szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Akár húsz évbe is telhet a hálapénzrendszer kivezetése a magyar egészségügyből, de ha most nem lépnek a felelősök, soha nem szabadulunk meg tőle. Az évente zsebbe csúsztatott tízmilliárdoktól a betegek jobb ellátást remélnek, a valóságban azonban a rendszert torzítják és bebetonozzák az egyenlőtlenségeket. A Magyar Orvosi Kamara jelentős béremelést és szigorú büntetőjogi szankciókat javasol, amely csak kisebb ajándékok, például csokoládé és kávé elfogadását engedélyezné. A téma magyarországi kutatója szerint ez nem elég, konkrét szolgáltatásokat, például a szabad orvosválasztást kellene fizetőssé tenni.

Néhány guriga wc-papír, étkészlet, rendszeresen szedett gyógyszerek és tízezer forint kétezresekben – évek óta ilyen „felszereléssel” vonul kórházba a magyar betegek nagy része. Míg az előbbi a páciens, az utóbbi az egészségügyi dolgozók jólétét hivatott biztosítani: sokan érzik úgy, hogy csokoládé és kávé helyett inkább néhány ezer forinttal illik megköszönni a nővérek áldozatos munkáját. A hálapénz ma már olyannyira a rendszer részévé vált, hogy alig akad szegmense az egészségügynek, ahol ne lenne jelen: karácsonyi ajándékot viszünk a háziorvosnak, borítékot csúsztatunk a műtétet végző sebész zsebébe, vagy rosszabb esetben tízezreket áldozunk rá, hogy előrébb kerüljünk egy várólistán.

Pontos statisztikák ugyan nincsenek arról, hogy mekkora összeget fizetnek zsebbe orvosaiknak a magyarok, de egy 2017-es tanulmány szerint évente 70 milliárd forintról is szó lehet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hálapénzre költött összeg ennél alacsonyabb, de nyolc év alatt így is a duplájára nőtt: míg 2010-ben egy főre éves szinten 1798 forint jutott, addig 2018-ban már 3827.

©

A betegek többsége ugyanakkor egyáltalán nincs azzal tisztában, hogy a hálapénz kifejezetten káros. A pénzes boríték nemcsak az egész egészségügyi rendszert torzítja, hanem azoknak is jelentős hátrányt okoz, akik nem tudnak fizetni. Arról nem is beszélve, hogy

az egész jelenséget csak egy szóval lehet jellemezni: korrupció.

Magyarországon hosszú évtizedek óta mégis hallgatólagos megegyezés van a hálapénz körül, és csak az orvosok lelkiismeretén múlik, hogy elfogadják-e. A téma olyannyira kényes, hogy sokáig senki nem tudott érdemben változtatni rajta, most a Magyar Orvosi Kamara tavaly megválasztott új vezetése kezdett el megoldásokat keresni a problémára.

Ennek eredménye egy idén májusban – Kincses Gyula elnök aláírásával – publikált hatoldalas szakmai anyag lett, melyben a hálapénzrendszert a magyar egészségügy terhének nevezik. A MOK megoldásai között három fő csapásirány szerepel: az orvosok béremelése, a büntetőjogi szankciók és a nagyobb transzparencia.

Áldozatokkal jár

Álmos Péter
©

Álmos Péter, a MOK alelnöke a hvg.hu-nak egyenesen úgy fogalmazott: a hálapénznek nincs köze a hálához. Sokkal inkább a félelem bére, amivel a betegek az elégtelen, vagy ingadozó színvonalú szolgáltatásokat próbálják biztosabbá tenni. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen.

A paraszolvencia a szakember szerint nem két ember – az orvos és a beteg – ügye, hanem a teljes egészségügyi ellátás minőségét és hozzáférhetőségét torzítja. Ha például valaki fizet egy speciális szakrendelésen, pedig a háziorvosa is el tudná látni, akkor másoktól veszi el a helyet. Ugyanígy, ha valakinek van egy különleges tudása, akkor ellenérdekelt lesz abban, hogy továbbadja azt a fiataloknak. Amíg pedig létezik hálapénz, addig az állami fenntartó is számolni fog azzal, hogy a lakosság bújtatott egészségügyi hozzájárulást fizet – tette hozzá.

