Dropbox, a Snapchat, a Spotify, illetve – hogy magyar példákat is említsünk – a Prezi, a Ustream vagy éppen a LogMeIn tökéletesen megegyeznek abban, hogy innovatív megoldásaik nem csupán saját és befektetőik üzleti eredményeihez járulnak hozzá, hanem óriási hatással vannak világunk fejlődésére is. Sikereiket nem csupán dollárban, euróban vagy forintban, hanem termékeik és szolgáltatásaik ilyen jellegű hatásában is mérik.

Azon túl, hogy – az előbbi példáknál maradva – megreformálták a személyközi és tömegkommunikációt, újat teremtettek a közösségi közlekedés, esetleg a szállásfoglalások világában, vagy éppen a mindennapi IT-munkavégzést átformáló megoldásokkal rukkoltak elő, saját üzleti világukon túlmutató társadalmi és gazdasági hatásuk is igen jelentős. De milyen út vezet odáig, hogy egy ötletből termék, egy induló startupból pedig Budapesttől London át San Franciscóig ismert és elismert vállalkozás legyen?

Az ötletnél több kell

A startupszférát jól ismerő szakemberek szerint a legtöbb kezdő vállalkozás életéből kimarad a kutatás fázisa, melynek hátterében legtöbbször az áll, hogy összekeveredik a „feltételezem” és a „tudom” fogalma az alapítók fejében. Az üzleti alapötlet ugyanis legtöbbször megfelelően megalapozottnak és racionálisnak tűnik az érintettek vagy szűkebb referenciakörnyezetük számára, a gyakorlat azonban néha mégis megcáfolja ezek életképességét.

A sikeres startupok közös jellemzője, hogy alapítóik és dolgozóik hajlandóak a folyamatos, validált tanulásra, illetve hogy képesek váltani, változtatni eredeti elképzeléseiken, ha az indokoltnak tűnik. Jó példa erre a magyar-amerikai alapítású Ustream, mely nem csupán Britney Spears, Ashton Kutcher vagy éppen Charlie Sheen érdeklődését keltette fel, hanem a Sony, a Samsung és a Facebook is fantáziát látott szolgáltatásaiban, az IBM pedig tavaly 130 millió dollár körüli összegért megvásárolta. Ez volt az első igazán sikeres magyar exit.

A Ustream klasszikus példája az alapítói rugalmasságnak. A videostreaminggel foglalkozó céget 2006-ban alapították, s az eredeti koncepció azon alapult, hogy a külföldön szolgáló amerikai katonák számára biztosítsanak élő videós kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel. A rendszer jól debütált, az alapítók pedig új alapokra helyezték a céget: hollywoodi hírességek nyomába eredtek, és a rajongók számára közvetítettek celebvideókat, valamint koncertvideók jelentek meg az oldalon. Az alapítók azonban mindvégig szenzitíven figyelték a felhasználói szokásokat, és rájöttek, hogy nekik valójában nem „tartalmat kell gyártani”, hanem a webes közösség, később pedig a partnercégek számára kell megteremteni a videós tartalmak közvetítésének minél tökéletesebb platformját. Képesek voltak váltani, ez pedig igazi sikertörténetté tette a Ustream-sztorit.

Eleinte minden csak hipotézis

Az előbbiek szellemében fontos tisztázni, hogy az ötlet eleinte csupán hipotézis, még ha teljesen logikusnak, megalapozottnak tűnik is elsőre. Onnantól biztos a piacképessége, ha leteszteltük és tisztán látjuk a leendő célcsoport reakcióját, amikor találkozik a termékkel. Máshogy reagálnak az emberek egy termékre, ha csak elképzelik, hogy milyen lenne, mint amikor ténylegesen a kezükbe is veszik azt. Az ötlet vagy hipotézis tényleges piaci szondázását validálásnak hívják.

Ötleteinket klasszikus kutatási módszerekkel (online kérdőív, személyes interjúk, fókuszcsoport, másodlagos piaci adatok elemzése), illetve a prototípus bemutatása révén is validálhatjuk. Utóbbi sokkal hatékonyabb, így a kulcs tehát, hogy készítsük el a termék egyszerűsített hasonmását, amit kézbe véve vagy egy számítógépen, okostelefonon megnyitva kipróbálhatja a leendő felhasználó, így első kézből tud visszajelzést adni róla. Persze lehet, hogy a visszajelzések megcáfolják az eredeti elképzelés létjogosultságát, de előfordulhat, hogy újabb ötletek forrnak ki belőlük.

