Tetszett a cikk?

Harminc éve ezen a napon alakult meg az Országgyűlés az első szabad választásokat követően. Olyan emberek ültek be a parlamenti patkóba, mint Gyarmati Dezső vízilabdázó, Iványi Gábor metodista lelkész, Rajk László építész, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Torgyán József kisgazda politikus és Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a köztársaságot. Már akkor is ott ültek a Fidesz nagyágyúi.

Akár jelképesnek is tekinthetnénk azt a balesetet, amikor 1986-ban az Országház déli kőtornyának süvegrészéről egy kb. 30 kg-os kődarab levált, és zuhanáskor átszakította a tetőszerkezetet. Igaz, a szocializmus parlamentje mint intézmény csak valamivel később, nagyjából 1988-tól kezdett omladozni.

Ezzel a képpel vezeti fel Az Országgyűlés húsz éve című tanulmányát Szente Zoltán a Politikai évkönyvben.

Göncz, Antall, Tölgyessy, TGM

Az 1990-es választásokat március 25-én és április 8-án tartották, és ahhoz képest, hogy több mint negyven év után először volt valóban szabad, demokratikus, többpárti parlamenti választás, nem volt kiugróan magas a részvétel (az első fordulóban 65, a másodikban 45 százalék), ahogyan azt Szente is megemlíti.

A Magyar Demokrata Fórum a második fordulóban egyértelmű győzelmet aratott, a parlamenti mandátumok végső megoszlása az 1990. május 2-i alakuló ülésre pedig úgy nézett ki, hogy a 386 helyből az MDF-frakció 165, az SZDSZ-frakció 94, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja 44, az MSZP-frakció 33, a Fidesz-frakció 22, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja 21, a függetlenek 7 mandátummal részesedtek. Később, május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének vezetésével koalíciós kormány alakult, a koalíciós kormányban az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

Az Országgyűlés elnöke a később köztársasági elnökké választott Göncz Árpád volt ekkor (őt az év augusztusában Szabad György követte a parlamenti pódiumon). Az MDF első frakcióvezetője Kónya Imre volt, az SZDSZ-é Tölgyessy Péter. Az MSZP-frakciót kezdetben Pozsgay Imre vezette, a fideszeseket Orbán Viktor, de csak 1993-ig, a ciklust Kövér László frakcióvezetésével fejezte be a mostani kormánypárt.

Az első ülés

A videó forrása a Blinken OSA Archívum.

Olyan máig ismert és közismert szereplők voltak akkor parlamenti képviselők, mint Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója (MDF), a nemrég elhunyt Fekete György (MDF), Demszky Gábor (SZDSZ) későbbi főpolgármester, Tölgyessy Péter (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), Rajk László (SZDSZ) építész, Iványi Gábor (SZDSZ) metodista lelkész, Pozsgay Imre (MSZP), Szűrős Mátyás (MSZP), aki pár hónappal előtte még MSZMP-sként kiáltotta ki a köztársaságot a parlamenti erkélyéről és Ormos Mária (MSZP) történész is.

A Fidesz padsoraiban olyan politikusok ültek már akkor is ott, mint Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László és Varga Mihály, de felfedezhettük a padsorokban Áder Jánost, Szájer Józsefet és Deutsch Tamást is.

Az első törvény

Nagyon más volt

Megkértük állandó szerzőnket, Domány Andrást, írja meg, hogyan emlékszik vissza a három évtizeddel ezelőtti hangulatra, ugyanis több évtizeden át volt parlamenti tudósító. Az ő beszámolója következik.

Ha az első szabadon választott parlamentre gondolok, eszembe jut a házelnök, Szabad György történész akadémikus, amint az akkor még néha használt elnöki csengőt rázva mérgesen körüljár a folyosón, hogy az ott társalgók menjenek be végre a terembe, mert meg akarja nyitni az ülést. Vagy a két legidősebb, 89 éves képviselő, akikénél ellentétesebb életutat nehéz elképzelni, a büfében mégis békésen beszélgetve láttam őket: a vezérezredessé frissen előléptetett Kéri Kálmán korelnököt, dálnoki Miklós Béla hadseregének egykori törzsfőnökét és a nála csak egy hónappal fiatalabb Demény Pált, aki kommunista volt ugyan, de nem moszkovita, és ezért éveket töltött a kommunisták börtönében.

