Így lett a zalai madárvédőből pingvinszakértő, majd sikeres áfonyatermesztő
A Zala megyei Nagyrécsén nőtt fel természetrajongó fiatalként, és innen indult világkörüli útjára Hivekovics Ákos, hogy aztán több, mint 20 év és rengeteg kaland után térjen haza szülőföldjére. 2014-től olyan gyümölcsöket termeszt, amik évek óta nem csak a nagy áruházak polcairól, de Magyarországról is hiányoztak. Az igény pedig akkora a prémium minőségű áfonya, szeder és ribizli iránt, hogy folyamatosan bővülnek és fejlesztenek. Helyszíni riport a zalai bogyósgyümölcs ültetvényről.
Madárlátta világjárás
Hivekovics Ákost gyerekként elvarázsolták Gerald Durrell brit zoológus és író történetei. Kígyót, békát, gyíkot gyűjtött a határban, majd csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjához, aktívan részt vett a madármegfigyelésben és -védelemben, idejének nagy részét a Fenékpusztán található gyűrűzőtáborban töltötte.
„1992-ben már egyre erősebb volt bennem a vágy arra, hogy a trópusokon és a világ más tájain kutathassam a madarakat” – mesélte Ákos élettörténetét. „Azon a nyáron Lettországban töltöttem 2,5 hónapot egy fantasztikus édesvízi élőhelyes környezetben. Főként a populációbiológiával foglalkoztunk: gyűrűzés, fogás, visszafogás alapján egyszerű, majd később statisztikailag bonyolultabb becsléseket végeztünk. A következő nyáron már Albánia gyöngybagoly állományának felmérésén dolgoztunk, 1995-ben, 20 évesen pedig Kenyában az ottani Nemzeti Múzeum munkatársaival vizsgáltuk a seregélyfajokat. Igyekeztem a lehető legtöbb időt a szenvedélyemmel tölteni, miközben a gödöllői Szent István Egyetem (ma már MATE) egykori, azóta megszüntetett Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének hallgatójaként egy új parti madár fogási technikát találtam és fejlesztettem ki, ebből írtam a diplomamunkámat. 4-5 éjszakát azzal töltöttem, hogy az interneten kikerestem azon szervezetek e-mail címeit, amelyeknek érdekes és hasznos lehet a megoldás, és írtam nekik. Nagyjából két hét múlva jelentkezett a kanadai vadvédelmi hatóság, hogy egy 2-3 milliós csoportokban vonuló, az ország északi részén fészkelő cankó (egy partfutó madár faj) fogásában és megfigyelésében tudnánk együttműködni. Mentünk is.”
Cankómegfigyelés után antarktiszi pingvinszakértő és fotószafarizó üzletember
Ekkor jött egy hatalmas fordulat Ákos életében. „A kanadai témavezető madárszakértő professzor évek óta azon dolgozott, hogy eljusson az Antarktiszra, és a pingvinek megfigyelésén dolgozhasson. Ám egy augusztusi magyar bográcsos estén, amikor én főztem nekik, a jókai bableves elfogyasztása után elmondta, hogy a felesége várandós lett, így nem tud részt venni az egy szezonra szóló antarktiszi populációbiológiai vizsgálaton. Azonnal lecsaptam a lehetőségre, jelentkeztem, hazafelé sikeresen interjúztam és átvettem a szerződést. Január 8-án már pingvinszakértőként dolgozhattam az Antarktiszon”.
