Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból, amivel tavaly Palkovics László innovációs minisztert megbízták.

Jövő hétfőn dönt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése arról, a kormány szándéka szerint lemond-e a kutatói hálózat működtetéséről. A tavaly nyáron kezdődött vita várhatóan most sem zárul le, ezzel együtt pedig elmondható: gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból a tavaly októberi kormányhatározatból, amelyben nem kevesebbel bízták meg Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első emberét, mint hogy alapjaiban formálja át a hazai kutatási és innovációs intézményhálózatot.

Az 1481/2018. (X. 4.) számú kormányhatározatot hét hónappal megszületése után néztük meg, és mondatról mondatra végigvettük, hogyan nem sikerült – a feszültség élezésén túl – semmilyen reformterv véghezvitele. Az érveknél többnyire az Akadémia anyagaira tudtunk hagyatkozni, hiszen a kormány részéről néhány felszólaláson, interjún vagy zanzákon túl nem született az átalakítási terveket megalapozó tanulmány.

Vastagon szedett dőlt betűkkel szerepel tehát cikkünkben a rendelet szövege, majd ezt követi az, hogy mi lett belőle.

"A kormány

1. egyetért a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) intézményrendszer átalakításának szükségességével Magyarország versenyképességének növelése érdekében;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen részletes előterjesztést a hazai KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról;

Határidő: 2019. január 31."

A kutatás-fejlesztés-innovációra szánt források emelésének szükségessége régi mantra: az EU azt várja el, hogy az évtized végére legalább a GDP 3 százalékát költsék a tagországok erre a célra, ehhez képest nálunk nemhogy nőne ez az arány, hanem épphogy csökken. Az EU innovációs ranglistájának legfrissebb, tavaly nyáron publikált 2018-as kiadása szerint 2013-2017 között (tehát a gazdasági válság vége óta) 1,39 százalékról 1,21 százalékra esett vissza ez az arány – magyarul lett volna pénz a növekedésből, de azt másra költötte az állam és a vállalkozások is.

Lovász László akadémiai elnök és Palkovics László innovációs miniszter
©

A Bloomberg innovációs rangsorában 32. lett idén Magyarország (öt helyet rontva egy év alatt), ez az unióban a 18. helyet jelenti. Mind a gyártás termelékenysége, mind a felsőoktatás terén, mind pedig a szabadalmakat tekintve az ötvenedik helyre szorult az ország, egyedül a feldolgozóipar hozzáadott értékét tekintve szerzett jobb helyezést az ország – ez azonban jobbára az itt termelő multicégeknek köszönhető.

A rendszerre tehát alaposan ráfér az átalakítás, ehhez képest konkrétum eddig leginkább a kormány két minisztere – Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László, az ITM vezetője által – jegyzett versenyképességi programban bukkant fel, mindössze egy oldalon. Időzítés azért ebben is szerepelt: a megvalósítás 2019. januárjában kezdődik és 2020 július elsején zárul le, az ITM koordinálásában. A rövid írás megjegyzi: az intézményi tevékenységekben párhuzamosságok vannak, a közfinanszírozási és támogatási rendszer nem végiggondolt, nem hatékony, a támogatások nem hasznosulnak megfelelően.

"3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy egyeztessen a Magyar Tudományos Akadémia elnökével az akadémiai kutatóhálózat struktúrájának áttekintéséről és átalakításáról;

Határidő: 2018. december 1."

Hónapok óta tartó vita után egyelőre a szándéknyilatkozatig jutottak a felek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatban, ám ez is a határidő után, március elején született meg, és nem hagyták még jóvá.

Az akkori kompromisszumos megoldás legfontosabb pontjai

  • Az MTA kutatóintézeteinek hálózata egyben marad, a belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
  • A testületbe az Akadémia és a kormány küld képviselőket „a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett”, elnökét konszenzusos javaslat alapján nevezi ki a miniszterelnök.
  • A hálózat vagyona az MTA tulajdonában marad, működtetését és finanszírozását hosszú távú stratégia mentén biztosítják.
  • Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. (Ez szó szerint így történt, az egész éves normatívának csak az első öthavi részét kapta meg az Akadémia – a szerk.)
  • A kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

Az MTA egyébként maga is készített egy vitaanyagot, amelyben úgy ítélik: az MTA 2012-2014-ben lezajlott átalakítása „alapvetően jó szervezeti kereteket hozott létre”, és azt is megállapítják a szerzők, hogy a tudományos minőség fenntartásához és javításához „óvatos és fokozatos” reformokra van szükség. És nem utolsósorban kiszámítható jövőkép, hogy itthon tartsák a kiváló kutatókat vagy hazacsábítsák külföldre távozott kollégáikat.

