A júniusi kamatcsökkentés ellenére az Európai Központi Bank döntéshozói tisztában vannak azzal, hogy kockázatos terepen lavíroznak. A bank igyekszik kivonulni a járványválság idején behozott programjaiból, miközben próbálja elérni a jelenleg távlatinak tűnő 2 százalékos inflációs célját.
Az EKB kormányzótanácsa rendes kamatdöntő ülésén úgy döntött, hogy a három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Ennek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai 4,25, 4,50, illetve 3,75 százalékra csökkennek.
A júniusi 25 bázispontos vágás azért lehetett megvalósítható, mert a tavalyi év szeptembere óta nagyban átalakult a terep, különösen a fizetések terén. Újságíróknak a döntés részleteinek ismertetésekor Christine Lagarde, az EKB elnöke kiemelte, hogy ezen a téren ráadásul az eurozóna országai között jelentős eltérések vannak.
Az EKB aktuális várakozása értelmében a belföldi ároldali nyomás továbbra is erős marad, mivel a bérnövekedés üteme megemelkedett, ezért az infláció a jövő év nagyobb részében előreláthatólag még a célérték fölötti lesz. Az eurorendszernek mind a teljes inflációra, mind a maginflációra vonatkozó legutóbbi szakértői prognózisait 2024 és 2025 tekintetében felfelé korrigálták a márciusi prognózisokkal összehasonlítva.
Bökkenők lesznek, erre Lagarde elmondása szerint az EKB fel is készült. Ebbe beletartozik az eurozóna 7 legnagyobb gazdasága, ahol a fizetések épp felfutóban vannak, de ez a folyamat várhatóan megfordul.
Nagyon is komolyan vesszük az inflációt
– mondta Lagarde, aki kifejtette, álmatlan éjszakáin eljutott addig, hogy elérhető távlat legyen az EKB 2 százalékos inflációs célja.
A legutóbbi, májusi adatközlés szerint az eurozónában éves alapon 2,6 százalékkal nőttek az árak. Az EKB által referenciának vett előrejelzések szerint 2024-ben átlagosan 2,5 százalékos, 2025-ben 2,2 százalékos, 2026-ban pedig 1,9 százalékos áremelkedés várható. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett inflációs prognózis 2024-ben átlagosan 2,8 százalékos, 2025-ben 2,2 százalékos, 2026-ban pedig 2 százalékos lehet.
A gazdasági növekedés 2024-ben várhatóan 0,9 százalékon, 2025-ben 1,4 százalékon alakul, majd 2026-ban következhet egy 1,6 százalékos erősödés.
Az EKB egyúttal azt is megerősítette, hogy hátrébb lép, és – leginkább a Covid miatt beindított – gazdaságélénkítő programjait kivezeti, ezzel is szűkítve az inflációt is hajtó likvidititásbőséget. A második félév folyamán átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkenti a PEPP pandemiás eszközvásárlási portfolióját. A kormányzótanács deklarált szándéka, hogy 2024 végén a PEPP keretből való újrabefektetéseket beszünteti.
Szintén tovább csökken az APP eszközvásárlási program, erre az EKB egyenletes, kiszámítható ütemet ígér, ahogy az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.
A kormányzótanács előzetesen nem köteleződik el egy bizonyos kamatpálya mellett. Lagarde is ismételten elmondta, hogy a döntéshozatal adatvezérelt, egyúttal rugalmas lesz, ahogy eddig is volt.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A főpolgármester szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt.
Közös főigazgatói kiállás nem lesz.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
