A jövőben minden esetben be kell mutatni a műtárgyat a kulturális örökségségvédelmi hatóságnak a kiviteli engedélyezési eljárás során – ez áll a kulturális örökségvédelmi törvénymódosítási tervezetében.
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül. Lechner Ödön egyik fő művére sem vár sok jó.
A hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét – ez lett az eredménye az elsőként a HVG által megírt botrányos történet hatására Lázár János által elrendelt vizsgálatnak. A minisztérium közleménye szerint feljelentést tesznek, és kezdeményezik a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását.
A Hitler elől menekülő tulajdonosok 1938-ben egy nemzetközi szélhámosra bízták Gustav Klimt Afrikai herceg című képét, aki aztán soha nem adta vissza azt. Azóta Magyarországon volt a jelenleg 6 milliárd forint értékű festmény, míg Lázár János minisztériuma ki nem engedte. Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A HVG-nek és Der Standard osztrák napilapnak sikerült kiderítenie, hogy Klimt Afrikai herceg című, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria által 15 millió euróért kínált a festménye Magyarországról került ki, méghozzá a magyar hatóságok megtévesztésével. Kérdés, van-e esély visszaszerezni?
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Óriási szenzációnak számított műkereskedelmi körökben, hogy Bécsben előkerült Gustav Klimt száz éve lappangó festménye. Ám találtunk arra utaló nyomokat, hogy a kép valójában Magyarországon volt korábban, és a műtárgyvédelmi hatóság tudta nélkül hagyta el az országot.
Életre kel a szecessziós csók, jön a Gustav Klimt: The Immersive Experience kiállítás.
Sok kérdés megválaszolatlan a festmény körül, például, hogy kit ábrázol a portré, és mi történt vele a náci korszakban.
Az új tulajdonos több mint 85 millió fonttal szegényebb, de egy szép képpel boldogabb.
A bécsi szecesszió vezéralakjának ez volt az utolsó befejezett portréja.
Gustav Klimt leghíresebb alkotását, A csókot bedigitalizálták, aztán feldarabolták tízezer négyzetre, majd azokat elkezdték árulni a blokkláncon, darabonként majdnem 700 ezer forintért. A projektért a Sziget NFT-ket is készítő, részben magyar alapítású vállalkozás felel. Na de mi értelme van néhány színes foltért pénzt adni?
A Christie's szerint ez a valaha volt legmagasabb összeg, amelyet egy művészeti árverésen összegyűjtöttek.
Tízezer, alig kétszer két centis darabban árulják A csókot online tokenként. Darabja közel kétezer euró.
Gustav Klimt 23 éve ellopott festményét találták meg véletlenül az észak-olaszországi Piancenzában decemberben.
Két Klimt-szakértő is úgy nyilatkozott, hogy nem tartják valószínűnek, hogy Gustav Klimt munkája a nagykörúti lakásban talált relief.
A kép száz éve ugyanazon a falon lógott Budapesten.
Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője tiszteletére 120 óriási, vetített képből nyílt kiállítás a francia főváros első digitális képzőművészeti központjában, a L'Atelier des Lumieres-ben.
Kidobatta a fűzőt a nőkkel, kollekcióival kiemelte természetes idomaikat a világ első divatdiktátora, akit különös kapcsolat fűzött a nála 12 évvel idősebb, Szecesszió-alapító Gustav Klimthez.