Mindezek alapján az elnökség azt az álláspontot támogatja, hogy a kutatóintézet-hálózat „irányítása az önkormányzatiság és a testületi irányítás elvén alapuljon, autonóm jogállású szervezeti formában” – magyarul elvetik azt a kormányzati szándékot, hogy a pénzek elosztását Palkovics alá rendeljék.

Április 30-án megszólalt az Akadémia Dolgozók Fóruma is, a testület – az autonómia fenntartása mellett – azt várja el, hogy ha létrejön az irányító testület, abba a kutatóhálózatok által delegált tagok aránya egyezzen meg a kormány és az MTA által jelölt tagok arányával. (Korábban az elnökség is ezt javasolta.)

Palkovics „az MTA és a kormányzat együttműködő partnerségét” veti fel együttműködési modellként a Max Planck Társaság mintájára – apró szépséghiba, hogy az MTA átalakításáról szóló tervek miatt az említett német kutatóintézeti hálózat vezetése is tiltakozott. Az Akadémia el is magyarázta, miért: a társaság statútuma alapján a szenátus 12-32 titkosan megválasztott és több hivatalból a testületbe kerülő tagból áll, a kormány ezen túl legfeljebb öt képviselőt delegálhat, kettőt föderális, hármat tartományi szintről – szó sincs tehát arról a paritásról, amelyet a kormány szeretne elérni.

"4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó kutatóintézetek működését;

Határidő: 2018. december 1."

A kutatóhálózat felülvizsgálatának terve nem az első pillanatban jött elő a kormány és az MTA közötti vitában. Palkovics László előtte, indításképp a működés és a finanszírozás új tervével rohanta le az Akadémiát, amelynek a véleményezésére alig egy órájuk volt az érintetteknek, miközben az MTA kutatóhálózatának finanszírozására szánt pénzt az ITM alá sorolták a költségvetésben. Innen jutottak el a felek szeptember közepére odáig, hogy az átszervezést átvilágítás előzi meg.

Lovász László: Sajnos voltak kutatók, akik elmentek

Okozott kárt az elmúlt egy év a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), mert voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek - mondta hvg.hu-nak Lovász László. Az Akadémia elnökét a kormány és az MTA tavaly kirobbant vitájáról, a kutatóintézeti hálózatok jövőjéről és a napokban aláírt szándéknyilatkozatról kérdeztük.

Akkor Palkovics László a Magyar Narancsnak arról beszélt, az MTA annyi időt kap az átvilágításra, „amennyit szeretne”. Azt is hozzátette: „Világítsák át, értékeljék és tegyenek javaslatot.” A szükséges döntéseket pedig egy olyan testület hozhatja meg (a Kutatóintézeti Tudományos Tanács), amelybe a kormány és az MTA is hét-hét tagot delegál.

Az átvilágítás végül januárban kezdődött, határideje március 31. volt, eredményeit pedig április elején tette közzé az MTA. Ez alapján a hálózat „Európában a legjobbak közé tartozik”, „nemzeti kincs”, amelyet ugyan érdemes fejleszteni, de gyökeres átalakítására nincs szükség.

"5. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítse elő a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat;

Határidő: 2018. december 1."

A tanács létrehozását az MTA javasolta, méghozzá azzal a céllal, hogy a kutatás-fejlesztési rendszer finanszírozását koordinálja. A tanács a javaslatok szerint egy három pillérre támaszkodó finanszírozási struktúra élén állna – erről Palkovics László január közepén, vagyis a határidő lejárta után beszélt a kutatóintézeti vezetők számára rendezett fórumon. A döntés azóta sem született meg.

"6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy tegyen javaslatot a Kormány számára egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozására;

Határidő: 2018. december 1."

Ezen a téren megint csak az egyeztetésnél tartanak, az MTA elnökség által támogatott javaslat mindenesetre – a hatékonyság előtérbe helyezésén túl – azt tartalmazza, hogy

  • az új irányítási struktúra 2020. január elsején lépjen hatályba, önálló intézetek megszüntetése és alapítása pedig legkorábban egy évvel később legyen lehetséges.
  • az intézethálózat rendszeres, nemzetközi átvilágításon essen át, az átalakítások pedig ennek eredményeire alapuljon, elfogadásához pedig kétharmados többségre lenne szükség.
  • a hálózat központi költségvetési támogatásának reálértéke „előre kiszámítható módon a következő 5 évben növekedjen”.
Márciusi tüntetés az MTA mellett
©

"7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve alakítsa ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól elkülönülten működő Kutatási Alap létrehozásához szükséges feltételrendszert;

Határidő: 2018. december 1."

