Búcsú a kárpótlási jegyektől: egy kormányhatározat miatt nem kap érte semmit, akinek még van belőle

2025. január 7-én a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) törölte terméklistájáról a kárpótlási jegyeket, ezzel az állam által az önkényuralmi rendszerek alatt az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslására létrehozott értékpapír elvesztette utolsó felhasználási lehetőségét. Az 1939 és 1990 között életüktől, szabadságuktól vagy vagyonuktól megfosztottak kárpótlását ezzel az állam tulajdonképpen lezárta, hiszen bár az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapírból még több milliárd forintnyi van forgalomban – valójában a pontos érték sem ismert –, elenyészőnek látszik annak az esélye, hogy ezt a követelést a birtokosok valaha is behajtsák.

Kár érte?

A kárpótlási jegyeket a hosszú és heves vita után 1991-ben elfogadott kárpótlási törvény hívta életre, ezzel egy különleges, se nem részvény, se nem kötvény értékpapír jött létre, amelyet azok a magyar állampolgárok (vagy Magyarországon élő külföldiek) és leszármazottaik igényelhettek, akiket a második világháború és az azt követő kommunista diktatúra alatt az állam megkárosított. A megítélt kárpótlást 1000 forintos névértéken kibocsátott jegyek formájában biztosította az állam, amelyet az érintettek felhasználhattak:

• az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak (részvények, üzletrészek) megvásárlására,
• termőföld-tulajdon megszerzésére,
• önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlására,
• hitelfelvételnél önerőként,
• valamint a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósítására.

Összesen több mint 2 millióan igényeltek kárpótlási jegyet (közülük 140 ezren nem Magyarország területén élők), amely így 250-300 milliárd forint értékben került forgalomba. Az értékpapírok 1994 végéig kamatoztak, névértékük így elvált a címletértéktől, egy 1000 forintos jegy esetében a 74,2 százalékos kamattal 1742 forint lett.

A jegy ráadásul átruházható volt, és mivel sokan nem akartak a megfelelő lehetőségre várni az új értékpapír felhasználásával, ezért inkább a névértéken alul túladtak rajta. Erre 1992 decemberétől a tőzsdén is lehetőségük volt, ahol igen kelendőnek is bizonyult a kárpótlási jegy: 1993-1994-ben a BÉT teljes részvényforgalmának 20-40 százalékát adta. Keresleti oldalon a privatizációban érdekelt befektetők jelentek meg, akik másodlagos tulajdonosként a lehető legnagyobb kárpótlásijegy-állományt halmozták fel, amelyből aztán kedvezményes feltételek mellett vásárolhattak piacra dobott állami cégeket és földeket. Gazdasági társaságok is létrejöttek kifejezetten a kárpótlási jegyek hasznosítására, ilyenből nőtt ki többek között Leisztinger Tamás későbbi Arago-csoportja is.

Kárpótlási jegyek

Túry Gergely

A termőföld különösen népszerű volt a jegytulajdonosok körében, így viszont azok, akik kivártak, lemaradtak a korábban államosított földekről, hiába korlátozták az egykori szövetkezeti földtulajdon vevői körét a tagokra, a helyi lakosokra és a korábbi helyi földbirtokosokra. 1994 végéig összesen 600 ezren jutottak földbirtokhoz összesen 35 milliárd forint címletértékű jegytulajdon ellenében.

Az állami cégek privatizációján keresztül még sokáig nyújtott kedvező lehetőséget a mindenkori kormányzat a jegyek beváltására, az értékpapír tőzsdei árfolyamát is nagyban befolyásolta, hogy éppen mire lehet felhasználni azokat. Idővel azonban lankadni kezdett az állam lelkesedése, egyre kevesebb alkalom kínálkozott a jegytulajdonosok előtt, utoljára 2004-ben, a még állami tulajdonban maradt Forrás-részvények értékesítése során tett eleget törvényi kötelességének a magyar állam, ezt követően hiába merült fel – és mozgatta meg ezáltal a tőzsdei árfolyamot – olyan hír, hogy újabb állami eladásoknál lehet majd felhasználni a kárpótlási jegyeket, erre nem került sor, sőt, 2007-ben törvény is született az intézményesült privatizáció lezárásáról. Az sem hatotta meg az államot, hogy egy magánszemély 2013-ban pert indított, amiért nem kapott lehetőséget a kárpótlási jegyek felhasználására.