Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelettel kapcsolatban kedden a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – derül ki közös közleményükből.

A panaszban – amelyet ügyvédként Schiffer András jegyez – arra hivatkoznak, hogy a kérdéses rendelet sérti a szükségességnek és az arányosságnak az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezésében foglalt elvét, és túllép annak 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskörön, valamint sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

A kormányrendelet, mint azt korábban a hvg.hu is megírta, úgy engedélyezi a munkabeszüntetést, ha az gyakorlatilag észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. A szakszervezetek szerint, ha csak úgy sztrájkolhatnak,

“hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”

Jelezték azt is, hogy a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot.

A beadványban azt is jelezték, hogy kevés összefüggés van a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között, illetve kiemelték, hogy a rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók:

„A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.

A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

Marabu Féknyúz: Sztrájkjog

(null)

A szakszervezetek közölték, bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb dönt az ügyben, és lehetővé válik a nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartása.

Emlékeztettek, a cél továbbra is

• a jelentős béremelés,
• a munkaterhek csökkentése
• a szakemberhiány enyhítése,
• a hosszú távon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.