Nem bízik a kormányban az MTA, ez látszódott az MTA hétfőn tartott közgyűlési szavazásaiból.

Alapkérdés volt, hogy milyen formában, kinek az irányítása alatt működjön a kutatóintézeti hálózat. A kormány és az MTA nem tudott korábban megegyezni erről, ezért a tárgyalások során létrejövő szándéknyilatkozatban három lehetőség szerepel: vagy az MTA-n belül maradnak az intézetek, vagy az MTA-n kívül az államtól függő állapotban, illetve az államtól kevésbé függő állapotban.

Ez a három javaslat a következőket jelenti: a kutatóintézeti hálózat (1) az MTA-n belül lehetne köztestületi szerv nagy autonómiával, anyagilag külön költségvetési soron az MTA-én belül, avagy (2) kikerülne az Akadémia alól, és új köztestület lenne. A kormány a harmadik verziót szeretné, (3) ha az Országgyűlés alá tartozna.

Az első tehát az MTA, a kettes a Max Planck Intézethez köthető modell, a hármas pedig a kormány ötlete. Ezeket vitték a közgyűlés elé, ahol felmerült, hogy a 2-es és 3-es pontról ne is szavazzon a közgyűlés, csak az MTA véleményét leginkább tükröző 1-esről, és a javaslatot ezt elfogadta a közgyűlés, így a kormány javaslatáról nem is szavaznak. Az új, módosított határozati javaslatot a közgyűlés elfogadja 77 százalékkal. Így a kormány javaslatát lesöpörte az MTA, nem is szavaznak róla.

Megszavazták Lovász László előterjesztését is, és azt is, hogy az új kutatóintézeti hálózatba, amely tehát csak az MTA-n belül jöhetne létre, a kormány-MTA-kutatók egyharmad-egyharmad arányban delegálhassanak tagokat a 12 fős irányító testületbe – ezzel is kapott egy pofont a kormány.

A többi pontban (finanszírozás) a kormány és az MTA egyetértett, ezeket megszavazták, ahogy azt is, folytatódjanak a tárgyalások a le nem zárt területekről.