2023-tól csaknem 2,4 millió forintot kereshet egy idős orvos. A kormány most beterjesztett javaslata átalakítja az orvosok jogviszonyát is, és jelentősen szűkülhet a magánellátásban is dolgozók mozgástere, ami természetesen a betegeket is érinti.
A koronavírus elleni hazai védekezési intézkedésekkel az a legnagyobb baj, hogy Vajna Tímea megnyilvánulása járványügyben alig hülyébb, mint az ország miniszterelnökéé vagy az orvosi kamara elnökéé. Vélemény.
Úgy írják át az egészségügyi törvénycsomagot, ahogy az orvosok szeretnék – ígérte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A pontos ütemezésről még tárgyalnak. A MOK közben nyilvánosságra hozta a bértáblát, amit Orbán Viktor elfogadott.
A kormány elfogadta az Orvosi Kamara javaslatát, a bértábláról szóló törvénytervezetet hétfőn benyújtják a Parlamentnek.
A Magyar Nemzet szerint jövő januárban tapasztalnák a legnagyobb emelkedést a fizetésükben az orvosok.
Miután Pintér Sándorral és Kásler Miklóssal is beszélt a Magyar Orvosi Kamara, a hétvégén a miniszterelnökkel tárgyalnak majd.
A tárca szerint ezrelékben mérhető az átvezényelt szakemberek aránya.
A járványkórházakban és azok telephelyein kellene a Magyar Orvosi Kamara szerint leállítani az elektív ellátást.
Partnerek is lennének benne, és ötleteik is vannak, hogyan valósítsa meg a miniszterelnök, amit ígért. Kezdetnek például az orvosok kaphatnának magasabb órabért a gyorséttermi dolgozóknál.
Ágyakkal és lélegeztetőgépekkel készül a kormány arra, hogy novemberre akár 400 ezer koronavírus-fertőzött is lehet az országban, azért viszont nem sokat tett, hogy megoldódjon a krónikus létszámhiány. Az elmúlt évben egy egész egyetemi évfolyamnak megfelelő 40 év alatti orvos tűnt el a rendszerből, szakápolókat már a magánegészségügybe sem találnak, az intenzív osztályokon pedig csak találgatni tudják, mikor fog rájuk szabadulni a járvány.
„Covid centrum, orvosi pihenő és mosdó. A kollégáink helyt állnak ilyen körülmények között is” – ezzel posztolta a Magyar Orvosi Kamara az egyik orvos által készített fotókat.
Levelet írtak két miniszternek is, mert szerintük halaszthatatlan intézkedésekre lenne szükség.
A MOK elnöksége szerint az egyik vezető tisztségviselőjük kijelentései a járvány elleni védekezés hatékonyságát veszélyeztetik.
Akár húsz évbe is telhet a hálapénzrendszer kivezetése a magyar egészségügyből, de ha most nem lépnek a felelősök, soha nem szabadulunk meg tőle. Az évente zsebbe csúsztatott tízmilliárdoktól a betegek jobb ellátást remélnek, a valóságban azonban a rendszert torzítják és bebetonozzák az egyenlőtlenségeket. A Magyar Orvosi Kamara jelentős béremelést és szigorú büntetőjogi szankciókat javasol, amely csak kisebb ajándékok, például csokoládé és kávé elfogadását engedélyezné. A téma magyarországi kutatója szerint ez nem elég, konkrét szolgáltatásokat, például a szabad orvosválasztást kellene fizetőssé tenni.
2 millió ember van nagy bajban, ha rosszkor fájdulna meg a foga.
Írásbeli figyelmeztetést kapott a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház orvosigazgatója, aki Semmelweis-napi dicséretre terjesztette fel azt a kollégájukat, akit korábban vesztegetésért felfüggesztett börtönre ítéltek. A kórház főigazgatója szerint kollégájukat hiányos adatok alapján terjesztették fel dicséretre. Az orvos elismerését etikai okokból elfogadhatatlannak tartja az EMMI, és a Magyar Orvosi Kamara is jelezte: az onkológus-nőgyógyász kitüntetése nem volt megalapozott és időszerű.
Az orvostanhallgatók fele nem Magyarországon képzeli el a jövőjét, egyharmaduk hosszabb távon is külföldön dolgozna.
Az orvostársadalom férfidominanciájáról, valamint a hálapénz felszámolásáról beszélt egy interjúban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke. A MOK új, reformokra nyitott vezetése szerint egy kezdő orvos fizetését majdnem a háromszorosával kéne megemelni.
A leghatékonyabb eszköz a hálapénz visszaszorítására a betegellátás színvonalának a növelése lenne egy közvélemény-kutatás szerint.
