A balkáni országoknak szóló gesztusnak és a Nyugat megleckéztetésének szánta Orbán Viktor kormányfő, hogy Magyarországot kiléptette a limes világörökségi pályázatából. Egyik sem sikerült, csak Magyarország járt rosszul a lépéssel.
Ha aktív kikapcsolódásra vágyunk, tele kalanddal, kristálytiszta tavakkal és gasztronómiai különlegességekkel, akkor nem lehet más az úti cél, csakis Stájerország. Magyarországról négy-öt óra alatt találhatjuk magunkat Ausztria zöld szívében, ahol nem számít, hogy gyakorlott túrázók vagyunk vagy esetleg kényelmesebb utazók, mindenki megtalálja az alpesi tájon vagy a borvidéken a hozzá legközelebb álló szórakozást.
Az Orbán-kormány tényleg az utolsó pillanatban hátrált ki a Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával közös pályázatából.
Helyett kapott a listán többek között Nizza, Verespatak vagy az indiai Dholavira is.
A római kori bánya egyből felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára is.
Japán, koreai, thaiföldi, grúziai, törökországi, belgiumi és hollandiai területekkel bővült a lista.
Köztük a madridi Prado Múzeum, az európai fürdővárosok és a kínai Kanton történelmi városrésze.
Egy év múlva ismét megvizsgálják a világörökségi helyszíneket. AZ UNESCO korábban az épülő Mol-torony miatt fejezte ki az aggodalmát.
A Nagy-korallzátony kilátásai továbbra is igen rosszak, hiába kezdődött el regenerálódása az utóbbi években. Ausztrál szakemberek a páratlan természeti képződmény állapotáról szóló éves jelentésüket hétfőn hozták nyilvánosságra, az UNESCO világörökségi bizottságának ülésszaka idején, amelyen eldől majd, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a korallzátonyt.
A tilalom augusztus elsején lép életbe, a több mint 25 ezer tonnás hajókra érvényes, amelyek nem hajózhatnak be a Szent Márk térhez vezető csatornába.
Az ausztrál környezetvédelmi csoportok szerint Ausztrália nem tesz eleget a korallzátony megóvásáért.
Néhány héten belül felvehették volna a listára. Úgy tűnik, 18 év munkája veszik kárba.
A gigaberuházás olyan szinten felforgatja a tópartot, hogy annak világörökségi besorolása sincsen biztonságban.
Fotósunk másfél napig járta Budapestet, hogy megnézze: valóban zavaróan belelóg-e a látképbe a Mol-csoport 120 méteres székháza. Bár az épület Európa felhőkarcolóitól elmarad, már félig kész állapotban is a főváros legmagasabb épületének számít. Építészeti csúcsteljesítményként vagy a történelmi Budapest látványát eltorzító szégyenfoltként tekintünk majd rá?
"Eljött az ideje, hogy a sportesemények mellett a kiemelkedő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban is megismerje a világ Budapestet" - fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester, mikor bejelentette, hogy Budapest is pályázik a Világ Könyvfővárosa címre.
Már a kétezres évek elején Budapest orrára koppintott az UNESCO, hogy talán nem kéne a zsidónegyedben házakat rombolni. Ehhez képest most megint arról beszélünk, hogy milyen épületek tűnnének el a negyedben. De szabad-e egyáltalán bontani a védett zónában? Mi ellen véd a műemléki státusz? Hogyan sorvadt el a hazai örökségvédelem, és mi köze a műemlékbontásoknak a magyarok egészségi állapotához? Interjú Klaniczay Péter és Lővei Pál műemléki szakértőkkel.
Szlovéniáról eszünkbe juthatnak a tengerpart római kori emlékei, a fürdők világa, a sípályák lankái vagy a karszthegységek vadregényes vidéke a titokzatos barlangokkal és a magasból lezúduló vízesésekkel. De ne felejtsük el, hogy Szlovénia télen valóságos mesevilággá változik tele olyan helyekkel, amit egyszer látnunk kell, legyen szó az ünnepi fényekről, a pezsgő városokról vagy a bájos falvak havas háztetőiről. Az ország minden évszakban csodás, mindössze annyi a dolgunk, hogy feljegyezzük, hova muszáj eljutnunk akkor, amikor már bátran utazhatunk.
A beruházó váratlanul visszavonta az építési engedélyt, nem tudni, miért.
