A Suzuki Esztergomban gyártott két modellje, a Vitara és a kicsit nagyobb S-Cross közül az utóbbi tavaly év végén újult meg, amikor is felvarrták a külső dizájnon és a műszerfalon az évek során feltűnt kisebb-nagyobb ráncokat.
Akkor még csak egyetlen lágyhibrid hajtáslánccal volt elérhető a kompakt szabadidő-autó, amelyből mostanra megérkezett a normál hibrid kivitel is, jelen tesztünk alanya. Kipróbáltuk, mire képes a jelentős felárú újdonság.
Elő a nagyítóval!
A frontrész és a hátsó szekció tavaly jelentősen megújukt, e tekintetben idén értelemszerűen semmi sem változott. De akkor kívülről miről lehet felismerni a lágyhibrid helyett immár öntöltő hibrid technikával felvértezett legújabb S-Crosst?
A válasz egyszerű: a hátul található Hybrid felirat jelen esetben fekete hátterű, ami nem meglepő, hiszen hasonló a helyzet az ugyanilyen hajtáslánccal szerelt Vitara esetében is.
Bár a hivatalos típusjelzésből már tavaly kikopott a régi SX4 jelölés, a kocsi farán még ott figyelt ez a logó, amely mostanra eltűnt (a forgalmiban még mindig ott van). Ezenkívül az összkerék-hajtásra utaló All Grip jelzést sem találtuk a tesztautón, pedig a kocsinak mind a négy kereke hajtott.
Az utastérben a kormánytól bal oldalra található kezelőpanel Eco gombja jelenti az újdonságot, amely az automatikus start/stop funkció gombjának helyére került. Ezt benyomva kicsit lomhábbá válik a gázpedál karakterisztika és a légkondicionáló csökkentett teljesítményre kapcsol.
A csomagtér mérete 430-1230 literről 293-1111 literre csökkent, a nagyobb akkumulátor miatt elbukjuk az alatta található rakodóhely nagy részét.
Elő a mobillal!
Újdonság a Suzuki Connect szolgáltatás, amelynek használatához egy Android, illetve iOS szoftveres okostelefonra van szükségünk. Az alkalmazás letöltését és a regisztrációt, belépést követően számos olyan online funkcióhoz férhetünk hozzá, melyekkel eddig általában csak ennél magasabb kategóriás kocsikban találkozhattunk.
Távolról nyitható/zárható a kocsi, lekérdezhető az üzemanyagszint, a hatótáv és a fogyasztás, illetve rápillanthatunk a térképre, hogy pontosan hol parkoltunk le az autóval. Az alkalmazás 18 hónapra visszamenően vezetési előzmény adatokkal szolgál, akár több sofőrre, magán/céges használatra lebontva, és az adatok CSV formátumban további felhasználásra exportálhatók.
A Suzuki Connect a riasztóval, a hibajelzésekkel és a szervizeléssel kapcsolatos értesítéseket is megjeleníti, és virtuális kerítés is definiálható benne, vagyis megadhatók olyan területek, melyeket elhagyva, oda megérkezve jelez a rendszer.
Az elsőként az új S-Crossban debütált és Európa szerte Esztergomból menedzselt rendszer a későbbiekben más modelleken is elérhetővé fog válni. A vásárláskor térítésmentesen igényelhető Suzuki Connect használata 1 évig ingyenes, a későbbi árazás részletei egyelőre ismeretlenek.
Új szív
Az 1,5 literes 4 hengeres szívó benzinmotor a kis Jimny terepjáróból lehet ismerős, a K15B típusjelzésű egység enyhén modernizált formában, K15C-ként debütált az S-Crossban. A 102 lóerős legnagyobb teljesítményhez egészen 6000-ig kell elpörgetni a főtengelyt, a 138 Nm-es csúcsnyomaték 4400-tól hívható le.
A hajtásba adott esetben besegít a 33,5 lóerős, 60 Nm-es villanymotor, padlógázra maximum 116 lóerő áll rendelkezésünkre. Emlékeztetőül, a Suzuki egykori 1,6 literes szívó benzinmotorja 120 lóerős és 156 Nm nyomatékú volt mindenféle elektromos rásegítés nélkül.
A hibrid S-Cross a felvázolt mateknak megfelelően a gyakorlatban igen gyengének, de főleg nyomatékszegénynek érződik, a 0-100-as sprintet például 12,7-13,5 másodperc alatt lehet letudni vele. Viszonyításképp, a lágyhibrid verzióban a már 2000-es fordulattól 235 Nm-t leadó 129 lóerős 1,4-es turbómotor vígan akár 9,5-10,2 másodperces 0-100-as szintidőt biztosít.
A szerény menetteljesítményekben a 73-95 kilogrammal megnövekedett tömeg is szerepet játszik, és akkor a nem túl fürge hatfokozatú robotizált automata váltóról még nem is tettünk említést. A normál hibrid S-Crosst csak ezzel szerelik, a lágyhibrid verzió esetében pedig a hatfokozatú kézi egység az egyetlen opció.
