Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az EKB kormányzótanácsa rendes kamatdöntő ülésén úgy döntött, hogy a három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Ennek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai 4,25, 4,50, illetve 3,75 százalékra csökkennek.
A júniusi 25 bázispontos vágás azért lehetett megvalósítható, mert a tavalyi év szeptembere óta nagyban átalakult a terep, különösen a fizetések terén. Újságíróknak a döntés részleteinek ismertetésekor Christine Lagarde, az EKB elnöke kiemelte, hogy ezen a téren ráadásul az eurozóna országai között jelentős eltérések vannak.
Az EKB aktuális várakozása értelmében a belföldi ároldali nyomás továbbra is erős marad, mivel a bérnövekedés üteme megemelkedett, ezért az infláció a jövő év nagyobb részében előreláthatólag még a célérték fölötti lesz. Az eurorendszernek mind a teljes inflációra, mind a maginflációra vonatkozó legutóbbi szakértői prognózisait 2024 és 2025 tekintetében felfelé korrigálták a márciusi prognózisokkal összehasonlítva.
Bökkenők lesznek, erre Lagarde elmondása szerint az EKB fel is készült. Ebbe beletartozik az eurozóna 7 legnagyobb gazdasága, ahol a fizetések épp felfutóban vannak, de ez a folyamat várhatóan megfordul.
Nagyon is komolyan vesszük az inflációt
– mondta Lagarde, aki kifejtette, álmatlan éjszakáin eljutott addig, hogy elérhető távlat legyen az EKB 2 százalékos inflációs célja.
A legutóbbi, májusi adatközlés szerint az eurozónában éves alapon 2,6 százalékkal nőttek az árak. Az EKB által referenciának vett előrejelzések szerint 2024-ben átlagosan 2,5 százalékos, 2025-ben 2,2 százalékos, 2026-ban pedig 1,9 százalékos áremelkedés várható. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett inflációs prognózis 2024-ben átlagosan 2,8 százalékos, 2025-ben 2,2 százalékos, 2026-ban pedig 2 százalékos lehet.
A gazdasági növekedés 2024-ben várhatóan 0,9 százalékon, 2025-ben 1,4 százalékon alakul, majd 2026-ban következhet egy 1,6 százalékos erősödés.
Az EKB egyúttal azt is megerősítette, hogy hátrébb lép, és – leginkább a Covid miatt beindított – gazdaságélénkítő programjait kivezeti, ezzel is szűkítve az inflációt is hajtó likvidititásbőséget. A második félév folyamán átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkenti a PEPP pandemiás eszközvásárlási portfolióját. A kormányzótanács deklarált szándéka, hogy 2024 végén a PEPP keretből való újrabefektetéseket beszünteti.
Szintén tovább csökken az APP eszközvásárlási program, erre az EKB egyenletes, kiszámítható ütemet ígér, ahogy az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.
A kormányzótanács előzetesen nem köteleződik el egy bizonyos kamatpálya mellett. Lagarde is ismételten elmondta, hogy a döntéshozatal adatvezérelt, egyúttal rugalmas lesz, ahogy eddig is volt.
