A kormány kezdeményezi a jegybanktörvény módosítását, az Országgyűlés ősszel dönthet a javaslatról – közölte Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

A gazdasági kormányzat és a jegybank szerint ezzel megszűnik akut problémaként az idei évre várható 400 milliárdos veszteség az MNB-nél, ami a következő években több ezer milliárdra duzzadó mínuszba halmozódik fel. Az eddig elmondottak szerint a jelenleg 2500 milliárd forintra becsülhető összeget 3-5 éves időtávon rendezné a jegybank, anélkül, hogy ez a költségvetésre nézve kötelezettségekkel járna.

A jegybank eddig Virág Barnabás alelnök nyilatkozataiban, szakértői cikkekben és tanulmányokban utasította vissza azokat a kritikákat, amelyek a jegybanktól a kereskedelmi bankokhoz hasonló, profitorientált működést várnának el. Kiemelik: a jegybanknál ez nem kell, hogy szempont legyen. Elsődleges, minden feltételek mellett elérendő célja az árstabilitás biztosítása, praktikusan az inflációs cél elérése, ez Magyarország esetében 3 százalék egy plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávban.

Ebben vita eddig sem volt az EKB-val, és ezt hazai szakértők sem vitatják. Sőt, az EKB külön kiemelte annak fontosságát, hogy a magyar államnak minden jogszabályi kötelességének eleget kell tennie, hogy a monetáris politika kellő hatékonysággal tudjon működni.

Az MNB több létező nemzetközi példára hivatkozott, ahol negatív mérleggel, és sikeresen működnek jegybankok, illetve olyan felállásra, például Horvátország esetében, ahol az EKB is rábólintott a felhalmozott veszteség részletekben való rendezésére.

Ennek alapfeltétele, amire Virág többszöri elmondása szerint az MNB is törekszik, hogy mindez hitelesen történjen. Virágot erről az MNB legutóbbi kamatdöntésén is kérdeztük, akkor is elmondta, a jegybank „legfontosabb tőkeeleme a hitelesség", vagyis nem az számít, milyen előjelű a mérlege, sokkal inkább az, mennyire tud hatékony lenni az árstabilitás megteremtésében.

Működhet évekig tőkehiányosan a Magyar Nemzeti Bank?

A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.

A veszteség majdani megnyugtató rendezésére azonban a jegybanknál elő kell, hogy álljon a fedezet is, aminek a jelenlegi ismeretek szerint árfolyam- és hozammozgások jelentik az esetleges biztosítékot. Ezek ugyanakkor a bizonytalansági tényezők is, hiszen a mostani bizonytalan környezetben nehéz ezeket nagy biztonsággal előre jósolni.

A meglévő állományból lehet modellezni, feltevésekkel élve – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Kiemelte: lehet az MNB-nek profitja a jelenleg magas kamatszint csökkenéséből, és abból, hogy a jegybank akar-e előidézni a céljai elérése érdekében forinthiányt.

A devizaeladás is akkor járható út, ha közben a költségvetés hozzájut a sokat tárgyalt uniós forrásokhoz bevételként – ezeknél a magyar állam kiadásai forintban keletkeznek, a bevétel Brüsszelből viszont euróban érkezik –, és az összképbe az is belejátszik, hogy mennyiben változik az MNB külföldi állampapírokban tartott állományának a hozamszintje.

Németh szerint középtávon lehet, hogy szűkíti a jegybank a forintbőséget, de az MNB tud játszani az inflációval is. Az viszont jelenleg nem látszik, hogy mikor születhet meg egy komolyabb, a forintlikviditást szűkítő szándék, vagy lesz-e egyáltalán ilyen.

Az idő lehet, hogy mindent meggyógyít

Mint arról már korábban is beszámoltunk, az EKB elfogadott alapvetése szerint ha több egymást követő évben negatív a jegybank tőkéje, az könnyen lehet, hogy tovább súlyosbítja a bajt. Márpedig a helyzet rendezése elhúzódhat öt évnél hosszabb időtávra is. Az EKB a veszteség felhalmozódása és az adósságrendezés elhúzódásának elkerülése végett azt javasolta, hogy a vonatkozó törvénymódosítás mindenképp tartalmazzon biztosítékot arra nézve, hogy huzamosabb ideig ne maradhasson negatív tartományban az MNB tőkéje.

Ez az a kitétel, amit a PM mostani beszámolója szerint sikerrel áthidalt a kormányzat.

Sok időt nyert költségvetési szempontból a kormány

– mondta kérdésünkre Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Mint kifejtette, a kamatszint csökkenésével 3-5 év alatt van esély, hogy érdemben javuljon a szaldó. Ebbe beletartozik az olyan alacsony kamatozású tételek kipörgése, mint amelyek a növekedési hitelprogramban kerültek ki 0 százalékos kamattal korábban a jegybank intézkedéseként.

Túry Gergely

Ezzel együtt Trippon nem számol azzal, hogy olyan brutális nyereségek legyenek az MNB-nél, mint korábban voltak, de pusztán a látható folyamatok mentén az mindenképp valószínűsíthető szerinte, hogy a most is tárgyalt a „megavaszteség” csökkenni fog.

Ennek az időtávja, pláne ismerve fennálló bizonytalanságokat, sok kérdést vet fel.

Mi a középtáv?

– vetette fel Németh, utalva a tárgyalt, 3-5 éves kitekintési időkeretre, a jelenlegi ismeretekre és a számos bizonytalanságra, például a menet közben előkerülő kormányzati és jegybanki szándékokra, amelyek az illetékesnél sem lehetnek jelenleg sziklaszilárdak.

Dolog lesz a költségvetéssel is

A PM szerint ősszel meglesz a törvénymódosítás, ez egyben a költségvetési terveket is érinti. Mint azt kérdésünkre Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke elmondta, a büdzsé fenntarthatóságát és kivitelezhetőségét vizsgáló testület ismeretei szerint

megvannak a feltételei, hogy rendeződjön a jegybank veszteségrendezésének kérdése.

A KT-nek ugyanakkor erről az EKB döntés részletes ismeretében nyilatkoznia is kell. Kovács elmondása szerint készül is egy kitekintés, ami 3-5 éves időtávban vizsgálja a gazdasági pálya alakulását. Ezt decemberben ismerheti meg a közvélemény.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

MTI / Kovács Attila

Kovács alapos és felkészült vizsgálatot ígért, ameddig azonban nincsenek részletek, nem kívánt többet elárulni.

Zsebből nem lehet választ adni

– mondta, kiemelve, hogy a KT alapos módszertani vizsgálatot folytat a törvénymódosítás kapcsán a költségvetés kilátásaiban.

Kérdéseinkkel kerestük az Európai Központi Bankot, a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is, amint választ kapunk, közöljük. A jegybank mindenesetre közleményben üdvözölte a frankfurti döntést, ebben azt írták: „A Magyar Nemzeti Bank továbbra is mindent megtesz az infláció további csökkentése és az árstabilitás elérése érdekében. Ebben a folyamatban az új veszteségtérítési szabályok tovább növelik a jegybank mozgásterét." Kiemelték azt is, a jelenlegi magyar szabályozás az egyik legszigorúbb Európában, miközben a tapasztalatok azt mutatják, egy jegybank tud negatív tőkével is működni.