Már több mint 100 ezer koronavírusos beteg halt meg Nagy-Britanniában
Közel 6,9 millió brit kapta meg eddig a Pfizer-BioNTech vakcina első adagját.
Közel 6,9 millió brit kapta meg eddig a Pfizer-BioNTech vakcina első adagját.
Rárepült a kínai trollhadsereg a Pfizer-BioNTech termékére, hogy elterelje a figyelmet a saját vakcinája által kiváltott visszhangokról.
A szervezet csak a jövő héten kezdi bevizsgálni a kínai vakcinákat.
Melyik a kockázatosabb: terhesen elkapni a koronavírust, vagy beadatni az ellene kifejlesztett oltóanyagot? Világszerte gyermeket tervező nők százezrei szembesülnek a fenti dilemmával, a válaszként alkalmazott gyakorlat azonban egyelőre országonként különbözik. Szakértői vélemények szerint az mRNS oltások elméletben nem veszélyesek a várandósokra, de klinikai kísérletek hiányában ezt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni. Magyarországon ezért nem ajánlják az oltást terheseknek, az Egyesült Államokban viszont az érintettekre bízzák a döntést. Kivételek azonban nálunk is akadnak.
Azt ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a vakcina mellékhatásai miatt romolhat az egyébként is súlyos beteg emberek állapota.
Az oltóanyagból azért érkezik kevesebb az EU-ba, mert az azt gyártó amerikai cég újraszervezi a termelést, hogy több vakcinát tudjon legyártani.
A csökkenés már a jövő héten esedékes szállítmányokat is érinti.
A kutató most már csak arra vágyik, hogy a munkájára koncentráljon és a régi életét élhesse.
A magyar halálozási adatok az elmúlt év végén jelentősen meghaladták a sokéves átlagot, ráadásul 4000 esetben a Covid sem magyarázza az eltérést. A kormány magyarázattal nem szolgál, csak az Európai Uniót hibáztatja a kevés oltásért. Pedig épp csak az EU-nak köszönhetjük, hogy már beoltottak tízezreket.
Izraelben már látni, mi történik, ha egy ország teljes lakosságát oltani kezdik a koronavírus-fertőzés ellen.
Az országos tiszti főorvost a Pfizer-BioNTech vakcinájával oltották be.
Kevésnek tűnhet a 78 ezer koronavírus ellen beoltott magyar egy 10 milliós országban, de az, hogy hány ember kapja meg az életmentő vakcinát az országban és mennyi idő alatt, nem csak a magyar kormányon múlik. Ha minden a terv szerint halad és az Európai Gyógyszerügynökség január végén engedélyezi az AstraZeneca oltóanyagát, néhány hónapon belül akár a jelenlegi oltóanyag-mennyiség sokszorosa érkezhet az országba. A siker azonban a vakcinák gyártásán, szállításán és a magyar oltási terven is múlik. Elmagyarázzuk, miért.
Rekordokat döntögetnek az amerikai járványügyi adatok, Donald Trump csapata az új elnök beiktatása előtt pár nappal pedig kiterjesztené a jelenlegi oltási programot.
Az ország részletes adatokat közöl a koronavírus-vakcinákat gyártó cégekkel, ennek köszönhetően kaphat nagy tételben oltóanyagokat. A részletekről Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyezett meg a Pfizer és a Moderna vezetőivel.
Pfizer szerint 16 vírusmutációt már megvizsgáltak, az oltás hatékonyságát egyik sem befolyásolta komolyabban.
A jövő héten már a második adag vakcinát is megkapják azok, akiket december 26-án oltottak be.
Az eddigi 200 millió helyett 400 millió dózis BioNTech-Pfizer koronavírus-vakcinát rendel a huszonhét tagállam, de az opciós lehetőséget is megnövelték 100-ról 200 millióra – közölte péntek reggel az Európai Bizottság elnöke.
Van, ahol nem tartják be a gyártó által javasolt határidőt annak érdekében, hogy minél több embert tudjanak gyorsan beoltani.
A közel 1,9 millió beoltott közül csak 21-en kaptak anafilaxiás sokkot, 19-en közülük nők voltak.
Az anafilaxia szerencsére egyszerűen kezelhető, ha felkészülnek rá.