A közösségi közlekedés zöldítése azért különösen fontos, mert egy-egy technológiai váltás itt jóval nagyobb léptékben fejtheti ki hatását, mint egyetlen személyautónál. Egy városi busz naponta sok órát üzemel, sűrűn gyorsít és lassít, ráadásul ott közlekedik, ahol sok ember közvetlenül ki van téve a zajnak és a helyi légszennyezésnek. Az elektromos hajtás egyre nagyobb szerepet kap, de a teljes buszflották cseréje és a szükséges töltőhálózat kiépítése hosszú folyamat. Emiatt a következő években többféle technológia működhet egymás mellett, az akkumulátoros buszoktól a hagyományos hajtásoknál tisztább, alternatív üzemanyagokig. A választásnál ráadásul a kibocsátás mellett az infrastruktúra, az energiaellátás biztonsága, a beszerzési költség és a napi üzemeltethetőség is számít.
A BioCNG ebből a szempontból különösen érdekes: a CNG sűrített metángázt (compressed natural gas) jelent, amely fosszilis földgázból és megújuló eredetű biometánból egyaránt származhat. A biometán szerves anyagok, például növényi maradványok, trágya, szennyvíziszap vagy élelmiszeripari hulladék lebontásával keletkező biogáz megtisztításával állítható elő, a módszer segítségével pedig olyan metán nyerhető ki, amely minőségét tekintve alkalmas a földgáz helyettesítésére, így akár a közlekedési célú felhasználásra is. Ez fontos különbség a dízelhez és az LPG-hez képest. Utóbbi ugyan több szempontból tisztábban éghet a hagyományos folyékony üzemanyagoknál, de fosszilis eredetű, jellemzően propánból és butánból álló kőolajipari termék. A BioCNG ezzel szemben megújuló alapanyagból készülhet, ami lehetőséget nyújt a fosszilis energiahordozók kiváltására. A biometán további előnye, hogy a meglévő gázinfrastruktúrához is illeszthető, azaz nem kell külön kiszolgálórendszereket kiépíteni, ahogy arra szükség van az akkumulátoros elektromos vagy a hidrogénüzemű járműveknél.
Új buszt állít forgalomba a MOL és a BKK
Bielik István
Van már mire építeni
A budapesti próba azért sem indul teljesen ismeretlen terepen, mert a BKK-nak van már van tapasztalata a CNG-hajtással. A társaság buszflottájában jelenleg is közlekednek ilyen járművek, és körülbelül száz CNG-autóbusz üzemanyag-ellátásához áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra.
Ez komoly érv egy olyan átmeneti technológia mellett, amelyhez nem kell mindent a nulláról felépíteni. A BKK szerint a teljes élettartam költségeit figyelembe véve a CNG az egyik kedvező költségű lehetőség a tisztább járművek arányának növelésére. A gázüzemű buszok így szerepet kaphatnak az idősebb dízeljárművek kiváltásában, amíg az elektromos flottához szükséges infrastruktúra nagyobb léptékben kiépül.
Ez a köztes időszak nem lesz rövid. A szabályozás is egyre nagyobb arányban tereli a közösségi közlekedést az alacsonyabb kibocsátású hajtások felé. A BKV tájékoztatása szerint a vonatkozó autóbusz-beszerzéseknél Magyarország számára 2026 és 2030 között 53 százalékos minimumarányt határoztak meg a tiszta járművekre, és ennek legalább felét kibocsátásmentes autóbuszokkal kell teljesíteni.
Budapest közlekedése közben már több ponton átalakulóban van: egyre több elektromos busz jelenik meg, új CAF villamosok érkeznek, és további trolibuszok beszerzését is előkészítik. A dízelbuszok teljes kiváltása ugyanakkor nem történhet egyik napról a másikra.
„A budapesti közösségi közlekedés jelentős technológiai átállás közepén jár, ezért fontos, hogy minél több fenntartható megoldás gyakorlati alkalmazhatóságáról szerezzünk tapasztalatot” - mondta a BioCNG busz hétfő reggeli sajtóbemutatóján Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. „A dízelüzemnél tisztább technológiák nemcsak a környezeti terhelés csökkentésében segíthetnek, hanem abban is, hogy a főváros közlekedése kevésbé függjön egyetlen energiaforrástól.”
Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója szerint éppen ezért fontos, hogy a főváros többféle technológiával szerezzen gyakorlati tapasztalatot. Mint fogalmazott, a közösségi közlekedés jelentős technológiai átállás közepén jár, miközben hosszabb távon is szükség lesz diverzifikált energiaforrásokra. Szerinte minden olyan megoldást érdemes megvizsgálni, amely a dízelüzemnél tisztább működést kínál, mert a többféle fenntartható technológia egyszerre csökkentheti a közlekedés környezeti terhelését és az egyes energiaforrásoktól való függést.
„Folyamatos innovációra, új, fenntartható alapanyagok bevonására, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítására van szükség.”
