Most érdemes belevágni a homlokzati hőszigetelésbe
A 2024-es otthonfelújítási támogatás keretében az 1990. december 31. előtt épült családi házak tulajdonosai idén jelentős anyagi segítséget kaphatnak épületeik hőtechnikai jellemzőinek javítására. Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője segített nekünk eligazodni a homlokzatszigetelés felújításának buktatói közt — mire érdemes figyelni a kivitelezéskor, illetve mivel tudjuk tovább kímélni a pénztárcánkat, miközben optimalizáljuk a természetes lakóklímánkat.
Mi az a természetes lakóklíma, hogyan tudjuk ezt optimalizálni otthonunkban?
A természetes lakóklíma tulajdonképpen egy általunk alkotott fogalom, ami a gyakorlatban azt írja le, hogy milyenek az „időjárási viszonyok” a lakás belterében. Ebbe beletartozik a hőmérséklet, a hőszigetelés, a hőérzet, a párával kapcsolatos tényezők, a huzat, az algák, a gombák, a pollenek, a zaj stb., tehát minden, ami a lakók közérzetét befolyásolja.
Például harminc évvel ezelőtt, ha egy fa ablakon volt egy akkora rés, hogy befütyült rajta a szél, nem zavart senkit, hiszen ezek pont arra voltak jók, hogy a páranyomás-különbséget észrevétlenül kiegyenlítsék. Az akkori épületekhez képest a mostaniak viszont sokkal légtömörebbek, és jobban szigetel minden szerkezetük. Ezzel együtt pedig megváltozott az életmódunk is: amerikai konyhában főzzük a húslevest, óriási növényeket tartunk, teregetünk a szobában, és az ezekből termelődő pára miatt terhelés éri a belső tereket.
A fenti kritériumok vizsgálata céljából a Baumit Ausztriában épített egy tizennégy egyforma házból álló tesztparkot – melyet Viva Parknak hívnak -, ahol eltérő fal- és födémszerkezetekre különböző, saját gyártású felületképző rétegeket hordtak fel. A projekt végkövetkeztetése az lett, hogy nincs abszolút értelemben vett „legjobb anyag”, tehát ha egy bizonyos építményszerkezetet választ az ember, akkor érdemes rendszerben gondolkodni, és olyan anyagokat alkalmazni, melyek a felsorolt értékeket az optimális tartományban tartják.
Ha már a rendszert említjük — hőszigeteléssel kapcsolatban gyakran hallani erről. Mit kell ezalatt érteni?
Valóban, ez egy kevésbé ismert fogalom, kezdjük az elején. A homlokzati hőszigetelésnek az a lényege, hogy a falra felragasztanak egy hőszigetelő lemezt, aztán dübelekkel mechanikailag is rögzítik, legyen az kőzetgyapot vagy polisztirol — leánykori nevén hungarocell. Utóbbit jóval nagyobb arányban használják, bár a hőszigetelő képességük közel ugyanaz. A polisztirol olcsóbb, könnyebb vele dolgozni, sokkal könnyebben alakítható, csiszolható, felhasználóbarátabb. Cserébe a kőzetgyapot akusztikailag jobb, lehet vele hangszigetelni, meg tűzgátlásra is használják, ahol ez szempont. Egyébként családi házaknál általában nem az. Végül aztán húznak rá ragasztóból egy néhány millis réteget, beleágyaznak egy üvegszövetnek nevezett hálót, ettől kellően ellenálló és stabil lesz. Utána, az esetek túlnyomó részében levakolják, és erre jön az alapozás, színezés.
A fent említett munkafolyamatokban használt anyagok összességét hívják szigetelési rendszereknek, amik építési készletnek minősülnek. Ezt úgy lehet elképzelni, mint a lapra szerelt bútort. Elvileg csak így, együtt lehet forgalomba hozni, de ugye a jó magyar szokás szerint az építőiparban elsődleges cél, hogy minél olcsóbb legyen, és mindegy, milyen árat fizetnek utólag. Ennek megfelelően ezeket a rendszerelemeket, a ragasztót, a vakolatot stb. gyakran összeválogatják a legolcsóbb fajtákból. Így nem vállal rá senki garanciát, ezenkívül az összes, hőszigetelésre vagy hangszigetelésre vonatkozó mért és minősített paramétere kompromittálódik.
Az előzőekben elhangzottak miatt fontos tehát, hogy rendszerben vásároljuk meg a hőszigetelési termékeket egy gyártótól, mert így garantált csak a termékek „együtt dolgozása”. Érdemes figyelni, hogy olyan gyártó rendszerét vásároljuk meg, aki ad rendszergaranciát a termékeire. A Baumit az általa forgalmazott Baumit open, Baumit Star EPS, Baumit Star ásványi és Baumit Pro homlokzati hőszigetelő rendszerekre – a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és rendeletekben meghatározott kötelező szavatosság mellett 25+5 év rendszergaranciát vállal.
