„A munkahelyeket meg kell védeni, mert ha munka van, minden van” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor bejelentette a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet első gazdasági intézkedéseit. Azt nem említette, hogy nem csak a munkahelyeket, de a munkavállalókat is meg kéne védeni. Az intézkedések körvonalait felvázoló rendelet késő este jelent meg, a szabályok azt a filozófiát tükrözik, hogy

elsődleges szempont a vállalkozások (és a munkahelyek) védelme, a munkavállalók jogai pedig feláldozhatók ennek oltárán.

Bármikor változhat a munkaidő

A munkaügyi szabályok veszélyhelyzet miatti módosításai közül érdemes kiemelni, hogy amíg a március 18-án este kihirdetett szabályok érvényben vannak, addig a munkáltatók bármikor módosíthatják a dolgozó munkaidő-beosztását. A munka törvénykönyve tartalmaz korlátozást arra vonatkozóan, hogy a munkaáltatónak mennyi idővel előre kell szólnia a változásokról ha „előre nem látható körülmény merül fel”: 96 órával. De ezt a kormány most felfüggesztette.

A 96 órás értesítési limit villámgyors felfüggesztésére a gyárleállítások miatt lehetett szükség. Így a cégek (élve a rugalmas munkaidőkeret adta lehetőséggel) azonnal szabadnapra/szabadnapokra küldhetik a fölöslegessé vált dolgozókat. A szabadnapokat persze később, a gyárak újraindítása után le kell dolgozniuk.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltató például bármelyik percben szólhat, hogy most akkor vége a munkaidőnek, haza lehet menni. Vagy akár felhívhatja telefonon a munkavállalót, hogy egy óra múlva kezdődik a következő műszak, tessék azonnal bejönni.

Az Mt. egyéb rendelkezései viszont továbbra is érvényben vannak, vagyis a munkarendet csak úgy lehet módosítani, hogy az ad hoc kialakított új munkarend megfeleljen a jogszabálynak. Például továbbra is minden napra jár legalább 11 óra összefüggő pihenőidő, és minden hétre esnie kell legalább egy szabadnapnak. Ez elsősorban persze a nem általános munkarendben (hétfőtől péntekig napi 8 órában) működő munkahelyeket érinti, többek közt a gyárakat és a kereskedelmi egységeket.

A fenti módosítás ráadásul felülírja a kollektív szerződésekben (már ahol van kollektív szerződés) foglaltakat, amik eltérhetnek az Mt. 96 órás bejelentési limitet előíró részétől.

Továbbá a munkáltatók egyoldalúan elrendelhetik az otthoni munkavégzést és a távmunkát. Így a munkáltatók bármikor, a munkavállaló megkérdezése és beleszólása nélkül elrendelhetik a home office-t.

A munka törvénykönyve gyakorlatilag kuka

Ennél súlyosabb következményei vannak a veszélyhelyzeti módosítás alábbi pontjának: „A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.” Mivel a szöveg nem korlátozza, hogy az Mt. mely rendelkezéseitől lehet eltérni, praktikusan bármelyiktől. Ezzel a kormány gyakorlatilag akár az Mt. teljes felfüggesztését, figyelmen kívül hagyását lehetővé teszi. Papíron csak a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodásával, vagyis elvileg a munkáltató csak akkor térhet el az Mt. rendelkezéseitől, ha abba a dolgozó is beleegyezik. Azért érdemes megjegyezni, hogy épp befelé megyünk egy válságba, ilyen helyzetben a munkavállalók fokozottan kiszolgáltatottak, senki sem lehet benne biztos, meddig lesz állása, és ha kirúgják, talál-e egyáltalán másik munkát. Más szóval a munkáltatóknak komoly nyomásgyakorlási lehetőségük van a munkavállalókkal szemben arra, hogy elérjék a „megállapodást”.

Érdekes kitétel, hogy a „munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti”. Elvileg ez szabad kezet ad a munkáltatóknak a dolgozók egészségi állapotának ellenőrzésére, magyarán bármikor lehet hőmérőzni a dolgozókat, bármikor lehet őket koronavírus-tesztre kötelezni stb. Ezzel kapcsolatos korlátozás nincs – a „szükséges és indokolt intézkedés” így nem több gumiszabálynál. Igaz, a rendelet szerint lesznek még részletszabályok mindezzel kapcsolatban.