Bielik István
Hulladékból üzemanyag
A mostani, kétnapos teszthez szükséges biometánt a MOL-csoport, amely október közepén adta át szarvasi biometánüzemét, ahol a korábban már működő biogáztermelés mellé olyan tisztítási technológiát építettek, amellyel a gáz alkalmassá válik a földgázhálózatban való szállításra és felhasználásra.
A létesítmény évente több mint 7 millió köbméter biometán előállítására képes. A szarvasi üzemben a biogáz helyi szerves alapanyagokból készül. A hvg.hu helyszíni beszámolója szerint a termelésben mezőgazdasági és más szerves melléktermékeket használnak, a folyamat végén visszamaradó anyag pedig trágyaként kerülhet vissza a helyi gazdaságokba.
A nyers biogáz még nem azonos azzal, amit a buszba lehet tölteni. Jellemzően 50-70 százalék metánt tartalmaz, mellette szén-dioxid és más összetevők is találhatók benne. A tisztítás során ezeket eltávolítják, így nagy tisztaságú biometán készül. Ezt sűrítve közlekedési üzemanyagként, BioCNG-ként is fel lehet használni.
„A Szarvasi Biometán üzem révén a jövőben saját termelésű BioCNG-vel tudjuk tovább diverzifikálni az üzemanyagkínálatunkat.” – hangsúlyozta Horváth Ádám, a MOL-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója „Folyamatosan vizsgáljuk a fejlesztések mindennapi hatásait is, amelyre BKV-val közös teszt újabb lehetőséget ad: valós körülmények között szerezhetünk tapasztalatot arról, milyen szerepet tölthet be a BioCNG a közösségi közlekedés fenntarthatóbbá tételében.”
A mostani teszt egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogy mindez hogyan működik egy budapesti busz hétköznapi üzemében. Laboratóriumi kibocsátási értékek és elméleti előnyök mellett egy közlekedési vállalat számára legalább ilyen fontos a fogyasztás, a tankolás, a rendelkezésre állás, a karbantartási igény és az, hogyan illeszthető az új üzemanyag a meglévő rendszerbe.
Két napig bárki tesztutas lehet
A BioCNG-busz november 3-án és 4-én közlekedik a 132E vonalán, amely Kőbánya-Kispest és Szent Lőrinc-telep között jár. A tesztjármű a megszokott menetrenden felül, a normál járatok közé beillesztve szállít utasokat, vagyis a próba idején a vonal kapacitását is növeli.
Aki felszáll rá, annak jegyet vagy bérletet sem kell hogy használnia, a tesztbuszon mindkét napon ingyenes az utazás. A két nap természetesen kevés ahhoz, hogy eldőljön, milyen arányban jelenhet meg a BioCNG a jövő budapesti buszflottájában. A próba viszont valódi forgalmi körülmények között adhat adatokat egy olyan megoldásról, amelyhez Budapestnek már részben megvan az infrastruktúrája, az üzemanyag pedig mostantól Magyarországon is nagyobb mennyiségben előállítható.
Az elektromos buszok terjedésével a gázüzem hosszú távú szerepe még kérdéses. A következő évek flottacseréjében azonban az is számíthat, hogy milyen járművekkel lehet gyorsan kiváltani a legöregebb dízelbuszokat, miközben a város felkészül a nagyobb arányú kibocsátásmentes közlekedésre.
A MOL a BioCNG mellett további alternatív üzemanyagokat is fejleszt
A Dunai Finomítóban 2020 óta alkalmazzák az ún. co-processing technológiát, amelynek lényege, hogy a biológiai eredetű alapanyagokat és a fosszilis nyersanyagokat egyidejűleg dolgozzák fel a finomítás során. Ez lehetővé teszi a hagyományos üzemanyagok karbonintenzitásának csökkentését a megújuló alapanyag bedolgozásának köszönhetően, mindezt a meglévő finomítói infrastruktúra kismértékű módosítása mellett.
Ugyanezt a technológiát 2025-ben sikeresen tesztelték a pozsonyi és a rijekai finomítóban is, ahol hidrogénezett növényi olajat (HVO) és fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF) állítottak elő. Ezek a fejlesztések nagyban hozzájárulnak nem csak a közlekedési megújuló energiarészarány növeléséhez, hanem a hulladék alapanyagok felhasználásával a körforgásos gazdálkodás erősítéséhez is.
„A közlekedési szektor dekarbonizációja, szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése nem egyetlen megoldáson múlik” – mondta el Hazuga Károly, a MOL-csoport Downstream Üzemanyagok ügyvezető igazgatója. - „Folyamatos innovációra, új, fenntartható alapanyagok bevonására, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítására van szükség.”
Az elmúlt években számos különböző típusú biokomponenst kevertek be vagy dolgoztak fel az üzemanyagok gyártása során, amelyeknek alapanyagai is rendkívül különbözőek voltak: többek között állati eredetű zsírok, kesudióhéj-olaj, valamint használt sütőolaj. A MOL-csoport a jövőben is folyamatosan teszteli és bővíti a felhasználható biokomponensek, valamint hulladék alapanyagok körét és ezeket beilleszti mindennapi termelésébe, hogy üzemanyagainak karbonintenzitása minél alacsonyabb legyen.
A tartalom a MOL Nyrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
