Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Okozott kárt az elmúlt egy év a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), mert voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek – mondta hvg.hu-nak Lovász László. Az Akadémia elnökét a kormány és az MTA tavaly kirobbant vitájáról, a kutatóintézeti hálózatok jövőjéről és a napokban aláírt szándéknyilatkozatról kérdeztük. Tisztázni igyekeztünk, mit jelent ez a megállapodás, minek köszönhető, hogy a kormány a jelek szerint jelentős engedményeket tett.

hvg.hu: Az MTA elnöksége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti szándéknyilatkozat és a vitás kérdések után május 6-án döntést hoz az Akadémia közgyűlése. Mi lesz akkor, ha elutasítják ezt a megegyezést?

Háttér

Megszületett a szándéknyilatkozat az MTA és az ITM között a kutatóintézeti hálózat átalakításáról. Korábban még gyors és egyoldalú kormányzati átalakításról lehetett olvasni, ehhez képest ma már 2020-as dátumot tartalmaz a szöveg, lekerült a napirendről a vagyonkezelői alapítványi forma, ami a Corvinusnál megvalósult, direkt támogatást kapnának a kutatóintézetek, nem pályázatit, elismerné a kormány, hogy az alapkutatásoktól nem kell alkalmazott kutatási hasznot elvárni, valamint a következő 5 évre növekvő költségvetési forrást, és 2020-ig reálértéken a 2018-as szintet biztosítaná az állam. Ezek mind azt mutatják, a kormány elfogadta az MTA érveit. Ugyanakkor pár kérdésben még mindig vita van a felek között. Az MTA közgyűlése május 6-án dönt arról, elfogadja-e ezt a megállapodást, de addig is zajlanak a tárgyalások.

Lovász László: Azt hiszem, sok félreértés van az elnökségi határozattal kapcsolatban. Úgy látom, nagyon eredményes és előremutató tárgyalások folytak és folynak még most is az MTA és az ITM között. Hiszen szeretnénk egy olyan intézményhálózatot kialakítani, amely a legjobban szolgálja azokat a megkérdőjelezhetetlen célokat, hogy javuljon Magyarországon az innováció, és egyben a tudományos kutatások is még jobb mederben folyjanak.

A tárgyalásokon megszületett egy szándéknyilatkozat, amit aláírtunk. A dokumentum leszögezte, hogy abban nincs egyetértés, hogy az intézethálózat az MTA égisze alatt működjön, vagy egy tőle független szervként. Ott tartunk, hogy az erre vonatkozó érveket megfogalmazzuk mindkét elképzelésre, és a közgyűlés elé tárunk minden olyat, ami szakmailag vállalható. A közgyűlés nem tud döntést hozni az intézethálózat új szerkezetéről, csak arról, hogy melyik megoldást támogatja, mert még a jelenleg érvényes törvények szerint működik a kutatóhálózat, ami az akadémiához rendeli. Ha a törvény változik, akkor az akadémia alapszabályát is meg kell változtatni.

Amit még felvet a minisztérium, hogy eltértünk a szándéknyilatkozattól, az szerintem nincs így, inkább behoztunk egy új szempontot, amely nem szerepel a szándéknyilatkozatban: hogy az akadémiai intézethálózat vezetésében a kutatóintézetek dolgozói maguk legyenek képviselve. Azon dolgozunk most a minisztériummal, hogy ezt miként lehet megoldani, és az utóbbi napokban közeledtek az álláspontok. Így én bízom benne, hogy meg tudunk egyezni egy mindenkinek elfogadható megoldásban.

hvg.hu: Igen, úgy tűnik, a kormány sok mindenben engedett, hiszen nem is olyan régen még arról volt szó, hamar átverné az elképzeléseit a rendszeren. Arról is lehetett olvasni, a kutatóintézetek nem kapták meg a nekik törvény szerint járó pénzeiket, a tartalékaikból élnek, most pedig már arról van szó, csak 2020-tól vezetné be a kormány az egész átalakítást. Megkapták a pénzeiket az intézetek?

L. L.: Igen, a kutatóintézetek időarányosan megkapták a pénzüket. Még vannak apróbb viták bizonyos részletekről, de lényegében igen, az első félévre durván ez megvan, a másodikra viszot még mindig nincs megállapodás. Talán sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy a nagyon gyors és nem kellő vizsgálatokkal alátámasztott átalakítás inkább árt, mint használ. Ezért örülök annak, hogy az elképzelésekbe bekerült, hogy ez egy alaposabb vizsgálatokon alapuló folyamat lesz. Nem arról van szó, hogy az intézményhálózatot ne lehetne jobban működtetni, minden szervezet működése időről időre felülvizsgálandó, ezzel egyet is értünk. Maga az akadémia is végzett egy jelentős átvilágítást három évvel ezelőtt, most is végigcsináltunk egyet az ITM-mel közösen, ezeknek az eredményeit figyelembe fogjuk venni az új struktúránál, amikor törvényileg kialakultak a döntési mechanizmusok. Ekkor lehet majd beszélni arról, meg kell-e szüntetni intézeteket, vagy létre kell-e hozni újakat.

hvg.hu: Hogyan sikerült meggyőzni a kormányt, hiszen eleinte úgy tűnt, mindenképp, erőből akarta átvinni elképzeléseit, az alapkutatásokról szinte becsmérlően beszélt, most pedig az szerepel a szándéknyilatkozatban "az alapkutatókkal szemben nem elvárás, hogy életpályájuk és projektjeik tervezésekor mérlegeljék az innovációba kapcsolódást, eredmények hasznosítását". Úgy tűnik, a kormány befogadta az Akadémia számos érvét, hogy sikerült ezt elérni?

