Új génszerkesztési módot találtak fel a tudósok, és nagyon hatékonynak tűnik
Egy olyan megoldással álltak elő az amerikai kutatók, aminek köszönhetően már elég csak egy injekció ahhoz, hogy meggyógyítsák a gyógyíthatatlan betegségeket.
Egy olyan megoldással álltak elő az amerikai kutatók, aminek köszönhetően már elég csak egy injekció ahhoz, hogy meggyógyítsák a gyógyíthatatlan betegségeket.
A Harvard Egyetem kutatói egy, a CRISPR eljárásnál jóval hatékonyabb "genetikai ollót" alkottak meg, amivel több millió kísérletet lehet egyszerre elvégezni.
Kínai katonai vezetők többször hangoztatták, hogy a biotechnológiát a hadsereg is kamatoztathatná. Az Egyesült Államok most aggódik, hogy már nem csak tervekről van szó.
A DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 genetikai olló alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult két agresszív ráktípus kezelésében egérkísérletek során – jelentették be a Tel-avivi Egyetem kutatói.
Eszköz az élet kódjának átírásához. Amit így méltattak a Nobel-díj odaítélői, annak felfedezése véletlenül indult, és érdekes versenyfutásba torkollott.
Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.
A génszerkesztést tanulmányozó tudósok és biokémikusok olyan megoldás után kutatnak, amely csírájában fojtaná el annak lehetőségét, hogy valakit koronavírus fertőzzön meg a jövőben.
Ho Csian-kuj és kutatótársai génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát kialakítani egy születendő ikerpárnál. A sencseni bíróság kimondta, hogy ez illegális orvosi tevékenységnek minősül, a művelet ráadásul nem is lett sikeres.
Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben – közölték kutatók azután, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt.
Először alkalmazták a CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. A genetikai olló alkalmazásától az orvostudomány sok területén várnak áttörést, de a konkrét esetben még túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e a páciensek túlélési esélyeit – közölték a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Először fogják alkalmazni az emberi testben a CRISPR programozott génszerkesztési rendszert, hogy megpróbáljanak gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot. A betegek kiválasztása már javában zajlik az első ilyen tudományos kutatáshoz.
"Felelőtlenség" lenne a kutatók részéről humán reprodukciós célokra használni a génszerkesztést – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új szakértői bizottsága, amely a biotechnológiai beavatkozással kapcsolatos tudományos, etikai, társadalmi és jogi kérdéseket vizsgálta Genfben tartott első ülésén.
A genetikailag megváltoztatott gyermekeket eredményező emberi petesejtek, spermák vagy embriók génszerkesztésének globális tilalmára szólított fel egy nemzetközi tudóscsoport.
Olyan génszerkesztett csirke létrehozásán dolgoznak az Edinburgh-i Egyetem tudósai, amely teljesen ellenálló az influenzával szemben, hogy így állítsák meg a következő nagy emberi influenzajárványt.
A várandósság 12-14. hetében lehet az a kínai nő, aki szintén részt vett Ho Csian-kuj sencseni tudós tudományos kutatásában, amelynek keretében novemberben megszületettek az első génszerkesztett ikrek az ázsiai országban – közölte William Hurlbut, az amerikai Stanford Egyetem bioetikusa, aki már évek óta kapcsolatban állt kínai kollégájával.
A kínai tudományos és technológiai miniszterhelyettes elfogadhatatlannak tartja Ho Csienkuj kísérletét. A tudós azt állítja: megszülettek a világ első génszerkesztett babái.
A szakemberek szerint Ho Csien-kuj eljárása, amely során sikerült úgy módosítania csecsemők génállományát, hogy ellenállóak legyenek például a HIV-vírussal szemben is, nem csak felelőtlen volt, a nemzetközi szabályozásoknak sem felelt meg.
Rendesen felkavarta a tudományos világ állóvizét a kínai Ho Csienkuj, amikor bejelentette: emberi magzatokon végzett génmanipulációs kísérletei sikerrel jártak, így megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A hír világszerte sok tudós felháborodását váltotta ki. Barbár emberkísérlet, vagy az orvostudomány Szent Grálját találtuk meg?
Ho Csienkuj szerint sikerült úgy módosítania a csecsemők génállományát, hogy ellenállóak legyenek az olyan vírusokkal szemben, mint például a HIV.
Az utóbbi két évszázad során a hétköznapi ember egyre inkább eltávolodott a mezőgazdaságtól. Már nem is tudjuk, milyen körülmények szükségesek az élelmiszer-alapanyagok termesztéséhez. A klímaváltozás miatt azonban az élelmiszerek termelésében jelentős átalakulás mehet végbe.