Akkoriban az Antarktiszt még kizárólag tudományos célból lehetett látogatni, de a Szovjetunió széthullása után az élelmes befektetők már látták, hogy a tengereken található elképesztő mennyiségű orosz jégtörő-, olajfúró és kutatóhajó hatalmas ökoturisztikai lehetőséget kínál. Ezeket kibérelve és felújítva találták fel a sarkvidéki turizmust. Az új üzletágnak Ákos is része lett. 10 szezont töltött ott, összesen 104 alkalommal utazott az Antarktiszra. Az első éveket ornitológus kutatóként, később aztán expedícióvezetőként egy jégtörőn. A szervezőcsapat szigorú természetvédelmi szempontok alapján határozta meg, hol, mikor és mennyi ideig lehetett partra szállni, hogy ne zavarják meg az állatokat. Akkoriban volt nagyon sikeres a Pingvinek vándorlása című dokumentumfilm és a Táncoló talpak című animációs film, amelyek elképesztő érdeklődést keltettek a madarak és a sarkvidéki turizmus iránt. Egy túrajegy akár 30-40 ezer dollárba is került. Ákos nem állt meg, az Északi-tengeren is expedíciókban vett részt, majd az Okavango deltájában dolgozott időszakos afrikai szafaritáborokban, ahol a túravezetőket menedzselte és tréningezte 1,5 évig. Így élt Fidzsin és Costa Ricában is hosszabb ideig. A vele kapcsolatba kerülő emberek email-címlistája ez idő alatt közel 15 ezresre bővült, így adta magát a következő lépés: saját fotószafari-szervező cégeket alapított. Ez olyan jól sikerült, hogy közel 10 évig úton volt. A Föld minden országára és a Nemzeti Parkok 78 százalékára kiterjedő őrült világjárás egy jó árajánlattal zárult le 2012-ben. Ekkor adta el a cégeit, és 20 évnyi utazást követően hazatért Nagyrécsére.
Kárpótlásból gyümölcsös
„Nagyjából 2 millió képet készítettem a világ összes országában 8000 helyszínről (köztük 1800 madárfajról), amit 8 éve rendszerezek, hogy a legjobb 50 ezer segítségével be lehessen járni a világot. Ám egyszer csak eljött egy pont, amikor azt éreztem: öregszem, és ebből az életmódból családalapítás sem lesz. A motiváció is eltűnt. Valami másra, újra vágytam” – fogalmazott.
Ákos rövid gondolkodási időt követően arra jutott, hogy a kárpótlásból visszakapott családi földterületen kezd gyümölcstermesztésbe. Testvérével, Zoltánnal 2014-ben alapították meg a céget, amelynél a modern növénytermesztési technológiák alkalmazása a cél. Hosszas tanakodás után döntöttek a gyümölcsök mellett: a szinte teljesen eltűnt magyar bogyós kultúrát akarták feltámasztani. „Az 1980-as évek végén még 100-120 ezer tonna magyar málnatermés volt, ez ma 4 ezer tonna körül van, vagyis teljesen összeomlott. Szinte nincs is hazai ültetvény, a többi bogyósból is alig. Ezt a piaci rést láttuk meg” – mesélte.
Újra utazni kezdett, két éven át járta végig az ültetvényeket, hogy minél több gyakorlati tudást szerezzen. Itthon és külföldön is megnézte a technológiákat, és rátalált a vödrös áfonyatermesztésre. „Azt láttam, hogy az olaszok és a spanyolok észvesztő ütemben húzták ki a körte, alma és egyéb gyümölcsfákat, és alakítottak át mindent áfonya kultúrára. Egyértelmű volt, hogy valami nagy dolog készült, és így is lett. Azóta is lendületesen növekszik a gyümölcs iránti igény úgy Európában, mint Magyarországon. Telitalálat volt, és az áfonya elképesztő húzóerőt adott a gazdaságunknak. Ennek köszönhetően építettük ki a többi bogyós gyümölcs és a 30 hektárnyi körte termesztését is. Annyira bevált, hogy a termékeink bekerültek a nagy magyarországi áruházláncok polcaira is, ahol egyre több és több Hivekovics-gyümölcsöt szeretnének eladni. Ezért amilyen pályázati és banki lehetőség van, azt mindig igyekszünk kihasználni, hogy fejlődhessünk. A kezdeti áfonya és szeder mellett ma már málna, szamóca (köznyelven eper) piros ribizli, húsos som és nemes kökény ültetvényeink is vannak. Folyamatosan bővülünk, építkezünk, telepítünk, ültetünk, nincs megállás. Csepegtetőtüskés rendszerrel öntözünk, és juttatjuk ki a tápoldatot a növényekre, amelyek jelentős része nem érintkezik a talajjal. Vagy vödörben lévő földben, vagy kókuszroston vannak. Így pontosan ellenőrizhető és szabályozható a felvett tápanyag mennyisége” – mondta.