Sokan voltak mások is, akik néhány éve még üldözöttek voltak, ellenségnek számítottak, nevüket tilos volt leírni vagy kimondani a sajtóban, 1990 májusában pedig törvényhozóként jelentek meg a Házban. Az 1956 után halálra ítélt Mécs Imre vagy az életfogytiglant kapott Göncz Árpád neve közismert, és több más szabaddemokrata is rajta volt a korábbi rendszer feketelistáján, de jónéhány MDF-képviselő ugyanezt elmondhatta magáról. Például egy március 15-i tüntetés miatt rövidebb időre megjárta a börtönt Katona Kálmán, a későbbi miniszter is. Annak a néhány idős kisgazdapárti parasztembernek szintén az arcára volt írva a nehéz sors, akik ugyan nem sokkal többet értettek a körülöttük zajló dolgokból, mint a pár évvel korábbi munkás és téesztag díszképviselők, de jelenlétük mégis valami erkölcsi elégtételt jelentett. És persze a lényeg: igazi döntések születtek, előtte pedig viták voltak, mert létezett ellenzék! Orbán Viktor lefitymálta az Antall-kormány alkalmatlan fogalmazványnak minősített programját, a kicsire zsugorodott szocialista frakció tagjai pedig minden megszólalásukra megkapták, hogy hallgassanak, mert megbuktak. Persze nem volt minden nap zsúfolt a terem, mint a Kádár-korszak évi néhány napot ülésező álparlamantjében, mert a képviselőknek sok más dolguk is van a plenáris ülésen való részvételen kívül, de ezt a tévénézők egy része olyan rosszul tűrte, hogy még a tudósításokban is el kellett időnként magyaráznunk, miből áll a parlamenti munka.

Emlékszem az ifjú, liberális és üdítően szellemes fideszesekre is, akik szívesen bosszantották az idős házelnököt komolyan előadott tréfákkal. Egyszer egy spirálfüzetbe összegyűjtötték pár tucat politikus fotóját úgy, hogy keresztben három részre vágták őket, és a részeket külön is lehetett lapozni. Mulatságos portrék jöttek ki, ha például Torgyán József homlokát Orbán Viktor orrával és Antall József állával kombinálta a lapozgató. Én a 70-es és 80-as években is jártam az országgyűlésbe. Tanúsíthatom, amit ma sokan kétségbe vonnak: igazi rendszerváltozást láttunk 1990-ben, és minden hiba és ellentmondás ellenére a demokratikus jogállamot és a piacgazdaságot megalapozó törvények születtek. Kétharmadosak is, amihez akkor az ellenzékre is szükség volt, és többnyire sikerült kompromisszummal létrehozni a minősített többséget. (Domány András)

Férfiak, diplomások, 30 ezerért

A megalakult parlament tagjainak 94 százaléka új képviselő volt, csak 24 olyan képviselő volt – elsősorban az MSZP-frakcióban – már a rendszerváltás előtt is tagja az Országgyűlésnek. Szente hozzáteszi:

a rendszerváltás első parlamentjét gyakran jellemzik úgy, hogy abban a humán értelmiség játszott vezető szerepet, mivel számos társadalomtudós, tanár és jogász tagja volt.

Smuk Péter ide kapcsolódva egy tanulmányában azt írja, a 386 képviselőből 358 volt férfi (az összes képviselő 93 százaléka), 28 pedig nő (7 százalék). Smuk további érdekességeket is közöl az alakuló ülés résztvevőinek összetételéről:

  • 206 politikusnak volt egyetemi végzettsége,
  • 16-nak főiskolai,
  • 25-nek középiskolai,
  • 1-nek szakmunkásképző, szakiskolai végzettsége.
  • Olyan képviselő nem volt, akinek csak általános iskolai végzettsége lett volna 1990-ben (2006-ban és 2010-ben viszont már igen).
  • 138 képviselő végzettségéről nincs adat.

Harminc évvel ezelőtt a képviselői tiszteletdíj 32 500 forint volt, a magyar átlagkereset pedig 13 446 forint. Az arányok 2014-re kicsit változtak: 748 ezer forintos képviselői tiszteletdíj mellé 237 695 forintos átlagkereset társult.

Megkapták megemelt fizetésüket a parlamenti képviselők

Már nincs olyan a Házban, aki havi 1,1 millió alatt keresne. A legtöbbet Kövér László viszi haza, az ő fizetése közel 3 millió forint. A szomszédos Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése.

Vándormadarak

Az első parlamenti ciklusban nagy volt a mozgás, a képviselők közel nyolcada, 50 fő váltott frakciót, és ebben valamennyi párt képviselőcsoportja érintett volt.