Gyors prototípus (rapid prototyping)

Hogyan lehet elkészíteni a „gyors termékmakettet”, ami még nem funkcionál, de érthetően mutatja meg egy termék működését? A lényeg, hogy mielőtt tíz- vagy százmilliós fejlesztésekbe fog bárki, legyen egy olyan drótváz vagy látványterv, ami akár egy PowerPoint-prezentáció keretében is képes bemutatni a leendő terméket.

Legyen olcsó! A legjobb, ha még nem kell hozzá fejlesztő. Ha élethű tervet szeretnénk mutatni a leendő vevőknek, egy dizájner néhány órás segítségével bárki összeállíthatja a megfelelő prototípust. Szoftverek, alkalmazások modellezéséhez érdemes kattintható verziót készíteni, ebben segít például az ingyenesen használható InVisionApp nevű szoftver.

A kész prototípust érdemes minél hamarabb az elképzelt célközönséget reprezentáló tesztcsoportnak megmutatni. Visszajelzéseik alapján a prototípust ezt követően újra kell gondolni, finomítani, majd ismét tesztelni. Tipikus hiba, amikor az ötletgazda megpróbálja meggyőzni a tesztcsoportot a saját igazáról – ügyeljünk ennek elkerülésére!

A bukás nem kudarc, hanem tanulópénz

A többedjére próbálkozó startup-alapítók állítják, hogy – bár kétségtelenül kellemetlen élmény – minden korábbi bukás a javukra vált, így azokra akár befektetésként is tekinthetnek. Nem kérdés: minél hamarabb derül ki egy ötletről vagy termékről, hogy a megálmodott formában nem piacképes, annál kisebb az anyagi természetű veszteség bukás esetén. A prekoncepciókkal kapcsolatban felmerült hibák feltárása valójában lehetőség arra, hogy az eredeti ötletet finomítani lehessen, és már életképes formában kerüljön a piacra akár az adott vállalkozás, akár egy újabb keretein belül.

Általános tapasztalat, hogy meg kell tanulni másként tekinteni a hibákra, a bukást pedig sokkal inkább tapasztalatszerzésként felfogni, mintsem kudarcként. A világszerte ismert, a fejlesztő számára hatalmas üzleti sikert jelentő Angry Birds előtt például 51 játékot dobott piacra a finn Rovio szoftvergyártó. Kitartásuk kifizetődött, a bukott projektek tapasztalatait jól alkalmazták, az Angry Birds pedig nem „csupán” egy sok száz milliós letöltésszámot produkáló telefonjátéknak, hanem egy milliárdokat élő brandnek bizonyult. A hibák tehát nem a gyengeséget mutatják, hanem lehetőséget adnak arra, hogy végül sikeresek legyenek a vállalkozások.

Befektetők, akcelerátorok

Persze nem törvényszerű, hogy a világsikerhez csak korábbi bukásokon keresztül vezet út. Megfelelő tudás birtokában, mások tapasztalatainak ismeretében, azokat jól adaptálva saját üzleti terveikre akár a kezdő alapítók is sikerre vihetnek startupokat. Tapasztalatoknak és tapasztalt vállalkozóknak, cégvezetőknek – akiktől tanácsot kérhetünk – pedig nem vagyunk híján. Világszerte vállalkozói inkubátorok, akcelerátor-programok segítik az induló cégek útkeresését, miközben – éppen a sorozatos világsikereket látva – már a befektetők sem olyan szkeptikusak a startupokat illetően, mint 10-15 éve.

Nem csupán pénzügyi befektetők, pénzintézetek, tőkealapok, nagyobb, eltérő profilú cégek látnak fantáziát a startupokban, de sok híresség is beállt mögéjük befektetőként. Bono, a legendás U2 frontembere, Leonardo DiCaprio, Ashton Kutcher, Madonna, Magic Johnson, Eva Longoria, Jessica Alba, MC Hammer és például Justin Bieber is érdekelt különböző startupokban, ki befektetőként, ki pedig akár alapítóként is.

A sikernek tehát – mint cikkünk elején említettük – nincs egyértelmű receptje, pozitív példák azonban százával sorakoznak az induló startupok előtt. A lehetőség hazánkban is adott, így egy jó ötlettel, a szükséges vállalkozói ismeretek birtokában, átgondolt stratégia mentén haladva – de bármikor készen a változtatásra –, hosszú távú célokat maga elé tűzve bárki a Ustream, a Prezi vagy éppen a LogMeIn útjára léphet Magyarországon is.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Chivas The Venture közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.