szerző:
Szauer Tamás
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az utóbbi két évszázad során a hétköznapi ember egyre inkább eltávolodott a mezőgazdaságtól. Már nem is tudjuk, milyen körülmények szükségesek az élelmiszer-alapanyagok termesztéséhez. A klímaváltozás miatt azonban az élelmiszerek termelésében jelentős átalakulás mehet végbe.

Hacsak a tudomány nem lép közbe, a táplálkozásunk alapvetően meg fog változni a globális klímaváltozás miatt. Manapság leginkább az agráriumot is sújtó extrém időjárási események – fagy, jégeső, áradás – okozta károkról szóló hírek ütik meg a fülünket, ezeknél sokkal nagyobb hatást gyakorol az élelmiszeralapanyagok termelésére a fokozatos felmelegedés és a csökkenő csapadékmennyiség. Az ember egyik kedvenc ételét, a csokoládét is veszély fenyegeti. Az édességhez szükséges kakaóbab termesztéséhez ugyanis viszonylag keveset ingadozó, állandóan meleg hőmérséklet, magas páratartalom, sok eső és nitrogénben gazdag föld kell.

Ez, az esőerdőkre jellemző időjárás a tankönyvek szerint az egyenlítőtől északra és délre fekvő 20–20 fokos sávban található meg. A klímaváltozás miatt azonban kakaóbabot már most is csak a 10–10 fokos sávban vagyunk képesek termeszteni. Egy 2014-es tanulmány szerint ezek a termőhelyek 2050-re nem, vagy csak jóval kevésbé lesznek alkalmasak a csokoládé-alapanyag termesztésére. Peter Läderach, a tanulmány készítője nem állítja, hogy ellehetetlenül a csokoládékészítés, de azt igen, hogy a gyártást hátráltathatja az időjárás.

Végveszélyben a kávé?

Elefántcsontparti földművesek. Földönfutókká válhatnak

A nyugat-afrikai Ghána és Elefántcsontpart a csokoládé alapjául szolgáló bab több mint 50 százalékát adja a világnak. A két országban jelenleg a növényt a számára optimális, tengerszinthez képest 100–250 méter közötti magasságban termesztik. A felmelegedés hatására az ideális magasság azonban felkúszhat 450–500 méterig is. Ám ezek a területek jelenleg vadrezervátumok. A két ország komoly választás elé kerülhet: vagy jelentősen csökkenti az egyik legfontosabb exportcikk termelését vagy rendkívüli károkat okoz saját természeti kincseiben.

Ehhez hasonló problémákba ütközhet sok olyan ország is, ahol a „keserű aranyat”, a kávét termesztik. A világkereskedelem italalapanyagai közül az első helyen álló árucikk termesztéséhez hasonló körülmények kellenek, mint a kakaóbabéhoz. Az utóbbi években a felmelegedés és a csapadékhiány nyomás alá helyezte a kávétermesztőket: 2010 óta többször előfordult, hogy 10% feletti terménykiesés sújtotta a dél-amerikai termőföldeket.

Farming 3.0 – a technológia betört az élelmiszer-termelésbe

A digitális forradalomnak köszönhetően az élelmiszertermelésbe is betörnek az exponenciális technológiák (olyan technológia, mely teljesítménye évente megduplázódik, míg a költségek megfeleződnek) és tovább javítják a hatékonyságot. Az ezen eszközök által megnyitott új korszakot hívjuk Farming 3.0-nak. A CRISPR génmódosító technológiával megoldható lesz, hogy változtassunk a haszonnövények egyes negatív tulajdonságain, így a környezeti hatásoknak és kórokozóknak jobban ellenálló, valamint magasabb tápértékű fajták születhetnek.

Az évszázad nagy újítása lehet a vertikális termelés. Jelenleg horizontálisan, egy síkban termelünk, ám a felfelé terjeszkedéssel jelentősen növelhető lenne a hatékonyság. Így a mostanival megegyező alapterületen akár 10–20 emelet magasságig termeszthetnénk növényeket. A LED-technológiának, a szenzoroknak és a robotikának köszönhetően az ott lévő növénynek tökéletes termőkörnyezet alakítható ki, valamennyi szinten. Az egyik emeleten lehetne például trópusi, míg a másikon kontinentális időjárást igénylő növényeket nevelni. A termelés hatékonyságának növelésével többfajta élelmiszert állíthatunk elő lokálisan, így a szállításból eredő környezetszennyezés is csökkenthető.

Bolygónk mezőgazdasági termelésre alkalmas területének jelenleg több mint egyharmadát állattenyésztésre használjuk. Ez a tevékenység elképesztően vízigényes, emellett rendkívüli módon szennyezi a környezetet: az üvegházhatást okozó gázoknak például a 13 százaléka származik állattenyésztésből. A sejtkutatást, CRISPR-et és a 3D-s nyomtatást összekapcsolva már most lehetségessé vált, hogy egy egész steaknek megfelelő húst csupán egyetlen marhaőssejtből hozzunk létre. Az ilyen módszerek, illetve az alternatív proteinforrások – bogarakból és növényi proteinből készített „húsok” – minimálisra csökkenthetik az állattenyésztéssel járó környezetszennyezést.

Veszélyek északon is

Ugyancsak az édesszájúak mosolyát biggyesztheti le az a tanulmány, amit Inés Ibanez, a Michigani Egyetem professzora készített a klímaváltozás cukorjuharfákra gyakorolt hatásáról. A fa nedűje, a juharszirup az amerikai kontinens nagy kedvence, és Európában is egyre több helyen fogyasztják.