Álmos Péter szerint a hálapénzrendszer felszámolásának első és egyik legfontosabb feltétele a megfelelő bér biztosítása. Ez ugyan áldozatokkal jár, hiszen a paraszolvencia miatt most van olyan magyar orvos, aki jobban él itthon, mintha Nyugat-Európában dolgozna, de egy ilyen intézkedés az orvostársadalom nagy többségének életét kedvezően befolyásolná és a betegellátás biztonságát is növelné.

„Amíg egy kezdő orvos gyorséttermi béreket kap, egy szakorvos pedig annyit keres, mint egy szakmunkás, addig nem lehet érdemben fellépni a hálapénz ellen” – mondta az alelnök.

©

A MOK már végzett erre vonatkozó kutatásokat az orvosok között, és a legtöbben azt mondták, hogy ha megfelelő fizetést kapnának, akkor maradnának Magyarországon. A kamara ebből kiindulva az év elején kidolgozta a bértáblát, amely az orvosok itthon tartáshoz minimálisan szükséges összegre, az osztrák bérek 55%-ra épült.

„Nagyon sok kolléga például akkor mond először igent a pénzre, amikor gyermeke lesz, hiszen a családját el kell tartania” – mondta Álmos. Ha pedig nem akar magánrendelésen, 2-3 munkahelyen dolgozni, akkor jön a külföldi munkavállalás.

A megfelelő bérezés azonban még csak az előfeltétele a hálapénz felszámolásának, emellé egy transzparens ellátórendszerre és az ellátási hiányok megszüntetésére is szükség van. Ide tartozik, hogy azt is meg kell értetni a betegekkel: ugyanazt a minőséget nemcsak néhány sztárorvos nyújtja, zsebbe fizetés nélkül is lehet megfelelő, azonos színvonalú ellátásban részesülni.

©

Ezresek helyett csokoládé

A MOK emellett már dolgozik az új etikai kódexen is, amely definiálja majd a hálapénz fogalmát. Jelenleg ebben az szerepel, hogy az orvos utólag elfogadhatja az ajándékot, csak előre nem várhatja el, de például egy háziorvos ezek után is bizonyosan találkozik a páciensével, így nehéz ezt úgy értelmezni, hogy csak utólag tette zsebre a pénzt. A kamara szerint ugyanakkor a probléma kizárólag etikai kódexszel nem is kezelhető, ennél nagyobb szigorra van szükség.

„A hálapénzt korrupciónak tartjuk, amivel jogosulatlan előnyhöz juthat a beteg, ezért mi a teljes jogi tiltás pártján állunk” – mondta Álmos Péter.

Az alelnök szerint meg kellene határozni, milyen összeghatárig fogadhat el ajándékot egy orvos vagy egy nővér – lehet ez például csokoládé, kávé vagy könyv – ezen túl viszont legyen büntetőjogi kategória a hálapénz, mind az orvosok, mind pedig a betegek oldaláról, amihez viszont politikai döntésre van szükség.

Álmos Péter szerint most lehetne lépni:

„A koronavírus-járvány miatt felértékelődött az egészségügy szerepe és a társadalom is nyitottabb a változásokra. Minden további halogatás után csak egyre nehezebb lesz”.

©

Fogadott szülészorvosok országa

Magyarországon a hálapénzrendszernek egy különleges szegmense is kialakult, ez a fogadott szülészorvos intézménye, ami a környező országok közül egyedül Ukrajnában jellemző. Bár kutatók a mai napig nem tudják az okát, miért terjedt el Magyarországon, Kremmer Sarolta, a K-Monitor Egyesület munkatársa a tapasztalatok alapján úgy véli: a nők a szülészeti ellátással szembeni bizalmatlanságot akarják csökkenteni az egészségügyi szakemberek felfogadásával. A szervezet egy oldalt is létrehozott, melyen édesanyák névtelenül számolhatnak be tapasztalataikról.

