Fürdőszobák helyett valami egészen mást adott a bányatelepieknek a mélyszegénységben felnőtt építész
Az egykor virágzó, ma szegregátumként működő bányatelepen, a Bagoly-lyukon nem kézenfekvő módon számolnák fel a szegénységet.
Az egykor virágzó, ma szegregátumként működő bányatelepen, a Bagoly-lyukon nem kézenfekvő módon számolnák fel a szegénységet.
Magyarországon is több épületet, köztük a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát tervezte a száz éve elhunyt Otto Wagner, a modern építészet előfutára és Bécs arculatának egyik megálmodója.
Négy év múlva legalább a központi tornya elkészül.
Renzo Piano 43 napelemes lámpát tervezett a hídra a katasztrófa 43 áldozatának emléket állítva.
Idén ünnepli 110 éves születésnapját a gyönyörű, Zsolnay-pirogránittal díszített szecessziós épület, melyben a híres Metró Klub is működött.
Nemcsak a valós, hanem a mentális falainkat is le kell bontanunk ahhoz, hogy képesek legyünk a békés egymás mellett élésre. A régi, kihalt épületek nem pusztulásra vannak ítélve, hanem új élettel kell és lehet azokat megtölteni. A közkönyvtárak pedig egy város legszuperebb helyei lehetnek, ha vibráló közösségi térként tekintünk rájuk. Így látják az építészek a jelent és a jövőt: bemutatjuk a 16. Velencei Építészeti Biennále legizgalmasabb kiállításait.
Átadták a Pritzker-díjas építész egyetlen lakóépületét.
Március 22-én a víz világnapja alkalmából fotókiállítás nyílik a 100 éves Gellért fürdőről Radisics Milán fotóiból. A kiállítás új megvilágításba helyezi az épületről alkotott eddigi képünket: felülről-alulról, kívül-belül, vízből-levegőből, izgalmas fényjátékban kerülnek bemutatásra a Gellért fürdő részletei. Az alkotások között a légi felvételek mellett bemutatásra kerülnek a fürdő ősforrásáról készült felvételek is. A kiállítás díjmentesen megtekinthető a fürdő nyitvatartási idejében, reggel 6 és 20 óra között, 2018. április 22-ig.
Öt különleges épületet mutatunk be, amelyből azonban csak egyet tervezett kínai építész.
A hídon kialakult közteret akarják megidézni a velencei magyar pavilonban.
Budapest nyolc éve kiszolgálja az állami terveket. Kormányzati ötletrohamok, túlszabályozás, építészeti hulladék és erőtlenül alkudozó önkormányzatok. A főváros három volt főépítésze először ült egy asztalhoz, hogy elmondja, mi a baj a budapesti fejlesztésekkel.
Újabb turistacsalogató építészeti csodával gazdagodott Barcelona.
A mórahalmi Artkazal panzió a World Architecture Festival döntőjében szállóhely és üdülés kategóriában szerepelt.
Városbújócska sorozatunkban Budapest rejtett építészeti különlegességeit mutatjuk be. Egyre többen figyelünk föl Budapest díszített homlokzataira, de vajon azt például észrevette már, hogy micsoda kőbe vésett emberi és állati alakok figyelik útját, amikor Budapest utcáin sétál? Öt pesti ház homlokzatainak őrzőit leplezzük most le.
Egyre többen tudják, mennyi apró építészeti értéket rejt Budapest, azonban méltatlanul kevés figyelem összpontosul egy-két szecessziós lépcsőházra és a bennük megbújó festett üvegablakokra. Ráadásul ezek a híres üvegművész, Róth Miksa műhelyében készültek. Négyet látogattunk meg közülük, talán a legszebbeket.
Van egy épület Budapesten, melyet Lechner Ödön tervezett, tetejét Zsolnay-porcelán borítja, de nem az Iparművészeti Múzeum az. Üvegablakai Róth Miksa műhelyéből valók, Budapest legmagasabb tornyával rendelkezik, jelölve van UNESCO-védettségre, mégis méltatlanul ismeretlenül rejtőzködik Budapest egyik külvárosában. Ismerkedjenek meg a kőbányai Szent László-plébániatemplommal.
Megnyílt a 16. Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonja. Az épület közepén egy tízméteres kilátóról lőhetjük a szelfiket, ráadásul a kiállítók külön kérik is erre a látogatókat. A helyszínen néztük meg a magyar kiállítást.
Egészen mostanáig egyetlen indiai építészt sem tüntettek ki az "építészeti Nobelnek" is mondott Pritzker-díjjal. A százezer dolláros honoráriummal járó elismerést idén a 90 éves építészlegenda, Balkrishna Doshi kapta.
Makovecz Imre a magyar szellem átmentéséért élt és dolgozott, hagyatéka él és folytatásra vár a Kárpát-medencében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészről elnevezett budapesti központ és archívum hétfői megnyitóján.
Bár tavaly már Hszi Csin-ping kínai elnök is felemelte hangját a „túlméretezett, xenocentrikus és furcsa” épületek ellen, a piac mást diktál. A vidéki nagyvárosok, például a korábban legfeljebb dinsztelt csirkéjéről ismert Dezhou, a „napenergia völgye” tematikus városimázzsal vonzanák a befektetőket.