A rádiós távirányítóval működtetett központi zár egyszerre áldás és átok. Nincs olyan autótulajdonos, aki szívesen lemondana egy ilyen távirányító előnyeiről, noha ennek a technikának a biztonság területén gyenge pontjai vannak. A gyengeségei kiküszöbölésére a német Frauenhofer intézet kutatói elsőként fejlesztettek ki egy aszimmetrikus algoritmust.
Az autótolvajoknak eddig könnyű dolguk volt. Egy antennával beazonosították a jármű és a távirányító közötti rádiós frekvenciát, és az így nyert adatokat számítógépre vitték, majd pótkulcsot készítettek, így aztán úgyszólván bármelyik autó ajtaja nyitva állt előttük.
A túl gyenge algoritmusok ezért komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Az algoritmusok feladata a kulcs és az autó között küldött adatok dekódolása. A korábban használt kódot több mint két évvel ezelőtt feltörték. A gyártók erre új algoritmusokkal válaszoltak. Ezeknek is megvan a maguk gyenge pontja: szimmetrikusak, a titkaikat a kulcsban és az autóban is elrejtették. És mivel ugyanazt kódot rejtették el egy egész gyártási sor autóiban, a sikeres kódfejtés számos kocsi autó ajtaját nyitja.
A garchingi Frauenhofer információtechnológia intézet (SIT) kutatói kifejlesztettek egy aszimmetrikus algoritmust, ami arra hivatott, hogy a kódolást biztonságosabbá tegye. Ennél az algoritmusfajtánál a kód csak magában az autókulcsban található meg, az autóban nem. Mindegyik autókulcsba más-más kódot programoztak.
A túl nagy számolási intenzitás és az ebből eredő magas energiaigény eddig ennek az algoritmusnak az alkalmazása ellen beszélt. Ezt hivatott orvosolni egy kriptográfiai csip, ami különösen energiatakarékos, és egy új fejlesztésű, hatékony protokoll minimalizálja a számolási erőfeszítést és a továbbítandó adatmennyiséget. Ezzel a megoldással a kulcsban található elem ugyanolyan hosszú ideig bírja, mint a szimmetrikus kódolásnál.
Ugyanazon a módon kódolják a központi zár rádiós irányítóját, mint az elektronikus indításgátlót. A kutatók már kifejlesztettek egy működőképes prototípust, amelyet a napokban mutattak be a nürnbergi Embedded World 2010 szakvásáron.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