A kormányzat javaslatai szerint a jövőben elválik egymástól az innovációs és kutatási finanszírozás, az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő Kutatási Alap. Ez külön-külön támogatná a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és az innovációt elősegítő kutatásokat, a források felhasználásáról a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene. A forrásokat pedig az a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezelné, amely jelenleg – eltérően az MTA normatív támogatásától – pályázati alapon osztja el a pénzeket.

"8. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve készítsen javaslatot a hazai KFI rendszer fenntartható és versenyképes működéséhez szükséges pénzügyi feltételrendszer kialakítására;

Határidő: 2018. december 31."

A döntés ugyan még nem született meg, az erre vonatkozó javaslatokat azonban – a Kutatási Alapra vonatkozó fenti tervekkel együtt – már ismertette januárban Palkovics László. A miniszter szerint 330 milliárd forintnyi pluszforrásra lenne ehhez szükség a köz- és a magánszférában, amelyet részben az állami szerepvállalás erősítésével, illetve a felsőoktatás és a költségvetési kutatóhelyek minőségi fejlesztésével, versenyképességének javításával érnének el.

Az MTA áprilisban közzétett vitaanyagának előszavában Lovász László elnök megjegyzi, hogy az üzleti innováció elsősorban a vállalatok feladata, az MTA intézményei ugyanakkor változatos módon tudják támogatni a tevékenységet. Ehhez azonban az MTA szerint nem csak az intézetek jobb beágyazására lenne szükség, hanem az alapkutatások stabilabb finanszírozási rendszerére is, amelyben a kormány által elképzelt pályáztatással ellentétben 30-80 százalékban alapfinanszírozásra lenne szükség.

"9. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen elő egy új KFI stratégiát;

Határidő: 2019. március 31."

A Nemzeti KFI stratrégia megújítása nem ebben a kormányhatározatban került elő először. Sőt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal internetes oldalán kiterjedt leírást is találhatunk ennek folyamatáról – ez pont annyira tekervényes, mint az intézmény neve. Apró szépséghiba, hogy ezt az oldalt utoljára június 2-án módosították, több mint négy hónappal a kormányhatározat aláírása előtt.

Az előző ilyen stratégiát 2013-ban fogadta el a kormány, a 2020-ig érvényes programban olyan pontok szerepeltek, mint az alapkutatás „kiszámítható, stabil állami támogatása (kiemelten az MTA-ban és a felsőoktatásban)”.

Az Akadémia annyira nem elégedett az eredményekkel. Az Eötvös 2020+ vitaanyag megjegyzi: „Az elmúlt évtizedekben nem készült olyan széles körű egyetértésre támaszkodó, hosszú távú, átfogó nemzeti tudományos és innovációs stratégia Magyarországon, amelyet következetesen végrehajtottak volna”, ehelyett a kormányok letudták, amit az EU elvárt, miközben az innovációs intézményrendszert gyakran átszervezték.

"10. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beolvadásának lehetőségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba (a továbbiakban: Hivatal), és a vizsgálat eredményétől függően tegyen javaslatot a Hivatal új működési rendjére.

Határidő: 2018. december 1."

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának beolvasztásáról máig nem született meg a döntés, a Magyar Nemzet azonban február végén (három hónappal tehát a határidő lejárta után) arról írt, hogy végóráit éli a szervezet, amelynek már sajtósa sincs, és március 14-én távozott az elnöke is. A tárca akkor úgy nyilatkozott a lapnak, hogy tavasszal kerülhet a kormány elé az összeolvadás lehetőségeit vizsgáló jelentés.

Néhány nappal a háború újabb sorsdöntő csatája előtt tehát úgy tűnik, az MTA és az ITM több egyeztetési kör után és a kompromisszumkészség ellenére sem került közelebb a megoldáshoz. Az is kérdéses így, hogy a konszenzusos javaslatok meggyőzik-e az Akadémia közgyűlésének tagjait.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Baj-e, ha Orbán Viktor populista? Jimmy Carter is annak nevezte magát

Baj-e, ha Orbán Viktor populista? Jimmy Carter is annak nevezte magát

Rájöttek, miért pusztulnak sorra a szürke bálnák, és a válasz nem túl megnyugtató

Rájöttek, miért pusztulnak sorra a szürke bálnák, és a válasz nem túl megnyugtató

Lemondott Szeged alpolgármestere

Lemondott Szeged alpolgármestere

Bagi Iván és Nacsa Olivér nagyot kampányolt Orbán Viktor mellett

Bagi Iván és Nacsa Olivér nagyot kampányolt Orbán Viktor mellett

Fabricius Gábor: Film írja a múltat, így a jelent is

Fabricius Gábor: Film írja a múltat, így a jelent is

Horváth Aladár: Törökszentmiklós tanulságai

Horváth Aladár: Törökszentmiklós tanulságai