Jogszerűtlenül fenyegeti a kormányhivatal pénzbírsággal és a működési engedélyük bevonásával a háziorvosokat. Takács Péter államtitkár hiába hivatkozik az ügyeleti munkáról szóló jogszabályra, a Magyar Orvosok Szakszervezetének jogász végzettségű alelnöke szerint jogi ellentmondás áll fenn.
Erőből akar átvinni a kormány valamit, de nem tudja, hova akar eljutni – mondta a hvg360-nak a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke a most élesedő egészségügyi változtatásokról. Rajháthy Beatrix szerint ezután nem lesz gazdaságosabb a rendszer, de nagyobb lesz a zűrzavar. A pontos teendőkről, például, hogy kinek, mikor, hová kell mennie, szinte semmit sem tudni. Közben megroppanhat a háziorvosi ellátás, hiszen egyes orvosok finanszírozása több százezerrel csökkenhet, miközben a rezsiszámlák az egekben vannak. Arra sem lehet mérget venni, hogy az idős háziorvosok nem mennek végleg nyugdíjba, ha késő este ügyelniük kell.
Csak a kérdések sokasodnak az egészségügyet átalakító belügyminisztériumi rendelettervezet körül, válaszok nincsenek. Erre figyelmeztet az egészségügyért felelős államtitkárnak címzett levélben két egészségügyi szakszervezet is. Azt kérik, amíg nem tisztázódnak a részletek, ne lépjen életbe a tervezet.
Két éve drasztikus szabályokat hozott a kormány az állami és magánellátás szétválasztására, ezt egy csapásra rúgja fel a pár napja társadalmi vitára bocsátott rendelettervezettel. Innentől kezdve nem lehet komolyan venni azt az előírást, hogy az orvos nem kezelheti magánbetegét állami ellátásban. Vajon nyernek a betegek a beugrasztott orvosokkal? Milyen lenne, ha minden szakmánál bevezetnék ugyanezt?
Egy kata alól kieső orvos részmunkaidősként nem biztos, hogy hajlandó lesz 100 kilométereket utazni, hogy heti egyszer rendeljen egy félreeső településen. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a szigorításnak a magánegészségügyben is kedvezőtlen hatása lesz, és akár tömegesen is távozhatnak külföldre a jelenleg szakrendeléseket, ügyeleteket katázva ellátó orvosok. Van olyan szakmabeli azonban, aki szerint csak átmeneti lesz a zavar.
Úgy gondolják, hogy akár egy beteg gyerek is megfertőzhet egy egész csoportot, a koronavírus okozta betegség pedig egy életre szóló egészségkárosodást is okozhat.
Jobb döntéseket hoznának az emberek az oltásról és a korlátozások betartásáról, ha látnák, mi történik a kórházakban - írta a Magyar Orvosi Kamara.
A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint, ha egyszerre nyolc-tíz súlyos állapotú beteg érkezik, a katasztrófamedicina szabályai alapján kell dönteni arról, kinek tudják megadni az adott sürgősségi ellátást.
Megalázottnak érzik magukat, és keserű szájízzel írták alá új szolgálati jogviszonyukat a hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok és egészségügyi dolgozók, akik maradtak a rendszerben. Az okok között nem csak a magasabb bér szerepel, sokan hivatástudatból, mások a biztonság miatt és akadtak, akik szakmai szempontból döntöttek az aláírás mellett. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint egészségügyi dolgozók nem rendelkeznek olyan közhatalommal, ami indokolna ilyen szigorú korlátozásokat.
Bár veszélyhelyzet idején tilos felmondaniuk az egészségügyi alkalmazottaknak, ha nem írják alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, március elsejétől már be sem mehetnek dolgozni.
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a szakdolgozók egy része fontolgatja, hogy előbb-utóbb elhagyja az állami egészségügyet.
Daróczy-Gaál Ágnes szerint az embereket érdekeltté kell tenni abban, hogy beoltassák magukat.
Visszautasította az emberierőforrás-miniszter, hogy a magyar kórházakban olyan lenne a helyzet, mint tavasszal az olaszországi Bergamóban volt.
Az orvosszakszervezet attól tart, ha tömeges pályaelhagyás lesz, januárban összeomolhat az egészségügyi rendszer.
Mindezt szerinte csak azért nem láthatja a nyilvánosság, mert a sajtó nem juthat be az intézményekbe, a munkavállalókat pedig titoktartás köti.
Egy friss kutatás szerint nagyban befolyásolná a hallgatók pályánmaradási szándékát, ha a hálapénzt valóban kivezetnék, és megvalósulna az ígért béremelés.
A hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, de az orvosok viszonyát is egymáshoz - állítja a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, aki évekig dolgozott egy walesi magánkórházban is, így megvan a véleménye az állami és a magánegészségügy szétválasztásáról is. Portréinterjú Szabad Zoltánnal.
A szakszervezet szerint a béremeléshez vagy a hálapénz visszaszorításához nem volt szükség új törvényre, amely több pontja álláspontjuk szerint nemzetközi egyezményt sért és jogbizonytalanságot kelt.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a végső vágyott céljuk a kormányéval szinte azonos, de az ütemezésben és a szabályozásban vannak véleménykülönbségek. A szakszervezet szerint viszont a rapid módon elfogadott törvénybe beleremeghet az állami ellátó rendszer.
