Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Júniusban az országos albérletpiacon átlagosan 1,3 százalékos drágulás következett be havi szinten, éves összevetésben pedig 7,3 százalékos volt az emelkedés. Budapesten májushoz viszonyítva 1,4 százalékkal nőttek a bérleti díjak, az egy évvel korábbinál pedig 7,3 százalékkal lettek magasabbak. Ez derül ki a KSH és az Ingatlan.com lakbérindexéből.
„Új egyensúly kezd kialakulni a budapesti albérletpiacon, mert a kínálat egyre bőségesebb: tavaly július elején 8900, most pedig már 9600 hirdetésből válogathatnak a bérlők. A drágulás pedig éves összevetésben egyre lassabb, mert az éves szintű 6,7 százalékos budapesti lakbéremelkedés és az országos 7,3 százalékos drágulási tempó a legalacsonyabb érték az év első hat hónapjában” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője.
Az éves budapesti drágulás tekintetében a pesti külső kerületek bérletidíj-emelkedése a fővárosi szint közel dupláját tette ki, és megközelítette a 12 százalékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentősebb albérletdrágulás az utóbbi időszakban már csak az olcsóbb bérleti díjakkal rendelkező városrészekben történt.
Az albérletárak emelkedésének lassulását jól szemlélteti, hogy 2023 júniusában az éves drágulás üteme még 15 százalék volt, tavaly júniusban már csak 10 százalék, most pedig kevesebb mint 7 százalék.
A dinamikát az is jól mutatja, hogy a havi 1,4 százalékos fővárosi albérletdrágulást a kerületcsoportok szintjén csak a pesti külső kerületek tudták felülmúlni 1,7 százalékos emelkedéssel, és a budai hegyvidéki kerületek havi lakbéremelkedése volt a legalacsonyabb, itt 0,6 százalékos volt a növekedés.
Még mindig a II. kerület vezet
Budapesten belül a II. kerület a legdrágább a maga 353 ezer forintot meghaladó átlagos bérleti díjával. Utána jön az V. kerület 350 ezer forintos összeggel, a harmadik helyen pedig holtversenyben áll az I., a VI. és a XII. kerület egyaránt 300 ezres bérleti díjjal. A legnagyobb kínálattal rendelkező XIII. és XI. kerületben 270 ezer és 280 ezer forint az átlagérték. A legolcsóbb fővárosi városrészek közé tartozik a XVIII., a XXI. és a XXIII. kerület, utóbbiakban 160-200 ezer forint az átlagos lakbér, ám a kínálat is viszonylag szűk.
A megyeszékhelyek közül Debrecenben a legjelentősebb a kínálat, az átlagos bérleti díj pedig 250 ezer forint. A választékot nézve Miskolc és Kecskemét következik, előbbi városban 125 ezer, utóbbiban 150 ezer forintos átlagösszeggel kalkulálhatnak a bérlőjelöltek. Győrben 200 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forintnál járnak a bérleti díjak.
Bekavarhat a kedvezményes lakáshitel
A várhatóan szeptemberben induló Otthon Start program a nagyvárosok albérletpiaci keresletéből jelentős szeletet vághat ki, és abból is a jobb anyagi lehetőséggel rendelkező hitelképes bérlők dönthetnek a bérlés helyett az első lakásuk megvásárlása mellett. Ez csökkentheti az albérletek iránti keresletet, ami lassíthatja a lakbérdrágulást, tehát közvetve a piacon maradó bérlőket támogatja, a befektetői aktivitásnak köszönhetően ráadásul a kínálat még tovább nőhet a július végén induló albérletszezonban – olvasható az Ingatlan.com elemzésében.