Az, hogy a jelenség milyen méretű, jól mutatja a Központi Statisztikai Hivatal 2018-as magyar születési kohorszvizsgálata, amelyben a résztvevő édesanyák kétharmada mondta azt, hogy fogadott orvosnál fog szülni. Őket – mint az egészségügyben szinte mindenkit – az ellátási egyenlőtlenségek késztetnek arra, hogy fizessenek.

„Még Budapesten belül is nagy különbségek vannak az egyes intézmények között. Van olyan kórház, ahol támogatott például az első császármetszés utáni természetes szülés és törekszenek a gátvédelemre első szülő nőknél is, de pár kilométerrel arrébb ugyanez elképzelhetetlen” – sorolta a példákat Kremmer.

Ezen ugyan kis mértékben segíthet az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete a családbarát szülészetekről, de mivel az abban leírtak csak ajánlások, nem biztos, hogy mindenhol változást hoznak majd. Addig pedig marad az orvosfogadás, pedig több kutatás is bebizonyította már, hogy fogadott orvossal sokkal több a szülésindítás, a császár, vagy a gátmetszés, talán csak az emberi kommunikáció és a bánásmód javulása az, amit a megkérdezettek pozitívumként említettek.

©

Az orvosfogadás másik problémája, hogy mivel semmilyen szerződést nem írnak alá a felek, a nők azzal sincsenek tisztában, egyáltalán mi jár nekik a pénzért, kérhetik-e például, hogy az orvos nem menjen el szabadságra a kiírt időpontjuk alatt. Majd ehhez képest, amikor megszületett a baba, a szabályozatlan szolgáltatásért a magánrendelési díja tízszeresének megfelelő hálapénzt fizetnek ki.

De miért fizetnek a betegek?

Nem mindenki ért azonban egyet azzal, hogy az orvosok béremelésével és a szigorú jogi szankciókkal teljesen kezelni lehetne a problémát. A hvg.hu-nak Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem oktatója és a hálapénzrendszer hazai kutatója azt mondta: ezek a lépések csak arra adnak választ, hogy az orvosok miért fogadnak el paraszolvenciát, azt viszont teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a betegek tulajdonképpen miért adnak.

„Több kutatás is igazolta már, hogy a betegek nem azért fizetnek, mert hálásak és úgy gondolják, hogy az orvosuk keveset keres. A legtöbbjüknek fogalma sincs, mennyi pénzt visz haza a kezelőorvosuk. A páciensek motivációin tehát nem fog változtatni a béremelés” – mondta.

A szülészorvosok fogadáshoz hasonlóan a legtöbben inkább azért fizetnek hálapénzt, mert attól tartanak, hogy ha nem így tesznek, akkor nem kapnak megfelelő ellátást.

„Általános bizalmatlanság van az egészségüggyel szemben, ami talán még romlott is az elmúlt évtizedekben” – mondta Gaál Péter.

A szakember szerint a hiányhelyzet kialakulásában sok tényező játszik közre, ide tartozik például a teljesítményvolumen-korlát, melynek meghatározott keretén felül a társadalmi egészségbiztosító nem finanszírozza az ellátást. Ez, valamint az egészségügyi dolgozók elvándorlása, és az orvostársadalom elöregedése miatt kialakult orvoshiány oda vezet, hogy Magyarországon jelentős egyenlőtlenségek, illetve esetlegességek vannak abban a tekintetben, hogy valaki mikor és milyen ellátást kap.

©

Az orvosok béremelése Gaál szerint azért sem fogja teljeskörűen megoldani a problémát, mert a havi fix fizetés megemelése önmagában nem ösztönöz arra, hogy több beteget lássanak el, jobban teljesítsenek. A teljesítményarányos finanszírozási ösztönzők kiiktatása pedig oda vezethet, hogy a jelenlegi szinthez képest is csökken az ellátott betegek száma.

