Havasi a 17. Magyar Jogászgyűlésen mondott beszédén annyira megsértődött Varga Zs. András kúriai elnök, hogy elviharzott a rendezvényről, majd a Kúria közleményben minősítette „éles politikai kritikának” az ügyvédi kamara elnökének felszólalását.
A jogászok legfontosabb szakmai fórumán elhangzott beszédekben több kritika is elhangzott a Kúriával szemben. Varga Zs. András, a Kúria elnöke előadás közben viharzott ki a teremből, majd csekkolt ki a balatonalmádi szállodából, hiába próbálták miniszterek is békíteni.
Mivel a legfelső bírói testületben egymással ellentétes döntések születtek, most a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa hozta meg a végleges és megfellebbezhetetlen döntést.
A képviselő reagált a Kúria hídfoglalást érintő korlátozására, és azt ígéri, hogy akármeddig is tart a tiltakozás, annak sikere lesz.
Csak 12 órára foglalhatják el a tiltakozók a hidat a rendőrség, illetve a Kúria döntése szerint.
A rendőrség a közlekedés akadályozására hivatkozva megtiltotta, hogy a hídon tüntessenek kedden este a Pride betiltása ellen, de a Kúria kimondta: ez nem elegendő indok.
A Fővárosi Törvényszék szerint Varga Zs. Andrásnak nem volt joga elmozdítani Kovács András bírót.
Mind az Országos Bírói Tanács, mind pedig a Magyar Bírói Egyesület visszautasította Orbán Viktor poloskázós beszédét. Majd megérkezett Varga Zs. András közleménye, amelyben a Kúria elnöke a bírák demonstrációját okolja a politikai eszkalálódásért, majd azt veti az érintettek szemére, hogy Magyar Péteren senki nem háborodott fel.
A „Család az család” kampányból ismert Hanol Ádám és Pál Márton a kedvezőtlen ítélet ellenére is folytatni akarja a küzdelmet.
Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora összeget fizetett az ingatlanokért, de azok értéke meghaladhatja az egymilliárd forintot is. Korábban a Szalay-Bobrovniczky Kristóf családjáé volt a terület, de az államosításkor elvették tőlük.
A párt tavaly novemberi népszavazási kezdeményezését korábban már elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, ezért fordultak a Kúriához.
Varga Zs. András szerint veszélyes, ha bizonyos nézeteltérések nyilvánosságra kerülnek, így a bíróknak inkább a tárgyalóteremben a helyük.
Elutasította a Kúria a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség leváltott elnökének keresetét. Az ítélet túlmutat az egyházi belügyeken: eszerint a rabbi nem is pereskedhetett volna szabálytalan eltávolítása miatt, mert az állam nem tehet igazságot.
Hosszú, személyeskedéstől sem mentes közleményt adott ki Varga Zs. András, miután az OBT és az OBH is élesen kritizálta a bíráknak szánt, kiszivárgott újévi köszöntőjét. A Kúria elnöke felelőtlenségnek tartja, hogy az OBT érvényteleníteni akarja a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodást, Senyei Györgynek pedig azt üzeni: etikai elvekről és hivatali kultúráról nem tőle fog tanácsot kérni.
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnökét még 2023-ban váltották le gyanús tagbeléptetések után. Az elnök leváltását egy nagy tekintélyű izraeli vallási bíróság is megtiltotta, a Köves Slomóhoz köthető új vezetőséget az egyházügyi államtitkár mégis törvényesként ismert el, ezért a korábbi elnök, Deutsch Róbert bírósághoz fordult.
Senyei György is csatlakozott azokhoz, akik élesen kritizálták a Kúria elnökének levelét. Ebben Varga Zs. az övétől eltérő álláspontot vallókkal szemben szankciót helyez kilátásba.
Simona Brambilla nővér az első női prefektus a Vatikánban. Korábban még soha nem neveztek ki nőt a katolikus egyház központi irányító szerve fontos hivatalának élére.
Megengedhetetlennek tartják, hogy Varga Zs. András kiszivárgott újévi köszöntőjében „az övétől eltérő álláspontot vallókkal szemben szankciót helyez kilátásba”. Emellett azt is szeretnék tudni, a Kúria milyen megállapodásokat kötött az igazságügyi kormányzattal a béremelés megvalósulása érdekében.
Egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti törvénymódosításnak köszönhetően aránytalanul nagyobb fizetésemelést kapnak a kúriai bírák az alsóbb fokon ítélkező kollégáikhoz képest. Varga Zs. András a kivételezést azzal indokolja, hogy a Kúria nem egyszerűen legfelsőbb bíróság, hanem a jogegység felett őrködik.
Előbb a Fővárosi Választási Bizottság, majd a Kúria ellentétes döntése után az Ab is elkaszálta a népszavazási kezdeményezést.