„Kizárólag folyton termő eperrel dolgozunk, júniustól novemberig mi vagyunk a polcokon. Májusban telített a piac, nyáron meg csak import van a polcokon, ezért mi a nyári epret termesztjük és szállítjuk. Természetesen idővel ebből is szeretnénk saját fajtákat előállítani”.
A Hivekovics Családi Gazdaság területén felállított CRAVO növényházban is jártunk. A kanadai találmány abban különbözik a Magyarországon elterjedt üvegházaktól és fóliasátraktól, hogy az aktuális időjárásnak megfelelően néhány perc alatt át lehet állítani a szabadtéri termesztésből a teljesen zárt termesztésre. „Ez egy jól szellőztethető konstrukció, a ház tetejét és oldalát motorok mozgatják, ennek köszönhetően olyan növényeket lehet benne termeszteni, amelyek nem jellemzőek Magyarországon, illetve más technológiával nem is lehet azokat sikeresen termeszteni hazánkban” – mondta Hivekovics Ákos. Ilyen az egyhektáros növényházban található folytontermő eper is.
A CRAVO növényház két oldalán 5-5 hektár mogyorót is telepítettek, a cél, hogy hozzásegítsék a magyar gazdákat ahhoz, hogy a növényt minél nagyobb területen termesszék, és hosszú távon zárt lombkoronát érjenek el vele, ami kiváló fészkelőhely a madaraknak, és lehetővé teszi egy sokkal környezetbarátabb közegben egy, a hagyományos szántóföldi növénytermesztéshez képest jóval nagyobb jövedelem realizálását.
A 2020-ban 1 milliárdos forgalmat elkönyvelő cég áfonyát 40, szedret 8, málnát 4, ribizlit, kökényt és húsos somot 5-5 hektáron termeszt, és egyik nagy célja, hogy újra divatba hozza az erdőszéli magyar gyümölcsöket. Folyamatban van még a gyógy- és a fűszernövény telepítés és az intenzív beltéri méhészet megvalósítása, ez utóbbival 100 százalékos fajtamézet tudnak majd előállítani.
A beruházások és a fejlesztések költsége elérte a 2 milliárd forintot. A Hivekovics-testvérek a cégeladások és a megtakarítások befektetése után a hagyományos recept szerint léptek nagyot: amihez lehetett, hitelt vettek fel az OTP Agrár közreműködésével. Ákos szerint a bank szakértői a komoly állami támogatásokat is remekül becsatornázzák finanszírozási megoldásaikba.
„Mi is igyekszünk megtenni mindent ennek érdekében. Amilyen pályázaton csak lehet, elindulunk, ők pedig a komoly kockázatelemzés után szívesen és gyorsan hozzáteszik a finanszírozást. Nagyon sokat tanulunk az OTP-vel való együttműködésből, mert amikor átvilágítanak minket, pontos képet adnak arról, hogy az ötletek és a fejlesztések közül mi áll gyenge lábakon és mi a kockázatosabb. Ez nagy segítséget jelent; majdnem olyan, mint egy második könyvelőiroda munkája. A bank pénzügyi- és agrárszakértői a folyamatok átvizsgálásakor sok jó tanácsot adnak, más példák alapján észreveszik a javítható pontokat, a költségcsökkentési lehetőségeket, ami szintén nagyon hasznos. A mai napig csodálom az OTP szakembereinek merészségét és bátorságát, hogy amikor meghallották, hogy a vödrös áfonya ültetvény létrehozásához 50 millió forintra van szükségünk hektáronként, ők azt válaszolták: persze, csináljuk. Ez a jó együttműködés alapja, mert tele vagyunk innovációkkal, ötletekkel és tervekkel, amikhez egyre nagyobb támogatást kapunk.”
A tartalom az OTP Agrár megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
