Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Hosszú levelet írt a többek között a háziorvosok finanszírozását is átalakító új, január elsejével életbe lépő belügyminisztériumi rendelettervezettel kapcsolatban a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet. A Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak címzett levélben többek között nehezményezik hogy a kormány nem hozott döntést a szakdolgozók január 1-jétől megvalósuló béremeléséről (ez időközben lehet, hogy mégis megtörtént), és kritizálják a tervezetet, amely szerintük
- növelni fogja a munkaerőhiányt,
- ösztönözni az egészségügyben dolgozók elvándorlási folyamatát, ennél fogva pedig rontani az ellátás biztonságát és színvonalát.
- A szakszervezetek emellett hiányolják az egészségügy megújításával kapcsolatos hosszú távú stratégiát és koncepciót.
A háziorvosokat kiszolgáltatottá, az ellátás minőségét bizonytalanná tenné Pintérék új tervezete
Gyökeresen átalakítaná a háziorvosok finanszírozását egy új belügyminisztériumi tervezet, amelyet már január elsejével életbe léptetne a kormány. A szakma régóta figyelmeztetett, hogy az egész rendszer elhibázott, ráadásul a rezsiköltségek növekedése tovább ront a helyzeten. A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint végső soron a változtatások kiégéshez, és a szakmai színvonal csökkenéséhez fognak vezetni.
A levélben közel két tucat észrevételt és kérdést tesznek fel három fő témában. A háziorvosok és ápolónők kötelező ügyeletvállalásával kapcsolatban, egyebek mellett például azt kérdezik:
- Mi történik, ha családi vagy egyéb okok miatt a háziorvos vagy az ápolónő egyáltalán nem tudja vállalni az ügyeleti terhet?
- Hány éves koráig lehet egy munkavállalót ügyeletre kötelezni?
Érdeklődnek a háziorvosi és fogorvosi indikátorrendszer átalakításának részleteiről:
- Hány praxist fog financiális szempontból negatívan érinteni a finanszírozás átalakítása?
- Hogyan biztosított ezen praxisok fenntarthatósága a jelenlegi energiakrízisben?
Rákérdeznek a magáneállátásban dolgozók állami rendszerbe történő visszakényszerítésére is:
- A szakképzésben részt vevő orvosnak milyen anyagi felelőssége van, és milyen felelősségbiztosítás alapján dolgozik?
- Ki osztja be a szakképzésben részt vevő orvost? Mi alapján, hogyan és hova? Lesz-e ebbe beleszólása a szakképzésben részt vevő orvosnak?
- Írhat-e a szakképzésben részt vevő orvos NEAK-térítéssel receptet? Adhat-e szakorvosi javaslatot?
Az aláírók szerint a rendelettervezet nem ad választ egy sor további fontos kérdésre sem. A két szakszervezet ezért azt javasolja, hogy amíg a szakmai egyeztetések során nem alakulnak ki az ezekkel kapcsolatos megoldások, ne lépjenek hatályba a kérdéses jogszabályok.
Emellett azt is kérik, hogy a kormányzat ismertesse az érintettekkel az egészségügy megújítására irányuló koncepcióját és hosszú távú stratégiáját, és az átalakítás folyamatába vonja be a szakszervezeteket is.
Beismerte a kormány: az állami- és magánegészségügy szétválasztása megbukott
Két éve drasztikus szabályokat hozott a kormány az állami és magánellátás szétválasztására, ezt egy csapásra rúgja fel a pár napja társadalmi vitára bocsátott rendelettervezettel. Innentől kezdve nem lehet komolyan venni azt az előírást, hogy az orvos nem kezelheti magánbetegét állami ellátásban. Vajon nyernek a betegek a beugrasztott orvosokkal?