Kitűnő páraáteresztéssel rendelkező homlokzati vékonyvakolat
2. PremiumPrimer
Emelt minőségű, kiváló fedőképességű, feldolgozásra kész alapozó
3. openContact
Páraáteresztő, fehér színű, ásványi kötőanyagú, por állagú ragasztó
4. StarTex
Lúgálló erősítő üvegszövet háló nagy felületekre
5. openReflect
Homlokzati hőszigetelő polisztirol lemezek ezüstszürke színben, különlegesen jó páraáteresztő és hőszigetelő képességgel
6. Baumit S dübel
Kimagasló terhelhetőségű, univerzális, önsüllyesztő és önellenőrző csavaros dübel
Mindezeket fejben tartva akkor hogyan érdemes a szigetelési munkálatokhoz hozzákezdeni?
Érdemes először egy hozzáértő szakemberrel, például egy építésszel felméretni a házat, annak állapotát. Ne felejtsük el, hogy a támogatási kritériumoknak megfelelően összességében 30%-os energiamegtakarítást kellene megcélozni, ebben pedig egy épületenergetikai tanúsító segíthet — a kamarai tagok közt van egy névjegyzékük, ami az interneten elérhető.
Ahogy az előbb is mondta, kiemelt szempont a 30%-os energiamegtakarítás. Mit érdemes egy ingatlantulajdonosnak figyelembe vennie, mikor hoz jó döntést a megtérülésre nézve? Egyáltalán mennyi energiát fogyaszt egy ház homlokzata?
Hogy mennyit fogyaszt egy ház, azt végtelenül egyszerűen meg lehet mondani. Össze kell adni, hogy 12 hónap alatt mennyit költöttünk fűtésre. Amit érdemes tudni, hogy ennek az összegnek körülbelül az egyharmada jelenti azt a hőveszteséget, ami a falakon, a második, ami a nyílászárókon, a harmadik harmada pedig azt, ami egyéb módokon távozik az épületből.
A homlokzat szigetelésével ennek a hőveszteségnek a 80–90%-át meg lehet fogni. Kis fejszámolással egy átlagos háznál épp 27–28% megtakarítás fog kijönni, ezért érdemes még pluszban egy fűtéskorszerűsítésen, esetleg ajtó- vagy ablakcserén is elgondolkozni.
Ha már a számoknál tartunk, létezik olyan számszerű tulajdonsága a falaknak, ami alapján kalkulálható a hőveszteség és így a megtakarítás?
A hővezetés, meg a hőátbocsátási tényező. Ezeket egyébként az újépítésű házaknál elő is írják már. De a fizikaóra helyett inkább mondok egy példát, ami jól ábrázolja, mennyit számít egy korszerű szigetelés. Vegyünk egy B-30-as téglából épült klasszikus kádár-kockát. Ennek a falazata körülbelül úgy zabálja az energiát, mintha egy 4–5000 Wattos fogyasztót működtetnénk egyfolytában. Ezt az elérhető technológiával csaknem a tizedére lehet csökkenteni.
Számok tekintetében még lényeges megemlíteni, hogy az alkalmazott szigetelés vastagságával nem lehet a végtelenségig javítani a hőveszteséget, 20 centiméter fölött már kezd nagyon kilaposodni ez a görbe, így anyagilag egyre kevésbé éri meg.
Vannak a hőszigetelésnek kevésbé ismert előnyei azon túl, hogy egyértelműen csökkenti a fűtésszámlát?
Gondolom, az mindenki számára ismert, hogy javítja az általános hőérzetet: emiatt nem jéghidegek a falak télen, vagy forrósodnak fel a nyári melegben. Ezenkívül védi az épületszerkezetet a nagy hőmozgásoktól, valamint mechanikailag is védi. Végül, de nem utolsósorban, növeli az ingatlan értékét.
Korábban említette, hogy – itthoni szokások szerint – sokszor különböző készletekből szedegetik össze a hőszigetelő rendszerek elemeit, melyek így elveszítik a garanciát. A hőszigetelő rendszerek esetében ki ad garanciát és pontosan mire?
A garancia itt megosztott dolog. Először is a gyártó vállal garanciát az anyagok minőségéért, élettartamáért, együttdolgozásáért stb., persze csak akkor, ha egyazon készlet elemeit alkotják ugyanazon gyártótól – ezért fontos a már említett rendszergarancia. A kivitelező pedig azért vállal garanciát, hogy ezt megfelelő módon építi be, és hozni fogja mondjuk azt a fűtési energiacsökkenést, ami elvárható tőle. A kivitelezést fontos, hogy jól csinálják meg — erre a házilag önkéntes jelentkezők nagyon figyeljenek —, mert ha például a hőszigetelés mögé bejut télen a hideg levegő mert rosszul ragasztják fel, az olyan, mint a lyukas paplan. Kiderülhet, hogy végül az elérni kívánt 30% helyett a rendszer csak 13%-ot takarít meg.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Baumit Kft. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap nem vett részt.