L. L.: Úgy gondolom, az Akadémia igyekezett megalapozott és átgondolt, jó javaslatokat letenni. Próbálunk mindig támogatólag hozzáállni, nem az a célunk, hogy bármiféleképpen keresztbe tegyünk, sőt szeretnénk, ahogyan mindenki, ha az innováció minél jobban működne Magyarországon. Azon vagyunk azonban, hogy kifejtsük, a tudomány hogyan tudna ebben minél jobban részt venni, és úgy gondoljuk, az MTA az a szervezet, amelynek nagyon sok tapasztalata van, és ebben a kérdésben a legmegalapozottabb véleményt tudja képviselni.

©

hvg.hu: A kormány az ügy politikai kommunikációjában elég markáns véleményeket fogalmazott meg, az MTA erre hol konfliktuskerüléssel reagált, hol pedig úgy, hogy felvette a kesztyűt. És ez visszaköszönt az akadémiai közösségek reakciójában is, a Lendület munkacsoport vagy az Akadémiai Dolgozók Fóruma is keményen kiállt az MTA mellett. Ez mennyire támogatta az MTA vezetését a tárgyalások során? És a külföldi, nemzetközi tudományos világ kiállásának mennyire volt szerepe abban, amit az MTA elért?

L. L.: Azt erősségünknek tartom, amit meg kellene őrizni mindenképp, hogy a kutatóközösség, például a Lendület pályázat nyertesei és az Akadémia Dolgozók Fóruma nagyon aktívan és konstruktívan vettek részt az elmúlt hónapok vitáiban, és erre építettünk végig. Az intézetek igazgatói, főigazgatói, mindenki nagyon sok mindennel járult hozzá, e nélkül nem tudtuk volna ezt végigcsinálni. Nagyon eltérőek a tudományterületek igényei, lehetőségei, működési módjai, ezért nagyon fontos, hogy mindenkinek legyen ebbe beleszólása. Máshogy működik egy laboratórium, egy nagy műszert használó kutató, máshogy egy elméleti kutató, máshogy egy társadalomtudós és máshogy egy matematikus, és ezeket mind figyelembe kell venni, ha sikeres tudománypolitikát akarunk.

hvg.hu: Említette, hogy a kormány nem fogadja el az Akadémia elképzelését, hogy a kutatóintézetek egyharmad arányban képviseltessék magukat a majdan létrehozandó új intézmény vezetésében. Megindokolták, hogy ezt miért nem tartják jó ötletnek?

L. L.: Én úgy tudom, hogy ezt a minisztérium is elfogadja mint jogos igényt, a számok, a megvalósítás nincs még véglegesen megállapítva.

©

hvg.hu: Palkovics Lászlóról kiderült, hogy akadémikusként sokáig úgy kapott pénzt, hogy nem teljesítette a publikációs kötelezettségeit, és a neve más publikációk köszönetnyilvánításában sem bukkant fel. Nem azt mutatja a példája, hogy igenis van mit megreformálni a kutatóintézeti működésben?

L. L.: Én nem ezt a példát tekinteném, nem ismerem a részleteket. Az egy intézet belügye, hogy kit, hogyan foglalkoztat. Az biztos, hogy a tudományos kutatás területén többféle hozzájárulás lehetséges, szabadalmakban is lehet részt venni. A miniszter úr kiváló mérnök, biztos vagyok benne, hogy a ténylegesen értékes hozzájárulást nyújtott a szóban forgó kutatásokhoz, de nem ismerem a részleteket.

hvg.hu: Tavaly júniusban kezdődött az egész történet, az MTA 54 percet kapott, hogy véleményezze a gazdálkodását érintő törvényjavaslatot. Mit tanult az eltelt időszakból, és mi lett volna, ha akkor az Akadémia zokszó nélkül elfogadja a kormányzati verdiktet? Akkor ma nem lenne kutatóintézeti hálózata?

L. L.: Nem tudom megmondani, hogy mi lett volna, ha. Az Akadémia mindig azt mondta, hogy áll elébe egy átvilágításnak, ha kell, akkor átalakításokat hajt végre, ha ezt mutatja ki a vizsgálat. De csak megfelelően megalapozott vizsgálat alapján tudunk elképzelni átvilágításokat, nem valamiféle felületes beszélgetés, néhány ember benyomása alapján, ezt képviseltük végig, és ez irányba mennek a tárgyalások.

©

hvg.hu: Mit gondol, hogy dönt a közgyűlés, elfogadja az elnökségi ajánlást?

