Az autótolvajoknak eddig könnyű dolguk volt. Egy antennával beazonosították a jármű és a távirányító közötti rádiós frekvenciát, és az így nyert adatokat számítógépre vitték, majd pótkulcsot készítettek, így aztán úgyszólván bármelyik autó ajtaja nyitva állt előttük.
A túl gyenge algoritmusok ezért komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Az algoritmusok feladata a kulcs és az autó között küldött adatok dekódolása. A korábban használt kódot több mint két évvel ezelőtt feltörték. A gyártók erre új algoritmusokkal válaszoltak. Ezeknek is megvan a maguk gyenge pontja: szimmetrikusak, a titkaikat a kulcsban és az autóban is elrejtették. És mivel ugyanazt kódot rejtették el egy egész gyártási sor autóiban, a sikeres kódfejtés számos kocsi autó ajtaját nyitja.
A garchingi Frauenhofer információtechnológia intézet (SIT) kutatói kifejlesztettek egy aszimmetrikus algoritmust, ami arra hivatott, hogy a kódolást biztonságosabbá tegye. Ennél az algoritmusfajtánál a kód csak magában az autókulcsban található meg, az autóban nem. Mindegyik autókulcsba más-más kódot programoztak.
A túl nagy számolási intenzitás és az ebből eredő magas energiaigény eddig ennek az algoritmusnak az alkalmazása ellen beszélt. Ezt hivatott orvosolni egy kriptográfiai csip, ami különösen energiatakarékos, és egy új fejlesztésű, hatékony protokoll minimalizálja a számolási erőfeszítést és a továbbítandó adatmennyiséget. Ezzel a megoldással a kulcsban található elem ugyanolyan hosszú ideig bírja, mint a szimmetrikus kódolásnál.
Ugyanazon a módon kódolják a központi zár rádiós irányítóját, mint az elektronikus indításgátlót. A kutatók már kifejlesztettek egy működőképes prototípust, amelyet a napokban mutattak be a nürnbergi Embedded World 2010 szakvásáron.
