„Az adatok revíziója hazai szinten lezárult. Az Eurostat által végzett validálás zajlik jelenleg” – közölte a KSH a 444 megkeresésére. A lap azért fordult a statisztikai hivatalhoz, mert ahogy mi is megírtuk évekig torz szegénységi adatokat közölhetett a KSH.
Az először a Válasz Onlineban megjelent, Tátrai Annamária, az ELTE és Gábos András, a Tárki kutatója által közzétett elemzés szerint a 2018 és 2021 közti adatokban hirtelen rengetegen kerültek a közvetlenül a szegénységi küszöb feletti jövedelmi sávba, ráadásul 322 olyan egyfős háztartás is volt a statisztikában, ahol az euróban mért jövedelem a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezik, ami tízmilliomod pontosságot jelez – ez véletlenszerűen nem fordulhatna elő.
A kutatók az Eurostat alapján is ellenőrizték az adatokat: száz eurós oszlopokban csoportosították az előbb a magyar gyerekekre, aztán a teljes népességre, majd az egyedülállókra vonatkozó jövedelmi adatokat. Ezek alapján hisztogramokat, görbéket rajzoltak, amelyeken 2017-től kezdődően mindegyiken feltűnt egy torony (ami azt jelzi, hogy nagyon sokan esnek ebbe a sávba), pont a szegénységi küszöb feletti 100 eurós sávban, miközben az alatta lévő sávok foghíjasak maradtak.
A gyanúsan nagy kiugrás
Válasz Online / Tátrai Annamária, Gábos András
A görbe ilyetén eltorzulásával párhuzamosan pedig a KSH „elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni”, például, hogy 2015–2020 között 63 százalékkal esett a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma sokkal kisebb arányban esett vissza. Amikor erre rákérdeztek, a hivatal nem tartotta problémásnak.
Júniusban pedig arról írhattunk, hogy vagy pénzt ad titokban a NAV a magyar nyugdíjasok felének, vagy valami nincs rendben a szegénységi statisztikával. Ekkor derült ki ugyanis, hogy tömegesen kerültek be olyan emberek a szegénységi statisztikába, akiknek a nettó jövedelmük magasabb a bruttónál, méghozzá úgy, hogy a NAV-tól kapnak több pénzt, mint amennyi adót befizettek, és a végén egészen eltérő bruttókból lett fillérre ugyanakkora nettó. Így aztán épp átcsúsztak a szegénységi küszöb fölé. Ez természetesen ugyancsak nem lehetséges.
A 444 azt is megkérdezte a KSH-tól, hogy az Eurostattól érkezett-e bármilyen formában megkeresés a furcsa szegénységi adatok miatt, ám érdemi válasz helyett a statisztikai hivatal annyit írt, hogy „a revízió tartalmáról, ütemezéséről, technikai megvalósításáról” folytattak egyeztetést.
