Az NKE hadtudományi karának egyik oktatója szerint minden azon múlik, hogy az Ukrajnát támogatni hajlandó európai országok mennyire képesek betölteni a Washington után maradt űrt.
Az illiberális magyar vezér hű marad két autokrata szellemi társához, Vlagyimir Putyinhoz és Donald Trumphoz. Ezzel messzemenően elszigetelődött Európában – írja a Frankfurter Rundschau elemzője.
A vasárnapi londoni európai csúcstalálkozó eseményeit elemzik a külföldi lapok. Az összkép az, hogy míg Európa csak beszél és beszél, addig az ellenség nyomul. Sokat várnak a csütörtöki csúcstalálkozótól. Közben amerikai lapok a Trump-féle világpolitikai fordulat további hatásait elemzik.
Az orosz külügyminiszter szerint az elmúlt 500 évben a világ összes tragédiája Európából eredt.
A Tesla idén januárban kevesebb mint 10 ezer autót értékesített az öreg kontinensen, a francia eladások 63 százalékkal romlottak, és Kínában sem sokkal jobb a helyzet.
De előbb még az USA és Oroszország közötti bizalom helyreállításához van szükség szerinte.
Franciaország atomtölteteket szállító vadászgépeket állomásoztatna Németország területén, ha az USA valóban kivonja onnan a csapatait.
Meg kell az európaiakat győzni arról, hogy Ukrajna mellett kiállni csak úgy ér valamit, ha az tényleges támogatással párosul – írja a lap egykori főszerkesztője.
Trump első elnöki hónapjában a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: felforgatja az amerikai kormányzatot, és olyan vehemenciával külpolitizál, amitől mindenki tartott. Európának azonban nagyon gyorsan észhez kellene térnie, és kezébe vennie az irányítást, mert a régi világ már nem fog visszatérni, és még az is előfordulhat, hogy teljesen magára marad – ez volt a témája a HVG Címlapsztori rendezvényének, ahol Yaro Patrice külpolitikai szakértő és Csizmazia Gábor, az NKE adjunktusa volt a vendégünk.
Ahogy a második világháború után az Egyesült Államok szerepet vállalt az új világrend kialakításában a Szovjetunió ellenében és Európa védelmében, most is ezt teszi, csak éppen fordított előjellel.
Új Jalta készülődik, de van megoldás – erről ír Garvan Walshe, aki hét éve a magyarországi választások vizsgálatára alapított egy szervezetet.
Mit tegyen Európa? Oldja meg a saját védelmét, miután, úgy tűnik, Amerika már nem a szövetségese? Vagy ajánljon fel valamit Trumpnak, és ne mondjon le az Egyesült Államokról? Ezt latolgatják a nyugati elemzők a müncheni biztonságpolitikai konferencia botrányos eseményei után. Trump „közbenjárása” az általános vélemény szerint a legrosszabb várakozásokat váltotta valóra.
A Trump-tornádó elérte Európát, és jelentős károkat okozott az uniós berendezésben. Erről a kontinens országai is tehetnek, mert oly mélyre züllesztették katonai képességeiket, hogy bénultan nézhetik, ahogy az Egyesült Államok fejük felett átnyúlva, a megtámadott Ukrajnát kikerülve közvetlenül Oroszországgal egyeztet a békéről.
A következő párizsi találkozóra 18 európai ország vezetőit várják, Orbán Viktornak azonban ennél az asztalnál sem jut hely.
J.D. Vance alelnök müncheni beszéde után, a rijádi béketárgyalás előtt elemzi az Egyesült Államok és az EU viszonyát a Financial Times szerzője.
A magyar külügyminiszer Kazahsztánból háborúpártizta le az Ukrajna és Európa biztonsága miatt aggódó politikusokat.
Európai mérnökök olyan nukleáris reaktor terveit készítették el, amely megbízhatóan képes elektromos áramot termelni szélsőséges körülmények között is.
Németországban késésekre és járattörlésekre kell felkészülni, és Nagy Britanniában is több repülőteret állítottak, mert a pályákat ellepte a hó, Hollandiában szintén legalább 70 járatot töröltek és többet késve indítottak a zord idő miatt.
A brit napilap szemleírója szerint a hízelkedésnek súlyos következményei lehetnek.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
