Karácsony: Tőlem megnézhetnek mindent számlát, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését
A főpolgármester a Kormányinfón elhangzottakra reagálva jelezte, hogy a főváros az Állami Számvevőszék szerint is 2021 óta nettó befizető.
HVG
„Tőlem megnézhetnek mindent számlát, ellenőrizhetik ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését” – fogalmazott a városvezető. – közölte Karácsony Gergely a Kormányinfón elhangzottakra reagálva szerdai Facebook-bejegyzésében.
A főpolgármester felidézte, hogy Latorcai Csaba államtitkár a Kormányinfón azt mondta, pénzügyileg nem fenyeget az a veszély, hogy Budapest az állam nettó befizetőjévé váljon. „Hát, fenyegetni tényleg nem fenyeget, mert már bekövetkezett. Az Állami Számvevőszék állapította meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2021-től folyamatosan nettó befizető a központi költségvetésbe. Ezt a részt nehéz komolyan venni, viszont a tárgyalási kezdeményezést nagyon is, amire természetesen készen állunk” – fogalmazott.
Hozzátette: „Gulyás Gergely miniszter olyasmit mondott, hogy betekintési lehetőséget kérnek a főváros pénzügyeibe, hát tessék, jöjjenek, ha már az állam legfőbb ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek a teljeskörű betekintése és ellenőrzése valamiért nem elég nekik”.
Karácsony kiemelte, hogy az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendszeresen ellenőrzi, ebben az elmúlt időben különös figyelem jutott a Fővárosi Önkormányzatra. A 2023. év költségvetését és zárszámadását az ÁSZ a 24015. számú jelentésében vizsgálta töviről-hegyire.
Nézze meg, hogyan magyarázta Latorcai Csaba államtitkár Lengyel Tibornak, a HVG újságírójának, miért nem merült fel, hogy elengedje a kormány azt az 57 milliárd forintot a fővárosnak, amit a költségvetésbe be kellene fizetnie. Gulyás Gergely szerint az „átláthatósági” törvény megszavazásának elhalasztásával a civil szervezetek meg fogják kapni az 1 százalékos felajánlásokat, és arról is beszélt a miniszter, honnan veszik, hogy Ukrajna és Oroszország is újságírókat fizet Magyarországon.
Az Alkotmánybíróság külön is idézte ennek a jelentésnek azt a megállapítását, hogy „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus-járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra történő csökkentése) is hatással voltak” – emlékeztetett.
A főpolgármester felidézte, alig egy évvel később, idén is vizsgálta a számvevőszék a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását, a nyolc napja közzétett elemzésében kimondta, hogy további intézkedések nélkül az önkormányzat nem tud eleget tenni a közfeladatellátási kötelezettségeinek.
„Úgy főznek meg minket, mint a békát” – összegezte találóan Budapest helyzetét Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester. A kormány szisztematikusan az anyagi összeomlás szélére sodorta a fővárost, és a végkifejletet várva szemléli, amint a közgyűlési erők egymásnak feszülnek. Egy új törvény értelmében Budapest anyagi gyámság alá kerülhet, ha pedig jogellenes működésre hivatkozva új helyi választást kell kiírni, az érdekesen megkavarhatja a viszonyokat.
Kitért arra is, hogy Budapest úgy tudott talpon maradni a közszolgáltatások érdemi csökkentése nélkül az elmúlt években, hogy 2019-hez képest reálértékben 25 százalékkal csökkentek a rendelkezésére álló források. Az államháztartási rendszerben példátlan az ilyen mértékű költségcsökkentés a rendszerváltás óta. „Egyszerűen ilyen kormányzati elvonások mellett – ahogy azt minden eddigi ellenőrzés megállapította – nem lehet fennmaradni” – jelentette ki.
Mint mondta, Budapest kész tárgyalni a kormányzattal. Az idő azonban vészesen fogy, a város a kormányzati elvonások miatt a működőképesség határán egyensúlyoz. „Ha a kormányzat nem bízik az Állami Számvevőszék nagyon alapos ellenőrzéseiben és jelentéseiben, természetesen állunk bármilyen újabb átvilágítás elé. Csak nehogy késő legyen, amikor már nincs visszaút” – tette hozzá.
Ismét szerdán tart kormányinfót Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A nemzeti összetartozás napján a főváros, a civilek, a sajtó és a Pride ellehetetlenítéséről is kérdezünk.
Múlt csütörtökön a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forint szolidaritási adót emelt le inkasszóval a Fővárosi Önkormányzat folyószámlájáról. Az adó elvonását jogtalannak tartó önkormányzat bírósághoz fordult, így az inkasszót egyelőre nem tudják érvényesíteni, de ettől még bizonytalanná váltak a budapesti közszolgáltatások, köztük a tömegközlekedés működtetése is. Karácsony Gergely azt mondta, ha a bíróság nem fogadja el az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket, „akkor borul az asztal, és akkor minden is előfordulhat”. Ráadásul a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja Rákosrendezőt, ami újabb 18 milliárdos fizetnivalót jelent a fővárosnak.
Karácsony hétfőn bejelentette, hogy pénteken 10 percre leáll a közösségi közlekedés, „megmutatni egy pillanatra, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik.”
Karácsony Gergely főpolgármester szerint meg szeretnék mutatni, hogy „mi van akkor, ha ez a város nem működik”, de olyan időpontot választottak, amely nem akadályozza annyira Budapest közlekedését.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A Mein Kampfban kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul mindezt több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.