Sőt, a Munka Törvénykönyve sem maradhat érintetlen az Adótanácsadók Egyesülete szerint, akiket nem lelkesít az ötlet, mivel az adóelkerülés általában együtt jár a készpénz alkalmazásával.
Egy repülőgépeket takarító dolgozó perelte be a cégét, miután gerincsérvet kapott, és a betegállomány lejárta után nem kapott munkát és fizetést.
A magát előszeretettel családbarátként reklámozó kormányzat a gyermeket nevelő MÁV-dolgozóknak is egy csapásra megtiltotta a home office lehetőségét.
A módosító azért érdekes, mert eddig a munka törvénykönyveként is ismert 2012. évi I. törvényben a szülői szabadságra nem vonatkozott ez a megkötés, ami egyébként a rendes szabadság esetén általános szabályként él.
A szülési szabadság egy fontos időszak az anyák, az apák és a babák életében egyaránt, mégis sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők panaszát a 2020-ban elfogadott törvénymódosítással szemben.
Több mint 50 ellenzéki képviselő nem várt a kormányra: benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely teljesítené az Alkotmánybíróság felszólítását.
Az Alkotmánybíróság elutasította a képviselők egy negyedének indítványát a Munka törvénykönyve 2018 végén elfogadott módosítása alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére, de megállapított egy törvényhozói mulasztást, és megszabott egy alkotmányos követelményt.
Egyenként behívta az igazgató a pedagógusokat, akik megtagadták a jelenléti oktatást.
A cégvezető szerint már a kormány is beszállt a potenciális üzleti partnerekkel folytatott tárgyalásokba.
A munka törvénykönyvétől való eltérés érdekében hozott veszélyhelyzeti rendelkezés miatt adtak be panaszt ellenzéki képviselők. Az Alkotmánybíróság szerint, mivel a veszélyhelyzet megszűnt nincs miről tárgyalni.
A szakszervezetek szerint a köznyelvben "Rabszolgatörvény 2.0"-nak nevezett tervezett kizárólag a munkáltatóknak kedvez.
Alapbér jár annak, akit a koronavírus-járvány miatt mentesítenek a munkavégzés alól.
Az Adózóna nézett utána a szabályoknak.
