Rossz hír a magyaroknak: tartósan magasak maradnak az eurókamatok

Ha elég sokáig elég magasak maradnak az EKB kamatai, elérhető a 2 százalékos inflációs cél az eurójegybank elnöke szerint.

  • hvg.hu hvg.hu
Rossz hír a magyaroknak: tartósan magasak maradnak az eurókamatok

Az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatai olyan szintre értek, ahol – elég hosszú ideig fenntartva – jelentősen hozzájárulhatnak az inflációs cél jövőbeni eléréséhez – mondta Christine Lagarde EKB-elnök a francia La Tribune Dimanche-ban megjelent interjúban. Lagarde szerint az, hogy az infláció jelenleg jelentősen lassul az egyik oka annak, hogy nem pesszimista a rövid távú gazdasági kilátásokat illetően - szemlézi az interjút a Reuters.

Az EKB nemrég emelte irányadó rátáját korábban soha nem látott, 4 százalékos szintre. Az EKB inflációs célja 2 százalék.

Lagarde szavaiból arra lehet követeztetni, hogy az EKB a magas kamatok tartására rendezkedik be. Ami rossz hír a kis gazdaságoknak, mint Magyarország: amíg a nagy jegybankok magasan tartják a kamataikat, a kis országok jegybankjai is kénytelenek magas – a nagy gazdaságokénál magasabb – kamatkörnyezetet fenntartani.

A magyar alapkamat 13 százalék, ez még régiós összehasonlításban is rendkívül magas. A jegybank kommunikációja szerint az infláció letörése érdekében 2024-ben pozitív reálkamatokra (tehát az inflációnál magasabb alapkamatra) kell számítani. Az éves átlagos infláció jövőre 6 százalék körül várható. A magyar jegybank inflációs célja 3 százalék, ezt majd csak 2025-ben lehet elérni.

Lagarde az interjúban arról is beszélt, hogy az európai gáztározók töltöttségi szintje rendkívül magas, szeptemberben a 90 százalékos töltöttség kiemelkedően jó. „Ha nem is higgadtan, de sokkal több magabiztossággal nézhetünk a közelgő tél elébe” – mondta az EKB-elnök.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.