Szaúd-Arábia de facto uralkodója, Mohamed herceg adta ki a parancsot Jamal Khashoggi újságíró likvidálására – állítja az amerikai hírszerzés. A korábban készült jelentés titkosításának feloldása jelzi, hogy Joe Biden elnök az amerikai-szaúdi kapcsolatokat a királyság emberi jogi helyzetétől teszi függővé.
A nő családja szerint Loujain al-Hathloult megkínozták a börtönben.
Az utolsó gyorsaságit a négyszeres bajnok Carlos Sainz húzta be.
Összekötni a kellemetlent a hasznossal: mit tanulhatunk Donald Trumptól?
Azt ígérik, hogy nem az utcák, hanem az emberek köré építik.
Lesz-e amerikai-iráni háború? - az utóbbi időben egyre többen teszik fel a kérdést, miután pattanásig feszült a helyzet a Perzsa-öböl térségében, és nem zárható ki, hogy a január 20-án lejáró elnöksége utolsó heteiben az elszabadult hajóágyúként viselkedő Donald Trump amerikai elnök az utódját, Joe Bident szándékosan belerángatja egy katonai konfliktusba. Ahogy az sem, hogy a bosszúra éhes iráni keményvonalasok provokálnak ki egy amerikai vagy izraeli katonai csapást.
Korábban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom is megszakította a kapcsolatait az emírséggel.
Ludzsejn al-Hadhlúlt több társával együtt azért vették őrizetbe két éve, mert azért kampányolt, hogy a nők is vezethessenek. Bírálta azt a rendszert is, amely szerint az országban a nőknek számos dolgot csak a férfi gondviselő engedélyezhet.
Az iráni atomprogram atyjának meggyilkolása, valamint az izraeli és szaúdi vezetők találkozása Iránnak és az USA-nak is intő jel a térség erőviszonyainak megváltozására.
A francia külügyminisztérium most arra szólította fel a bojkottáló országokat, hogy hagyjanak fel ezzel az alaptalan lépéssel.
Csak Szaúd-Arábia nem kapott elegendő szavazatot.
Méretéhez képest jóval nagyobb stratégiai jelentőséggel bír a kapcsolatait Izraellel normalizáló Bahrein. A síita többségű, Perzsa-öbölben lévő sziget feletti iráni–szaúdi rivalizálás sem új keletű.
Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban. A lábnyomokat vadászok hagyták hátra.
Az Izrael, illetve az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közötti kapcsolatok normalizálása új korszak kezdetét jelenti a Közel-Keleten. A zsidó állam és a szunnita arab országok közeledése átrajzolja a térség erőviszonyait, de megoldatlanul hagyja a palesztinkérdést.
Most már csak húsz évet kell ülniük az újságíró brutális meggyilkolásáért.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok váratlan normalizálása új, békésebb Közel-Kelet hajnalát is jelentheti. De a palesztin ügy háttérbe szorult, a figyelem pedig Szaúd-Arábiára összpontosul.
Az agg szaúdi király és a nála is idősebb kuvaiti emír megromlott egészségi állapota miatt ismét felerősödött az utódlásért folytatott harc a két Perzsa-öböl menti monarchia uralkodócsaládjaiban. A nemzedékváltásra kritikus időkben kerülhet sor, de még a koronavírus-járványnál is erősebb lehet a hatása az amerikai befolyásnak.
I. János Károly volt spanyol király ponyvaregénybe illő menekülése mögött nagyon súlyos korrupciós ügy bújik meg. Európa egykor legnépszerűbb uralkodójának botránysorozata nyolc éve kezdődött, ügyei azonban jóval korábban.
A szaúdi királyság a járvány miatt először most nem fogad külföldről zarándokokat a háddzsra, ami sok muszlimnak csalódás, a monarchiának pedig anyagi és presztízsveszteség.
A rijádi propaganda tévésorozatokban feszegeti az Izraelhez közeledés kérdését. A háttérben a szaúdi nacionalizmus és a múlt újrafelfedezése is szerepet játszik, miközben az emberi jogokat sárba tipró rendszer bírálata továbbra is tabu.