Mennyire szomjas, mennyire villanyos?
Joggal bízhatnánk abban, hogy a szerényebb menetteljesítményekért cserébe jelentősen csökken a fogyasztás, ez azonban nincs így, vegyes használatban kis túlzással élve csak néhány cseppel kevesebb benzin ég el a hengerekben. Alacsony tempójú városi közlekedés során ugyan akár deciliterekben mérhető a fogyasztáscsökkenés, magasabb tempó mellett viszont iszákosabb a normál hibrid, mint a lágyhibrid.
Nem óvatoskodva, normál városi használat mellett 6,2 literre jött ki az összkerekes tesztautó átlagfogyasztása, GPS szerinti 130-as tempó mellett pedig átlagban 8 liter üzemanyag fogyott 100 kilométerenként. Az Auto, Sport, Snow és Lock módokkal szolgáló 4WD-re persze a legtöbbünknek csak ritkán van szüksége, a 6-7 decivel kevesebbet fogyasztó kétkerék-hajtású S-Cross-ban komoly rációt látunk.
Autópályán elég egy leheletnyi emelkedő, hogy hatodikból ötödikbe kapcsoljon vissza a váltó, és máris 4250-re ugrik az amúgy 3250-as fordulatszám. Eggyel komolyabb emelkedőn kíméletlenül jön a negyedik fokozat és aztán a 6000-ig üvöltve elforgatott motor. Ebből sejthető, hogy előzni, például 80-ról 120-ra felgyorsítani sem éppen leányálom ezzel a Suzukival.
Az üzemanyagtartály változatlanul 47 literes, a hatótáv ennek megfelelően 590-760 kilométer magasságában alakul. Mivel ez nem egy plugin hibrid, külsőleg nem tölthető árammal és zöld rendszámot sem kaphat.
Mivel a villanymotor fele annyira erős és harmadannyi a nyomatéka, mint a Toyota-féle hibrid technikát felvonultató Suzuki Swace-ben lévő hasonló egység, az S-Cross nagyon ritkán és nagyon rövid távon működik villanyautóként, illetve furcsa módon sokszor még álló helyzetben is jár az amúgy már üzemmeleg benzinmotorja.
23 km/h alatt hangjelzés tudatja a gyalogosokkal az érkező "elektromos autót", és maximum 135 km/h-tel suhanhatunk inaktív belsőégésű motor mellett.
Konklúzió, árak
+: friss külső design, modernizált műszerfal, online szolgáltatások, relatíve tágas karosszéria. –: gyenge és lomha, fogyaszthatna kevesebbet, megnőtt tömeg, kisebb csomagtartó, hatalmas felár. |
A felfrissített S-Cross tavaly év végi bemutatása óta uralja a hazai eladási listákat, és még a Vitarát is maga mögé tudta utasítani, köszönhetően felfrissített külsejének, modernizált műszerfalának. A piaci sikerek többek közt a jól eltalált lágyhibrid hajtásnak is betudhatók, ellenben a legújabb normál hibrid hajtásban kevés a köszönet.
Szerény teljesítmény, lényegében változatlan fogyasztás, nagyobb tömeg, kisebb csomagtartó, magasabb ár – minden a lágyhibrid felé tereli a vásárlókat, viszont az csak kézi váltóval érhető el.
A GL-nél eggyel magasabb, GL+ felszereltségen nyitó kétkerék-hajtású hibrid S-Cross 10,45 millió forintos alapárral bír, szemben a lágyhibrid GL 7,5 millió forintos, illetve a lágyhibrid GL+ 7,95 millió forintos indulóárával. A Vitara hasonló kivitelei rendre mintegy 500 ezer forinttal olcsóbbak.
A fullextrás, összkerekes, panorámatetős, metálfényes hibrid S-Cross GLX 90 ezer forint híján 12,5 millió forintba kerül, mely árszinten vélhetően már kevesen nyelik le mosolyogva a kopogósan kemény műanyagokat és például azt, hogy a négyből csak egyetlen elektromos ablak bír automata funkcióval.
Ráadásul 2023 januárjában 600 ezer forintos áremelés jön, így a fullos hibrid S-Cross kedvezményes ára hajszálnyival át fogja lépni a 13 millió forintos határt.
Házon belüli remek alternatíva az Egyesült Királyságban gyártott Suzuki Swace, ami ugyebár egy átbrandelt Toyota Corolla kombi. Ez a 10,37-12,01 millió forintos, CVT automata váltós hibrid fürgébb, kevesebbet fogyaszt és sokkal nagyobb a csomagtere, mint a hibrid S-Cross-nak.
A Dacia Duster 5,97 millió forinton nyit 3 hengerrel és 90 lóerővel, a 150 lóerős 4 hengeres automata 8,29 millió forinttól indul, az összkerekes 115 lovas dízelért pedig alaphangon 8,16 millió forintot kérnek el.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.