A kormány igyekszik úgy eladni a munkajogi változtatásokat, mintha azok a munkavállalók érdekében történtek volna. A módosítások egyenként kicsinek tűnhetnek, de ha valóban alkalmazni kezdik azokat, azt nem felejtik el az alkalmazottak.
Nem kísérte olyan látványos tiltakozás a munka törvénykönyvének karácsony előtti, január 1-jétől hatályos módosítását, mint amikor az ellenzéki képviselők négy éve a pulpitus elfoglalásával próbálták megakadályozni a dolgozók pozícióit gyengítő passzusok elfogadását.
Pedig most is lett volna miért tiltakozni.
Miközben a kormányzati kommunikáció a törvénynek főleg egy elemét, a duplájára (de így is csak az uniós minimumra) emelt apasági szabadságot hangsúlyozza, az érdekvédők jó része szerint a változtatások – uniós kötelezettségek beemelésén túl, mint a tájékoztatás vagy a visszaélések szigorítása – ismét a dolgozók kárára bővítették ki a munkaadók mozgásterét.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
