35 évvel ezelőtt, 1990 májusában intézményesült Magyarországon a polgári demokrácia. Május 2-án összeült az első igazán szabadon választott Országgyűlés és május 23-án megalakult az első igazán szabadon választott kormány. Egy mocskos választási kampány és egy népszerűtlen kormány sikertelen kormányzása közé esett ez a szép, rendszernyitó május.
1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
A politikus castingot október 23-án jelentette be a Tisza Párt.
Pártelnököknek kijáró kitüntetett figyelemben részesülhet, aki betér a rendszerváltás után pártszékházként működött emblematikus épületek valamelyikébe: az egykor politikai csaták támaszpontjaként szolgáló építmények többsége ma sokcsillagos szálloda vagy az lesz.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy kinek érhetett meg több millió forintot az egykori rendszerváltó kormánypárt logója, de a felszámoló szerint nem volt ismertebb közszereplő a licitálók között.
Ezúttal saját fideszes és MDF-es múltjáról posztolt a névtelenségéhez ragaszkodó forrás, aki a sajtó figyelmébe ajánlotta azt, hogy K. Endrének elnöki kegyelmet adott Novák Katalin.
Szerzőnk a polgári Magyarország-gondolat fordulatos hazai történetét idézi fel, majd eljut oda is, hogyan lett éppen a céltáblája a Fidesznek a polgári gondolkodás, és, hogy milyen értelmezési kísérlettel állt elő a napokban Gyurcsány Ferenc. Vélemény.
Volt külügyminisztere szerint nem igaz, hogy Antall József a politikai örökösévé tette Orbán Viktort. A fiával megegyeztek arról, hogy a nyilvánosság előtt nem bírálják egymást.
A szabadságharcban megakadályozta az oroszok által összeszedett magyarok deportálását a Szovjetunióba. 84 éves korában hunyt el.
1990. október 25-én kezdődött és három napig tartott a taxisblokád. Pár hónappal az első szabad választások után az ország képes volt úrrá lenni egy válsághelyzeten. A politikusok (egy része) és a tárgyaló felek olyan erényeket gyakoroltak, amelyek azóta csaknem kipusztultak a magyar közéletből.
Az Országgyűlés most fideszes alelnöke különösen fontos szerepet játszott a rendszerváltáskor, sőt, annak előkészítésében is, 1987-ben az ő lakiteleki sátrában született meg az MDF. A HVG 1990 decemberében készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Amikor ez az interjú készült, még "csak" az MDF első számú külügyi szakértője volt, nem sokkal később a rendszerváltás utáni első magyar kormány külügyminisztere lett a történész, MDF-alapító Jeszenszky Géza. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Harminc éve ezen a napon alakult meg az Országgyűlés az első szabad választásokat követően. Olyan emberek ültek be a parlamenti patkóba, mint Gyarmati Dezső vízilabdázó, Iványi Gábor metodista lelkész, Rajk László építész, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Torgyán József kisgazda politikus és Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a köztársaságot. Már akkor is ott ültek a Fidesz nagyágyúi.
A legnagyobb kormánypárt, az MDF első frakcióvezetője akkoriban úgy értékelt, hogy nem az összes újságíró rokonszenvezik az SZDSZ-szel, hanem csak több, mint velük. A HVG 1990 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
A volt MDF-es politikus megfelelő mérlegelés után döntött így.
A volt külügyminiszter beszélt a Népszavának arról a legendáról is, hogy Antall József Orbán Viktort szemelte volna ki utódjául.
78 évesen elhunyt az Antall-kormány egykori privatizációval is foglalkozó államtikára.
Az egykor MDF-es, 2006 óta fideszes V. Németh Zsoltot nevezte ki annak Nagy István agrárminiszter.
„Azt a csődtömeget, amit a politikai hatalom birtokosai felhalmoztak nekünk, nem csak fiatalként, hanem apaként és nagyapaként is vállunkon kell majd hordanunk. A jövőt felfaló politika ma is folytatódik.” Ezt mondta Orbán Viktor harminc évvel ezelőtt a Kossuth téren. Az akkori március 15-i megemlékezés a rendszerváltás fontos mozzanata volt.
