Rendszerváltók30 – Lezsák Sándor: Soha nem gondoltam arra, hogy képviselő legyek

7 perc

2020.05.21. 14:00

Az Országgyűlés most fideszes alelnöke különösen fontos szerepet játszott a rendszerváltáskor, sőt, annak előkészítésében is, 1987-ben az ő lakiteleki sátrában született meg az MDF. A HVG 1990 decemberében készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.

Rendszerváltók30

Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A HVG is történelmet írt 30 évvel ezelőtt, a hetilap akkori legfontosabb portréinterjúit most itt, a hvg360-on olvashatják. Eddigi az alábbi személyiségek portréit közöltük: Antall József: Saját személyemet nem szeretném előtérbe tolni /// Orbán Viktor: A Fidesz semmiképp sem lesz párt /// Horn Gyula: Életem legnehezebb elhatározása volt a határnyitás /// Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz /// Kónya Imre: Nem hiszem, hogy van ilyen, hogy magyar sajtó /// Matolcsy György: Nem vagyok félős típus /// Surányi György: A legbüszkébb a Bokros Lajossal írt könyvemre vagyok /// Dicső Gábor: Van egy Lenin-szobrom. Befektetésnek sem rossz /// Klapka György: A politika a legpiszkosabb üzlet a világon /// Demszky Gábor: Feleségemmel csak írásban beszélgettünk /// Ómolnár Miklós: Az egész olyan, mint egy kábítószer /// Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás /// Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában /// Bokros Lajos: A társadalmi vagyon 20%-át az állampolgároknak lehetne juttatni /// Kupa Mihály: Matolcsy rögtönzéseivel nem értettem egyet /// Györgyi Kálmán: Az ügyészség nem kvázi kegyelmi fórum /// Kopátsy Sándor: A reformra a nacionalisták a legveszélyesebbek /// Sólyom László: Nem barátkozom könnyen, nehezen tegeződöm /// Princz Gábor: Pandúr voltam, most a rablók oldalán állok /// Mádl Ferenc: Az SZDSZ és a Fidesz túlzott radikalizmusát nem pártolom /// Alexander Brody: Férfinak csak nővel szabad nyelvet tanulnia /// Széles Gábor: Camus-n és Kafkán nőttem fel /// Nagy Sándor: Kádári módon sakkoztak a káderekkel

HVG: Bombaként robbant a hír: fontolgatja, hogy nem jelölteti magát a pártelnökségbe a decemberi országos gyűlésen. Ön is háttérbe szorult volna?

Lezsák Sándor: Elhatározásom még nem végleges, de felmerült bennem, lehet, hogy én sem e helyen tehetném a legtöbbet. Egy bizonyos: az MDF-et nem hagyom el.

HVG: Folytassuk az ön legendássá lett lakiteleki kertjével. Az utóbbi időben annyian emlékeznek úgy: ők is ott voltak az alapításnál, hogy sokan már-már kisebb földbirtokra, parlamenti méretű sátorra gondolnak...

L. S.: A porta nyolcszáz négyszögöles. Az alapító találkozóra százhetvenen jöttek el. Nemrégiben elővettem a listát, s megdöbbentem, mennyire arányosan volt jelen a társadalom. Eljött a református lelkész éppúgy, mint a gyári munkás.

HVG: Az egy másik korszak, talán egy másik MDF is volt. Kiket érez közel magához az „alapító atyák” és az azóta pártjához szegődöttek közül?

L. S.: Hosszú volna a listám. Egyaránt lenne közöttük ismert és ismeretlen személyiség.

HVG: Diplomatikus, „alelnöki” válasz. Mégis meglep, hiszen azt hittük, legalábbis megemlíti Csoóri Sándor vagy Csurka István nevét, akikről úgy tudjuk, a legigazibb barátai.

L. S.: Hogy a nap nap utáni belső viták ellenére is együtt maradtunk, az véleményem szerint több egyszerű barátságnál. Az ilyen kapcsolatok még akkor is nyomot hagynak az emberben, ha valaki, mint Bíró Zoltán például, kiválik.

HVG: Jó, hogy szóba hozza. Amikor még a pártelnöki poszton tavaly Bíró helyébe Antall József lépett, sokan nem értették, ön hogyan engedhette háttérbe szorítani a másik nagy alapítót?