Gaál Péter fő eszközként a büntetőjogi szankciókat sem tartja jó ötletnek, az ugyanis csak akkor működik, ha a rendszer szereplőinek csak egy töredéke szegi meg az előírt szabályokat. „Mindenki mellé azonban nem lehet rendőrt állítani, ha senkinek nem érdeke önkéntesen betartani azokat.”

A hosszú távú megoldást ehelyett a hiányhelyzet felszámolásában látja, amit a finanszírozás emelésével, a kapacitás bővítésével és a hatékonyság javításával lehetne elérni. Ez azonban egy 10-15, de sokkal inkább 20 éves program, amit – kormányoktól függetlenül – szisztematikusan és konzisztensen végig kell vinni.

A hosszabb távú átalakítások mellett a hálapénz megszüntetéséhez rövid távú, azonnali intézkedésekre is szükség van, amelyek az egészségügyi dolgozók motivációja mellett a betegek szándékait is figyelembe veszik. A legfontosabb feladatnak azt látja, hogy azonosítsák, miért is fizetnek a betegek. Ezeket aztán konkrét szolgáltatások formájában fizetőssé kellene tenni. Ennek legjellemzőbb példája a pénzért vásárolt orvosválasztás.

Gaál emlékeztetett arra, hogy a szabad orvosválasztásért jellemzően annak ellenére fizettek (fizetnek) a betegek, hogy ehhez nem kapcsolódott hivatalosan megállapított térítési díj. Ezt felismerve a magyar egészségügyben már korábban is voltak próbálkozások arra, hogy a hálapénzt azzal tereljék átlátható, szabályozott keretek közé, hogy az egészségügyi intézmény, illetve a kezelőorvos megválasztását térítési díj fizetéséhez kötik. Ez azonban megbukott, mert a beteg által befizetett összegek nem többletbevételként jelentek meg, hanem annyival csökkent a biztosítótól kapott finanszírozás. Így senkinek nem állt érdekében ezt a rendszert működtetni: a kórházaknak több adminisztrációt jelentett volna ugyanazért a pénzért, a betegek nem látták volna biztosítottnak az ellátásukat, mert a bevétel nem az orvosoknak ment volna, hanem az intézményeknek, az orvosok pedig nem kaptak volna kompenzációt a kieső hálapénz helyett.

©

A szakember ezért úgy látja, olyan rendszerre lenne szükség, ami hasonló konstrukción alapul, de nem a meglévő finanszírozási összegeket váltja ki, hanem azon felül jár.

„Fontos lenne, hogy a befizetett pénz nagyobb része ténylegesen a választott orvoshoz jusson, ezzel legyen egy teljesítményarányos bérkiegészítése minden ellátott beteg után. Ha pedig területi beteget kell ellátni, azután a NEAK fizessen” – mondta.

Ezzel Gaál Péter szerint nemcsak transzparens lenne a rendszer, hanem azok sem kerülnének hátrányba, akik nem tudnak fizetni a kezelőorvos megválasztásáért.

Azt a szakember is elismeri, hogy egy ilyen változtatás politikailag kockázatos, de ő úgy véli, igazán nagy nemzeti ügyekben – márpedig az egészségügy ilyen – nincs helye politikai csatározásoknak, hanem közös, kormányzati ciklusokon átívelő megoldások konzisztens megvalósítására van szükség.

„A paraszolvencia kivezetéséhez egyszerre van szükség azonnali és széleskörű hosszú távú reformokra, de meg kell lépni, mert szégyenfolt, hogy még mindig hordozzuk magunkkal ezt a régi rendszerből ránk maradt hagyatékot” – mondta.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
46 ellenzéki város, falu és kerület állt ki közös nyilatkozatban az önkormányzatiság mellett

46 ellenzéki város, falu és kerület állt ki közös nyilatkozatban az önkormányzatiság mellett

Doku360: "A techno szerintem haladó zenehallgatóknak való"

Doku360: "A techno szerintem haladó zenehallgatóknak való"

A koronavírus közbeszólt, idén a zászlófelvonás az egyetlen központi esemény a frorradalom évfordulóján

A koronavírus közbeszólt, idén a zászlófelvonás az egyetlen központi esemény a frorradalom évfordulóján