szerző:
Fekő Ádám
Tetszett a cikk?

Bár húsz év után lett újra magyar polgármestere Marosvásárhelynek, a vasárnap nagyot győző Soós Zoltán szerint ez a siker nem a magyarok győzelme a románok felett, hanem a marosvásárhelyieké a korrupció felett. Soós kolozsvári mintát ígér a húsz éve stagnáló városnak.

2000 óta nem volt magyar polgármestere Marosvásárhelynek annak ellenére, hogy bár folyamatosan csökken a magyar lakosság aránya, még ma is 43 százalékról beszélünk. Soós Zoltán a Romániában vasárnap lezajlott helyhatósági választáson tulajdonképpen azzal nyert, amivel elődje, Dorin Florea is az elmúlt évtizedekben: az ellenfél széttagoltságát kihasználva. Marosvásárhelyen ugyanis tizenhárman indultak a polgármesteri pozícióért, közülük egyedül Soós magyar nemzetiségűként.

Soós Zoltán független polgármesterjelölt, mielőtt leadja szavazatát a marosvásárhelyi 63-as szavazókörzetben 2020. szeptember 27-én
©

Így viszont igen nagyot győzött: független jelöltként, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) támogatásával 25 ezernél is több szavazatot hozott el az összesen 57 417-ből, a második helyezett Claudiu Maior 7780-nal zárt a Pro Románia színeiben, a harmadik Theodora Benedek pedig már csak 6000 voksot szedett össze a PNL–USR–PLUS trió támogatásával.

Florea az előzetesen kimutatott gyenge számok miatt nem indult a polgármesterségét, helyette került elő az elmúlt években csak Florea szárnysegédjeként emlegetett Maior, Florea pedig a megyei tanács elnökségéért szállt harcba, ahol végül a magyar elnökjelölt, Péter Ferenc négyszer annyi szavazatot kapott.

A polgármester és az általa kiépített rendszer a városi intézményeket és cégeket a saját hasznára használta az elmúlt húsz évben. Csak az általuk preferált cégekkel kötöttek szerződést sokszoros árakon, nem engedtek beruházásokat a városba kenőpénz nélkül.

Dorin Florea
©

“Ez megakadályozta a gazdasági fejlődést, és ezrek hagyták el Marosvásárhelyet, pedig ez egy egyetemi város” – foglalta össze a hvg.hu-nak Erdély harmadik legnagyobb városának új polgármestere, aki szerint az is kérdés, az állami szervek miért hunytak szemet ennyi éven át ezek felett.

Ezzel kapcsolatban Soós kiemelte, ők kérni fogják az auditot, de nem a városvezetés dolga elindítani a törvénytelenségek kivizsgálását.

Bár ritkán látható magyar összefogás és a román összefogás szétesése is kellett a győzelemhez, a polgármester sok román szavazatra is számít. “Pontos kimutatásunk még nincs, de az szinte biztos, hogy a román lakosság több mint tíz százaléka szavazott független jelöltre. De nem szabad elfelejteni a magyar anyanyelvű roma marosvásárhelyieket, akik szintén teljes mellszélességgel vállalták a harcot a korrupt rendszer ellen. Ha úgy tetszik, össznemzeti összefogás született.”

©

Soós szerint az összefogás hátterében az áll, hogy Marosvásárhely problémái mostanra közössé váltak, mert az előző városvezetés mindenkinek egyformán ártott – ezzel pedig megtörte az etnikai szavazást. Florea egyik leghangsúlyosabb üzenete ugyanis az volt korábban, hogy ha nem ő lesz a polgármester, akkor jönnek a magyarok.

Gyakorlatilag az 1990 márciusi események után ez az első olyan közös eredmény, amit együtt tudott hozni a haladó román polgárság és a magyarság

– utalt Soós a marosvásárhelyi fekete márciusra, amikor a román hadseregnek kellett közbelépnie a napokig tartó etnikai zavargások miatt.

A megválasztott polgármester saját bevallása szerint tudatosan próbálta elkerülni a magyarkártyát.

