Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az MTA elnöksége azt javasolja majd a májusi közgyűlésnek, hogy ne hajoljon meg a kormány követelésének, és maradjon az MTA keretein belül a tudományos intézet-hálózat. Pontosabban nem a köztestület, hanem egy alatta működő, de újonnan létrejövő szenátus irányítaná azt – tudta meg lapunk az egyik elnökségi tagtól. A kutatóhálózat távolabb kerülne az MTA köztestületétől, és kormányzat nagyobb beleszóláshoz jutna a kutatóhálózat irányításába, ám formálisan a jelenlegi akadémiai köztestület része maradna, és a költségvetése is az MTA költségvetési fejezetében jelenne meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt is kérte, hogy a kormány és az MTA köztestülete ugyanannyi képviselőt küldjön az irányító testületbe. Az elnökség elfogadta ezt a követelést, de úgy döntött, hogy az intézetek is küldjenek képviselőket a grémiumba. Így tehát végül kétharmados többségben lennének a tudósok. Az MTA ragaszkodik továbbá az alapfinanszírozás fenntartásához is, és elutasították az innovációs miniszter ajánlatát, hogy kizárólag pályázati formában működjenek. Így tehát három fontos követelésben – finanszírozás, az irányító testület összetétele, és az intézetek státusa – szembefordult a kormánnyal az MTA elnöksége. A döntéshozó grémium ragaszkodik ahhoz, hogy a fontos döntésekben, ami az intézetek finanszírozását, átszervezését, összevonásokat, esetleges megszüntetéseket érintene, csak nemzetközi átvilágítás után, kétharmados többséggel döntsenek.
Úgy tudjuk, óvatosságból azt a javaslatot is a közgyűlés elé terjesztik, hogy a minisztérium álláspontjának megfelelően, egy külső testület irányítsa a jövőben az intézeteteket, ám az elnökség nem ennek az elfogadását javasolja.
Forrásaink szerint az MTA fel van készülve, hogy „engedetlensége” miatt erős kormányzati támadásoknak, zsarolásnak lesz kitéve.
Az MTA elnöksége azt javasolja majd a májusi közgyűlésnek, hogy ne hajoljon meg a kormány követelésének, és maradjon az MTA keretein belül a tudományosintézet-hálózat – erről döntött a ma ülésező elnökség, tudta meg lapunk a grémium egyik tagjától. Pontosabban nem a köztestület, hanem egy alatta működő, de újonnan létrejövő szenátus irányítaná azt.
A kutatóhálózat távolabb kerülne az MTA köztestületétől, és kormányzat nagyobb beleszóláshoz jutna a kutatóhálózat irányításába, ám formálisan a jelenlegi akadémiai köztestület része maradna, és a költségvetése is az MTA költségvetési fejezetében jelenne meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt is kérte, hogy a kormány és az MTA köztestülete ugyanannyi képviselőt küldjön az irányító testületbe. Az elnökség elfogadta ezt a követelést, de úgy döntött, hogy az intézetek is küldjenek képviselőket a grémiumba. Így tehát végül kétharmados többségben lennének a tudósok.
Az MTA ragaszkodik továbbá az alapfinanszírozás fenntartásához is, és elutasították az innovációs miniszter ajánlatát, hogy kizárólag pályázati formában működjenek. Így tehát három fontos követelésben – finanszírozás, az irányító testület összetétele, és az intézetek státusa – szembefordult a kormánnyal az MTA elnöksége.
A döntéshozó grémium ragaszkodik ahhoz, hogy a fontos döntésekben, ami az intézetek finanszírozását, átszervezését, összevonásokat, esetleges megszüntetéseket érintene, csak nemzetközi átvilágítás után, kétharmados többséggel döntsenek. Úgy tudjuk, óvatosságból azt a javaslatot is a közgyűlés elé terjesztik, hogy a minisztérium álláspontjának megfelelően, egy külső testület irányítsa a jövőben az intézeteteket, ám az elnökség nem ennek az elfogadását javasolja. Forrásaink szerint az MTA fel van készülve, hogy „engedetlensége” miatt erős kormányzati támadásoknak, zsarolásnak lesz kitéve.
