Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatai olyan szintre értek, ahol – elég hosszú ideig fenntartva – jelentősen hozzájárulhatnak az inflációs cél jövőbeni eléréséhez – mondta Christine Lagarde EKB-elnök a francia La Tribune Dimanche-ban megjelent interjúban. Lagarde szerint az, hogy az infláció jelenleg jelentősen lassul az egyik oka annak, hogy nem pesszimista a rövid távú gazdasági kilátásokat illetően - szemlézi az interjút a Reuters.
Az EKB nemrég emelte irányadó rátáját korábban soha nem látott, 4 százalékos szintre. Az EKB inflációs célja 2 százalék.
Lagarde szavaiból arra lehet követeztetni, hogy az EKB a magas kamatok tartására rendezkedik be. Ami rossz hír a kis gazdaságoknak, mint Magyarország: amíg a nagy jegybankok magasan tartják a kamataikat, a kis országok jegybankjai is kénytelenek magas – a nagy gazdaságokénál magasabb – kamatkörnyezetet fenntartani.
A magyar alapkamat 13 százalék, ez még régiós összehasonlításban is rendkívül magas. A jegybank kommunikációja szerint az infláció letörése érdekében 2024-ben pozitív reálkamatokra (tehát az inflációnál magasabb alapkamatra) kell számítani. Az éves átlagos infláció jövőre 6 százalék körül várható. A magyar jegybank inflációs célja 3 százalék, ezt majd csak 2025-ben lehet elérni.
Lagarde az interjúban arról is beszélt, hogy az európai gáztározók töltöttségi szintje rendkívül magas, szeptemberben a 90 százalékos töltöttség kiemelkedően jó. „Ha nem is higgadtan, de sokkal több magabiztossággal nézhetünk a közelgő tél elébe” – mondta az EKB-elnök.