L. L.: Ez még nincs abban az állapotban, hogy ezt a közgyűlés elé lehetne terjeszteni, sok ponton még dolgozunk, tárgyalunk a kormánnyal. Még számos pont van, amelyben ugyan homlokegyenest ellenkezőek az álláspontok (kivéve azt, hogy az Akadémia égisze alatt legyen a kutatóintézeti hálózat, vagy sem), de ezeket le kell tárgyalni, és egy teljesen kidolgozott javaslatot a közgyűlés elé kell terjeszteni. Lesz még egy elnökségi ülés, ami a remélhetőleg az addigra kidolgozott javaslatot még egyszer megtárgyalja, aztán így kerül a május 6-i közgyűlés elé. Kulcskérdés, hogy az MTA alá tartozzon-e a hálózat vagy sem, és azt remélem, az érveink, amiket talán majd a közgyűlés is osztani fog, még befolyásolhatják a döntést. De a parlamentnek olyan döntési jogai vannak, amiket az MTA tudomásul kell, hogy vegyen.

hvg.hu: Miért fontos az, ami bekerült a szándéknyilatkozatba, hogy legkorábban 2021-ben szűnhet meg vagy keletkezhet új kutatóintézet?

L. L.: Azért, hogy ne szülessenek olyan intézkedések, amelyek megfelelő elemzés és hatásvizsgálat nélkül jönnek létre. Az a szervezet sincs még meg, amely az intézethálózatot irányítani fogja, először annak létre kell jönni, amihez törvényeket kell ehhez megváltoztatni, ehhez mind idő kell. 2021-ra lehet mindezeket lezárni, és egy esetleges átalakítást meglépni.

hvg.hu: Ezekkel az átalakításokkal a létrejövő intézmény közeledik a német Max Planck Társaság modelljéhez?

L. L.: Igen, sok tekintetben közeledik, és úgy tűnik, mi szeretnénk, ha néhány vitatott kérdésben még jobban közeledne hozzá – például finanszírozásban, képviseletben. Ezekben a még nem teljesen lezárt kérdésekben ez jó lenne.

hvg.hu: Az Eötvös 2020+ programot nemrég adta ki az Akadémia. Hogyan tudna ez segíteni az innovációs teljesítmény javításában?

L. L.: Ez egy vitaanyag, amihez még számos konkrét javaslatot várunk az intézetektől, az Akadémia osztályaitól. Hiba volna egy-két szóban összefoglalni a lényeget, mindenesetre igyekszik megvilágítani az alapkutatások jelentőségét, az alkalmazott kutatások sokrétűségét, és arra próbál javaslatokat tenni, hogy miként lehet az alkalmazott kutatásokat összehozni az alapkutatásokkal. Ez világszerte nehéz és sokat vitatott kérdés, az alapkutatások tempója, célkitűzései, értékelési módszerei eltérnek az alkalmazott kutatásoktól, ezeket a szempontokat fejti ki ez az anyag.

hvg.hu: Okozott-e károkat az elmúlt majdnem egy év hercehurcája olyan szempontból, hogy veszett-e el pályázati pénz a bizonytalanság miatt, hagyták-e el kutatók a kutatóhálózatot?

L. L.: Sajnos igen, voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek. Én azt remélem, ha megszületik a megállapodás, nyugodtabb légkör alakul ki, és a kutatók nem fognak külföldi állások után nézni, hanem joggal bíznak abban, hogy Magyarországon is találnak olyan kutatási lehetőségeket, amelyek hosszú távú kilátást nyújtanak.

hvg.hu: Kiderült-e konkrétan, hogyan szeretné javítani a kormány az innovációt, részleteiben a tárgyalások alatt ez világossá vált?

L. L.: Úgy gondolom, egy ilyen program egy hosszú folyamat, ami soha nem is záródhat le, mert a világ változik, és annak is változnia kell, hogy hogyan reagálunk a világra. Ennek a programnak készülnie kell, és a mi Eötvös 2020+ programunk, ami csak ennek a kérdésnek egy részével foglalkozik, is a része ennek. Közösen kell csinálnunk ezt a programot, és ez a hozzájárulásunk is ennek a közös munkának a része kell, hogy legyen.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már a Samsung Galaxy S11-ről is suttognak

Már a Samsung Galaxy S11-ről is suttognak

Miniszterelnökség: Uszító közösséggé kezd válni az EU

Miniszterelnökség: Uszító közösséggé kezd válni az EU

Három sérült, hat ütközés az őrült amerikai autós üldözés mérlege

Három sérült, hat ütközés az őrült amerikai autós üldözés mérlege

Mán-Várhegyi Réka nyerte az Európai Unió Irodalmi Díját

Mán-Várhegyi Réka nyerte az Európai Unió Irodalmi Díját

A lengyel kormánypárt kész tárgyalni Salviniékkal

A lengyel kormánypárt kész tárgyalni Salviniékkal

Elnézte a bank az árfolyamot, véletlenül 70 millió forintot talált egy férfi a számláján

Elnézte a bank az árfolyamot, véletlenül 70 millió forintot talált egy férfi a számláján