Az eurózóna tényleg földbe döngölte az inflációt, Magyarországon álmodni sem lehet ilyen számokról

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a várakozásoknak megfelelően az irányadó kamat 0,25 százalékpontos (25 bázispontos) csökkentéséről döntött június 5-ei ülésén. A kamatvágással az irányadó ráta 2 százalékra mérséklődik, amelyet az EKB „semlegesnek” tekint – vagyis ez már nem fékezi a gazdaságot, de még nem is ösztönzi azt.

Az EKB 13 hónap alatt hét alkalommal csökkentette a kamatokat, mivel az infláció a világjárvány utáni csúcsokról enyhült. A cél az volt, hogy az alacsonyabb kamatokkal támogassa az euróövezeti gazdaságot, amely már azelőtt is nehézségekkel küzdött, hogy Donald Trump elnök belekezdett volna globális vámháborújába.

Az infláció az eurózónában májusban 1,9 százalékra lassult az áprilisi 2,2 százalékról – derült ki az Eurostat előzetes jelentéséből. Ez az adat elmaradt a közgazdászok által várt 2 százaléktól, és 2024 szeptembere óta először csökkent az infláció az EKB 2 százalékos célértéke alá. A maginfláció – amely kiszűri az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat – szintén enyhülést mutatott. Májusban 2,4 százalékra csökkent az áprilisi 2,7 százalékról, ami alacsonyabb az elvárt 2,5 százaléknál. Havi szinten a magárak mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek.

Az EKB felülvizsgálta korábbi, gazdasági növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzéseit. A növekedésre vonatkozó előrejelzés változatlan, idén az eurózóna 0,9 százalékkal nőhet, a következő két évben 1,1, illetve 1,3 százalékkal.

Az inflációs előrejelzést lefelé módosították,

az idei évre éves átlagban 2 százalékot várnak, jövőre 1,6 százalékot, 2027-ben 2 százalékot. (Az EKB inflációs célja 2 százalék.)

A mostani kamatvágás borítékolható volt, kérdés azonban, hogyan halad tovább az EKB. A befektetők már beárazták, hogy júliusban szünet következik, és néhány konzervatív döntéshozó is egyetért azzal, hogy érdemes lenne szünetet tartani, hogy az EKB felmérhesse, miként befolyásolja a kilátásokat a hazai és nemzetközi bizonytalanság, a vámháború, a Németországban bejelentett gazdaságélénkítés (vagyis költségvetési lazítás).

Christine Lagarde EKB-elnök

Daniel ROLAND / AFP

A piac még egy 25 bázispontos kamatvágást áraz idén őszre. Az EKB kommunikációja jó ideje változatlan: a kamatokról minden alkalommal eseti alapon döntenek, adatvezérelt üzemmódban, vagyis a beérkező gazdasági adatok függvényében. A kamatdöntéshez most is ezt az iránymutatást fűzték.

A magyar alapkamat 6,5 százalék.

Alapesetben az EKB kamatcsökkentései a Magyar Nemzeti Bank előtt is teret nyithatnának a kamatvágások előtt, jelenleg azonban nem ez a helyzet. A világ nagy jegybankjai ugyanis eltérő pályákon mozognak, az amerikai Fed például egyelőre kivár a kamatcsökkentéssel. Magyarországon az infláció a jegybanki toleranciasáv fölött áll, és várhatóan csak jövőre mérséklődik stabilan 4 százalék alá. Az inflációs várakozások ráadásul még sokkal magasabbak. A forint árfolyamát pedig alighanem megroppantaná egy kamatvágás. A várakozások szerint a magyar jegybanknak idén nem lesz tere kamatcsökkentésre, esetleg év végén egy vagy két kisebb vágásra.