Mire a ciklus véget ért 1994-ben, már nem hat, hanem nyolc frakciója volt az Országgyűlésnek, mert időközben az MDF-ből kiválók 12 fővel létrehozták a Magyar Igazság és Élet Pártját és annak frakcióját, míg az FKGP-ből (mely 1992-ben kivált a kormánykoalícióból) „36- ok” elnevezéssel alakult önálló, a kormányt továbbra is támogató parlamenti képviselőcsoport – írja tanulmányában Szente. Smuk ehhez hozzáteszi: a ciklus elején a kormánypártok 230, a végén 194 képviselőt jelentettek, vagyis a közel 60 százalékos többség négy év alatt épphogy felesre csökkent.

Serényen

Az első ciklusban – 1990 májusától 1994 áprilisáig – összesen 379 ülésnapot tartottak, amelynek során a plénum több mint 20 ezer alkalommal szavazott. Négy év alatt 432 törvényt hirdettek ki, ezek közül 219 volt új törvény, 213 pedig valamely korábbinak a módosítása (összehasonlításul: 1949–1990 között 300 törvényt alkottak, 1994 és 1998 között 499-et, de a NER első négy évében, 2010-től 2014-ig például 859-et), és 7 alkotmánymódosításra került sor; 2010 és 2011 között 12-re.

©

Szente a parlamenti munkát megvizsgálva arra jut, az új Országgyűlés

különösebb tanulóidő nélkül, a nyugat-európai törvényhozásokra jellemző módon, valódi többpárti parlamentként kezdett működni tulajdonképpen az első pillanattól kezdve. Közjogi és politikai funkcióit gyakorlatilag az alakuló üléstől kezdve betöltötte.

Ugyanakkor hamar kiütköztek a rendszer gyermekbetegségei is, az elavult szabályok sokszor nehezítették a törvényhozási munkát, volt olyan, hogy egyetlen törvény megszavazása 28 órát vett igénybe. A munkaterhetek pedig jól mutatja, hogy a ciklus végén 102 olyan (31 a kormány által benyújtott, 71 pedig egyéni képviselői) törvényjavaslat volt, melyet a parlament napirendre tűzött, de nem tárgyalt meg.

Szente megjegyzi, hogy

sokak szerint az első Országgyűlés inkább – német mintájú – törvénygyár vagy munkaparlament volt, szemben a – brit és más példák nyomán – „vitaparlamenti” modellel, amelyben inkább a parlamenti pártok közti érdekartikulációnak, illetve versenynek, esetleg a végrehajtó hatalom ellenőrzésének van jelentősebb szerepe. Ám ez az érvelés kevéssé meggyőző; egyrészt egy új demokrácia parlamentjének – különösen, ha a legfontosabb feladatai közé nemcsak az állami szervezetrendszer újjászervezése tartozik, hanem a piacgazdaság intézményeinek megteremtése, sőt, a gazdasági válságkezelés is – szükségszerűen jelentős törvényhozási terhei vannak, másrészt pedig a törvényhozási vitákban is kialakulhat „vitaparlament”, amit a magyar parlamenti jog olyan, korán létrejött intézményei is elősegítettek, mint a vezérszónoki rendszer, vagy az általános és a részletes vita szétválasztása.

*

Harminc évvel később, szintén május 2-án ünnepi üléssel emlékezik meg a Fidesz-kétharmad a korábbi eseményekre. De a kormány nem tud úgy emlékezni a rendszerváltásról, hogy ne jusson eszébe a saját alaptörvénye – írtuk korábban.

Ugyanis politikai nyilatkozatot készül elfogadni Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Kocsis Máté frakcióvezető, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd képviselő a Fidesz részéről, míg a dokumentumot a kereszténydemokraták részéről Harrach Péter frakcióvezető jegyzi.

A Fidesz nem tud úgy emlékezni a rendszerváltásról, hogy ne jusson eszébe a saját alaptörvénye

A Kádár-korszak bukása utáni első szabad országgyűlésre emlékeznének a kormánypártok egy olyan politikai nyilatkozattal, amiben a rendszerváltás után egy posztkommunista időszak következett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ha George Clooney beleszólhat a politikába, akkor Erzsébet királynő miért nem?

Ha George Clooney beleszólhat a politikába, akkor Erzsébet királynő miért nem?

Önjáró büfékocsi a streetfood jövője?

Önjáró büfékocsi a streetfood jövője?

Népszava: Kimarad a szociális dolgozók egy jelentős része a tesztelésből

Népszava: Kimarad a szociális dolgozók egy jelentős része a tesztelésből