Sokáig csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos alelnöke, Rareș Bogdan mondott könnyen félreérthető üzenetet arról, hogy "szét kell zúzni" az RMDSZ-es jelölteket. Ez a retorika végül a harmadik helyre lett elég a párt által is támogatott jelöltnek, Theodora Benedeknek. Érdekesség, hogy itthonról mellette kampányolt a momentumos Fekete-Győr András is egy videón, amit Benedeket szintén jelölő USR a Facebookra is feltöltött, hogy aztán nem sokkal később letörölje a felvételt.

©

“Fontosnak tartom most is kihangsúlyozni, hogy itt nem a magyarok győztek a románok felett, hanem a marosvásárhelyiek a korrupció felett. Nem lesz etnikai váltás, együttműködésre és közös sikerre akarjuk helyezni a hangsúlyt, ahogy már a kampánystáb is vegyes volt” – mondta Soós, akinek a kampánya is szigorúan két nyelven szólt, és bár sok körben válhatna népszerűvé, nem tervezi kitenni a marosvásárhelyi városházára sem a székely zászlót.

Nem provokálni szeretnénk a román lakosságot. Az emberek is inkább munkahelyeket akarnak. Lehet, hogy tíz év múlva nem lesz annyira kiélezett ez politikailag, de most senki nem erre koncentrál.

Soósnak úgy tűnik, tényleg sok dolga lesz a zászlókon való gondolkodás helyett. Marosvásárhelyet az elmúlt húsz évben már nemcsak az erdélyi nagyvárosok, hanem a székelyföldi kisvárosok is lehagyták élhetőség szempontjából. Általános probléma, hogy nem épülnek terelőutak, és fejletlen a tömegközlekedés is a nagyjából 130 ezres városban.

Arra a kérdésre, minek kell történnie Marosvásárhelyen ahhoz, hogy felnőjön akár Brassó vagy Temesvár mellé, már lát mintát: “Kolozsváron töltöttem az egyetemi éveimet, amikor Gheorghe Funar volt a polgármestere (a nacionalista Funar 1992 és 2004 között vezette Kolozsvárt – a szerk.), és hasonló volt a helyzet: nyomott hangulatú, pesszimista, nem fejlődött gazdaságilag. A távozása után robbanásszerű fejlődés indult, megindultak a beruházások. Itt is meg fognak indulni, hiszen a Bosch már két évvel ezelőtt is azért nem jött, mert olyan feltételeket támasztott a városvezetés, hogy inkább más városba települtek, ahol nemhogy pénzt nem kértek tőlük, hanem támogatták őket. Rengeteg helyi román és magyar vállalkozó is mondta, bármikor tudnak Marosvásárhelyre vállalkozásokat hozni, de eddig nem lehetett, mert minden a korrupt rendszer alá volt rendelve.”

©

Azt lehetett tudni, hogy Soós mögé beállt az RMDSZ és a többi kisebb magyar alakulat, de a magyar politikusok annyira nem voltak hangosak a kérdésben, úgyhogy megkérdeztük, ki gratulált neki itthonról. A politikus ebben visszafogottan nyilatkozott: “Hajnali 6-kor volt kampányzárás, úgyhogy sokáig ki volt kapcsolva a telefonom, de az olyan testvérvárosainkból, mint Kecskemét és Zalaegerszeg már jöttek SMS-ben pozitív visszajelzések, és a Miniszterelnökségtől is. Ők is biztosítottak arról, hogy Marosvásárhelynek fejlődnie kell, és újra Erdély harmadik legjelentősebb városává válnia. Kolozsvár és Brassó mögött már húsz éves lemaradásunk van, nekünk most Nagyszeben, Gyulafehérvár vagy Beszterce haladásával kell felvennünk a versenyt.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Érezhetően rengett a föld hétfőn Miskolcon

Érezhetően rengett a föld hétfőn Miskolcon

A liszt drágulása és a rossz idő elintézte a kenyér árát

A liszt drágulása és a rossz idő elintézte a kenyér árát

Pár napra visszatér a vénasszonyok nyara

Pár napra visszatér a vénasszonyok nyara