Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Gyengüléssel nyitotta a pénteki napot a forint árfolyama. Az euróval szembeni árfolyam a 389-es szintről 390 fölé gyengült, először csak megközelítve, nem sokkal később áttörve a 391-et. A dollárral szemben a 363-as szintről gyengült 366 fölé, majd tovább 367 fölé. Eközben az euró is gyengült a dollárhoz képest.
Ami az árfolyammozgás mögötti Magyarország-specifikus okokat illeti, a KSH reggel hozta nyilvánosságra az építőipar februári teljesítményére és kilátásaira vonatkozó – kevéssé bizalomgerjesztő – jelentését, illetve az ipar februári teljesítményét bemutató részletes jelentését: ebben látszottak pozitív fejlemények, aggasztó ugyanakkor, hogy a belföldi értékesítés visszaesett, ami a belső kereslet folytatódó gyengélkedésére utal.
Csütörtökön a kormányinfó vendége Varga Mihály pénzügyminiszter volt. A tárcavezető megerősítette, hogy a kormány éves átlagban csak 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár a korábbi 4 százalék helyett – úgy, hogy a növekedés csak a második félévben kaphat erőre.
A költségvetés hiánya a GDP 2,9 százaléka helyett 4,5 százalék lesz – ennek eléréséhez a kormány több mint 600 milliárd forintnyi beruházást „ütemez át”.
A 2025-ös költségvetést a kormány – évtizedes gyakorlatával szakítva – nem tavasszal állítja össze, és nyár elején viszi át az Országgyűlésen, hanem majd csak ősszel. A hivatalos indoklás szerint megvárva az amerikai elnökválasztás eredményét, valójában az ok a bizonytalan gazdasági-költségvetési helyzet, illetve jó eséllyel a nyári önkormányzati és európai parlamenti választások.
Szerdán a vártnál rosszabb inflációs adat érkezett az USA-ból, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor és milyen ütemben lát majd neki a kamatvágásoknak. Csütörtökön tette közzé az Európai Központi Bank a kamatdöntését: nem változtattak az irányadó rátákon. Ráadásul Christine Lagarde elnök nem köteleződött el semmiféle kamatcsökkentési pálya mellett, csak annyit erősített meg, hogy az irány a kamatok csökkentése lesz.
A nagy jegybankok kamatcsökkentéseivel kapcsolatos várakozások érdemben befolyásolják a feltörekvő gazdaságok eszközeivel szembeni keresletet – amíg a fejlett gazdaságokban magas kamatszinteket tartanak fenn, addig a feltörekvő országok eszközei iránt kisebb a befektetői étvágy, illetve ezekben az országokban magasabb kamatokat kell kínálni. Különösen igaz ez Magyarországra, amely régiós összehasonlításban sebezhetőnek és bizonytalannak tűnik.
