Különös ítélet a Kúrián: mikor van joga dönteni egyházi ügyekben a bíróságnak?

Különös ítélet született a Kúrián a napokban Deutsch Róbertnek, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) volt elnökének ügyében. Deutsch azért ment perre, mert álláspontja szerint a Miniszterelnökség egyházügyi államtitkárságának nem kellett volna bejegyeznie hivatalába utódját, Keszler Gábort, akinek a megválasztása szembement a zsidó kisegyház szabályaival, vallási bíróságuk ítéletével. Bár a 2023 tavasza óta tartó jogi hercehurca korábbi stációinál sem sikerült érvényt szereznie igazának, azokban legalább érdemben tárgyalták az ügyét, nem kérdőjelezték meg annak létjogosultságát.

A Kúria azonban úgy találta, hogy Deutsch nem is indíthatott volna pert a jogszerűtlennek tartott leváltása ügyében. A törvény betűje szerint ugyanis csak az egyház vezetője kezdeményezhet közigazgatási pert a magyar bíróságokon, így torz módon csak az a Keszler Gábor fordulhatott volna a bírósághoz, akit Deutsch és az ortodox közösség egy jelentős része szerint jogtalanul választottak meg.