A biciklis munkába járás ösztönzésére tett javaslatokat a Magyar Kerékpárosklub abban a tanulmányban, amelynek alapja az ő szakmai irányításukkal a KPMG Tanácsadó Kft. által, a Mobilissimus tervezőműhely bevonásával és az Aktív Magyarország kormánybiztosság támogatásával készült kutatás. 

A szervezet szerint „ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a kerékpáros közlekedés népszerűsítésének célját, a támogatási rendszernek elsősorban a nagyobb településekre (megyei jogú városok és Budapest) kellene fókuszálni. Magyarországon az aktív lakosság több mint fele, 2,9 millió fő él városokban, amiből 1,8 milliónyi aktív korú lakója van a megyei jogú városoknak és Budapestnek”. Erre a célcsoportra érdemes elsősorban ösztönzési rendszert kialakítani a KPMG tanulmánya szerint.

A dokumentumban Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország és Svájc példáját vizsgálták meg, amelyek jellemzően három típusú ösztönzési rendszert vagy azok kombinációját alkalmazzák:

• fix kilométerdíjat fizetnek a munkavállalóknak a kerékpárral munkába járáshoz megtett távolság alapján adómentes költségtérítésként;
• a munkáltatók vállalati kerékpár biztosítanak, ami után társaságiadó-kedvezményt kaphatnak (pl. Belgiumban), illetve a költségeket adómentes juttatásként átterhelhetik a munkavállalóra;
• a munkahelyük és a lakóhelyük közötti távolság alapján csökkentik a kerékpárral munkába járók személyijövedelemadó-alapját.

A nemzetközi példák értékelése alapján a tanulmány a fix kilométerdíj, valamint a vállalati kerékpártámogatás típusú ösztönzők bevezetését javasolja, hiszen ezek esetében a jogszabályi háttér a személygépjármű-használatra már adott.

A fix kilométerdíj mértékét legalább 15 forint/km-ben határozták meg, de a készítők szerint lehetne akár 45 forint/kilométer is annak érdekében, hogy a kerékpár jelentősen vonzóbb legyen az autóval szemben.

A dokumentum szerint jelenleg körülbelül 115 ezer városi és országosan nagyjából 630 ezer, jellemzően kerékpárral munkába járó száma 2030-ig elérheti a 170 ezer főt, a megtett kilométerek száma pedig további, közel 40 millióval emelkedhet a nagyobb településeken. Ha több tízezren átszoknának a bringázásra, akkor évi 5000 tonnával csökkenne az ország szén-dioxid-kibocsátása, és a lakosság egészsége is javulna, a kutatások szerint ugyanis a rendszeres kerékpározás 3-14 hónappal növeli a várható élettartamot.

A tanulmányt nem csak a kormányfőnek küldték el, megkapja  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető, Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter, Varga Mihály a pénzügyi tárca vezetője, Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Révész Máriusz kormánybiztos és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is.

(Képünk illusztráció)