A fémhulladék második élete
A MOHU koncessziós rendszere alapjaiban alakította át a magyar hulladékgazdálkodási piacot, ennek részeként a fémhulladék feldolgozására és újrahasznosítását is. Az eddigi gyakorlattal szemben, ahol a hulladékudvarok csak a fémtartalmú hulladék tiszta változatát vették át, az új rendszerben a hulladékudvarokba már nem csak a lecsupaszított fémet lehet bevinni. A MOHU munkatársai a beérkező hulladékot alaposan átvizsgálják, majd megfelelő technológiákkal részekre bontják, így az egyes alkotóelemek – beleértve a műanyagot, üveget és egyéb anyagokat – is a megfelelő helyre kerülnek, ezzel csökkentve a környezetterhelést és növelve az újrahasznosítható anyagmennyiséget.
A „fémhulladék” kifejezés átalakult a MOHU rendszerében. A hulladékok, különösen a komplex termékek – például elektronikai eszközök vagy járművek – életciklusuk végén többnyire nem csak fémet tartalmaznak. Korábban egy fém alkatrész leadásához először el kellett távolítani a műanyagot, gumi részeket vagy más, nem fémből készült elemeket. A korábbi rendszerben ezek a műanyag és egyéb komponensek gyakran nem kerültek megfelelően feldolgozásra, mivel nem volt központi irányítás és nem volt érdekeltség a teljes újrahasznosításban. Ez gyakran illegális hulladéklerakáshoz vagy vegyes kommunális hulladékként való kezeléshez vezetett, ami súlyosan megterhelte a környezetet. A MOHU ezzel szemben átfogó és integrált rendszert vezetett be, amely figyelembe veszi, hogy a hulladék többféle anyagot tartalmaz, és biztosítja, hogy minden komponens a megfelelő feldolgozóhelyre kerüljön. Ezáltal csökkenthető a fémhulladék környezeti hatása és növelhető az újrahasznosítás hatékonysága.
Fontos változás, hogy a korábbi „mindent bele” módszer helyett egy szofisztikáltabb, alaposabb megközelítés került bevezetésre a MOHU partnereinél, amely a feldolgozás során figyelembe veszi a fémhulladék minőségét, és kiválogatja a még használható vagy könnyen újrahasznosítható alkotóelemeket. A fémhulladékot több szakaszban dolgozzák fel, és külön figyelmet fordítanak arra, hogy a még használható elemek – például üveg- vagy műanyag alkatrészek – újra felhasználhatók legyenek, ha azok eredeti funkciójukat még betölthetik. Egy régi jármű esetében például a szélvédőt különválasztják, majd visszajuttatják az üveggyártókhoz, akik ezt optimális módon tudják hasznosítani.
Ezzel a lépéssel nem csupán az újrahasznosítás hatékonysága nő, hanem a lerakott hulladék mennyisége is jelentősen csökken. Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol a hulladéklerakók kapacitása véges, és a fenntartható erőforrás-használat egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A MOHU által vezetett új rendszer nemcsak a környezetvédelem szempontjából jelentős, hanem társadalmi és gazdasági előnyöket is kínál. A központosított hulladékirányítás munkahelyeket teremt, és külön figyelmet fordítanak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására is, amely hozzájárul a társadalmi integrációhoz. Az új rendszer stabilitást és biztonságot nyújt, hiszen a hulladékkezelők számára kiszámíthatóbbá válik a piac, és a szolgáltatásért kapott bázisár biztos megélhetést nyújt.
Ezen túlmenően, a MOHU koncessziós rendszere a munkaerőpiacot is segíti azáltal, hogy a hulladékgazdálkodás területén szigorúbb szabályokat és magasabb hatékonyságot biztosít, ezáltal egyre több vállalkozás csatlakozik a rendszerhez, amely hosszú távon hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Az anyagok helyben történő újrahasznosítása erősíti a magyar ipar alapanyag-ellátását. Ez hosszútávon különösen fontos az olyan, az ipar által nagy mennyiségben használt fémek mint az acél vagy az alumínium, de különösen nagy jelentőséggel bírnak a kritikus nyersanyagok esetében mint az akkumulátorokhoz használt átmeneti fémek, a gépjárművek károsanyag szűréséhez használt ritkaföldfémek vagy az elektronikához használt színes- és nemesfémek.
A MOHU rendszerének bevezetésével az átláthatóság és a stabil piac feltételei is javultak. Az új koncessziós rendszer célja, hogy biztosítsa a hulladékkezelés minden szintjén a nyomon követhetőséget és a hatékonyságot. Azáltal, hogy a MOHU adatbázist épített ki a hulladékkezelés minden szakaszáról, minden résztvevő tisztában lehet azzal, ki milyen hatékonysággal dolgozza fel a hulladékot, és hol találhatóak a rendszerben fejlesztési lehetőségek.
A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor az értékes hulladék gyakran külföldre került, most a MOHU célja, hogy a másodnyersanyagok Magyarországon maradjanak, így közvetlenül hozzájáruljanak a hazai ipar fejlődéséhez. Ez különösen fontos a kritikus alapanyagok esetében, amelyekre nagy szükség van a magyar és régiós iparban.
A MOHU feladata az EU által előírt a hulladéklerakási arány csökkentése 10% alá, míg az újrahasznosítási arányt szeretné 65% fölé emelni. Ennek elérése érdekében szoros együttműködésben dolgozik a gyártókkal és a feldolgozókkal, hogy a hulladékkezelési folyamatokat folyamatosan optimalizálják, és a hulladékokat lehetőség szerint teljesen újrahasznosítsák. A rendszer lehetőséget biztosít a szolgáltatóknak is arra, hogy folyamatosan fejlesszék technológiájukat, és rugalmasan alkalmazkodjanak a piaci igényekhez.
A tartalom a MOHU megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