A cukorjuhar szüretidőszaka azonban évről évre rövidebb ideig tart, és az egy fára jutó sziruphozam is csökken. A tanulmány ezt egyértelműen a melegebb és szárazabb éghajlatnak tulajdonítja, s ugyanezen a véleményen vannak a termesztők is. A nagy meleg lelassítja, majd megállítja a fák növekedését, a cukorjuhar pedig a növény teljesen kifejlett időszakában adja a legtöbb szirupot. Egy átlagos juharfa több mint 100 évig képes életben maradni, ez azonban az újonnan ültetettekre már biztosan nem lesz igaz.

Nem örülhetnek a felmelegedésnek a mogyoró kedvelői sem. A globális termés háromnegyede Törökországból, a Fekete-tenger partjáról származik. Ezt a vidéket sem kíméli az extrém időjárás és a klímaváltozás. Az utóbbi években így a mogyorótermés rendkívül hektikus volt. Több nagy cég, köztük a globális termés közel hetven százalékát felvásárló Ferrero helyzetét is megnehezítette a török időjárás. Olyannyira, hogy nemrég még a Nutella receptjén is kénytelenek voltak változtatni.

Nem mindenki szomorú az emelkedő hőmérséklet miatt. A szicíliai gazdák például egyre inkább képesek felvenni a versenyt az egzotikus gyümölcsök hagyományos termesztőivel. Az utóbbi évszázad több mint 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedése és a csökkenő csapadékmennyiség új lehetőségeket teremtett. A híres helyi citrom- és narancsligetek mellett az elmúlt tíz évben megjelent a papaya, a mangó és a banán is. Több újhullámos gazda állítja, hogy gyümölcsei ízben már utolérik a brazil terményeket is. Mexikó különlegessége, az avokádó is új hazára talált Szicíliában, már száz hektáron termesztik.

Tudomány és esélyek

A tudomány segíthet abban, hogy a klímaváltozás miatt veszélybe került termények megmaradjanak jelenlegi hazájukban. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb innovációja a CRISPR-CAS9 génmanipulációs technológia. Az eljárás segítségével minden korábbinál nagyobb pontossággal lehetséges a DNS-lánc egyes génjeinek a cseréje. Az amerikai élelmiszer-szabályozó ügynökség, az USDA is sokkal pozitívabban tekint a CRISPR technológiára, mint a korábbi génmódosítási eszközökre. Idén március végén bejelentették, hogy nem szabnak gátat a kísérletezésnek, és az ilyen technológiával létrehozott növények nem esnek a GMO-törvény hatálya alá.

A Berkeley-i Egyetemen kutató Jennifer Doudna, a technológia egyik kidolgozója szerint a közeljövőben az élelmiszeriparban lesz a leginkább érzékelhető a kutatások hatása. Rendkívül jól lehet használni a módszert a mezőgazdaságban a növények genetikai tulajdonságainak megváltoztatására. Doudna például hobbiként olyan paradicsomot termeszt, amelyik nehezen válik le a száráról lemetszés után.

Az élővilág genetikai állományának módosításán évezredek óta dolgozik az emberiség. Különböző növények és állatok keresztezése, nemesítése nem más, mint genetikai módosítás. Több olyan multinacionális vállalat is támogatja a CRISPR-fejlesztéseket, amely a profitjának jelentős részét veszítheti el a klímaváltozás miatt. A Mars élelmiszer-ipari óriás például a Kaliforniai Egyetemmel közösen kutatja, hogyan tudnák a kakóbabot ellenállóbbá tenni. A kutatást vezető Myeong-Je Cho azt állítja, hogy a CRISPR segítségével lehetővé válik, hogy a növény olyan mutációját hozzák létre, amely melegebb és szárazabb környezetben is képes megélni.

Hasonlóan elkötelezett a technológia iránt a kávéóriás Starbucks is. Howard Schultz, aki idén júniusig volt a cég elnöke, személyesen felügyeli azt a 600 holdas termőföldet Costa Ricán, amelyet a cég 2013-ban vásárolt kísérletezés céljából. Ők azon dolgoznak, hogy a legelterjedtebb kávéfajta, az Arabica hőmérséklettűrő képességét növeljék, a vízigényét pedig csökkentsék. Emellett különböző termelési technológiákkal és új eszközökkel is kísérleteznek. Schultz azt állítja, hogy a cég minden fejlesztési eredményt megoszt a világ kávétermesztőivel, és segítséget nyújt a kisebb gazdáknak is adaptálódni a megváltozott körülményekhez. Szerinte az egész iparág érdeke az adaptáció, így nyílttá kell tenni az innovációt.

A cikk eredetileg a Fenntartható fejlődés Plusz HVG-kiadvány 2019/1. számában jelent meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elon Musk szerint nem volt engedélyezve az önvezetés a halálos Tesla-balesetnél

Elon Musk szerint nem volt engedélyezve az önvezetés a halálos Tesla-balesetnél

Itt láthatja: ennyivel lehet kisebb az iPhone 13 szenzorszigete

Itt láthatja: ennyivel lehet kisebb az iPhone 13 szenzorszigete

Majka: Szijjártó megígérte, hogy felterjeszti a meglátásaimat

Majka: Szijjártó megígérte, hogy felterjeszti a meglátásaimat