Amikor az SZDSZ és a Fidesz együtt verte le az Antall-Pozsgay paktumot
7 perc
2019.11.25. 11:00
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
1989 őszén azzal a szlogennel próbálta néhány ellenzéki párt a szavazóurnákhoz szólítani az embereket, hogy:
Aki otthon marad, a múltra szavaz!
A népszavazáson négy kérdés szerepelt, amelyek igennel történő megválaszolása a remények szerint két vállra fektethette a több mint negyven éve hatalmon lévő kommunista pártot (a fenti képen a korabeli HVG címlapjának részletét látják).
Legalábbis így tűnt 1989 szeptemberében, amikor az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) két pártja, az SZDSZ és a Fidesz meghirdette a referendumot. A kezdeményezéshez később a szociáldemokraták és a kisgazdák is csatlakoztak.
Amikor a közös ellenzék rést ütött a hatalom pajzsán
Harminc évvel ezelőtt az ellenzék számára hamar egyértelművé vált, hogy az állampárt hatalmát ellensúlyozó, egymást segítő koordináció elengedhetetlen. Megszületett az Ellenzéki Kerekasztal, ami egy idő után szögletessé változott. Az állampárt kénytelen volt egyenlő tárgyalófélként elfogadni az ellenzéket.
Az államot még az MSZMP uralta, a kormányt is ők adták. Tavasszal ugyan leültek az EKA-val tárgyalni, ennek eredményeképp létrejött a Nemzeti Kerekasztal, ám minden előjogukhoz ragaszkodtak.