Különös ítélet a Kúrián: mikor van joga dönteni egyházi ügyekben a bíróságnak?

Elutasította a Kúria a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség leváltott elnökének keresetét. Az ítélet túlmutat az egyházi belügyeken: eszerint a rabbi nem is pereskedhetett volna szabálytalan eltávolítása miatt, mert az állam nem tehet igazságot.

Különös ítélet a Kúrián: mikor van joga dönteni egyházi ügyekben a bíróságnak?

Különös ítélet született a Kúrián a napokban Deutsch Róbertnek, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) volt elnökének ügyében. Deutsch azért ment perre, mert álláspontja szerint a Miniszterelnökség egyházügyi államtitkárságának nem kellett volna bejegyeznie hivatalába utódját, Keszler Gábort, akinek a megválasztása szembement a zsidó kisegyház szabályaival, vallási bíróságuk ítéletével. Bár a 2023 tavasza óta tartó jogi hercehurca korábbi stációinál sem sikerült érvényt szereznie igazának, azokban legalább érdemben tárgyalták az ügyét, nem kérdőjelezték meg annak létjogosultságát.

A Kúria azonban úgy találta, hogy Deutsch nem is indíthatott volna pert a jogszerűtlennek tartott leváltása ügyében. A törvény betűje szerint ugyanis csak az egyház vezetője kezdeményezhet közigazgatási pert a magyar bíróságokon, így torz módon csak az a Keszler Gábor fordulhatott volna a bírósághoz, akit Deutsch és az ortodox közösség egy jelentős része szerint jogtalanul választottak meg.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.