Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Már több mint két éve tart a NASA napszondájának, a Parker Solar Probe-nak a küldetése. A cél, hogy minden eddiginél közelebb kerüljünk a csillagunkhoz, és minden korábbinál több adatot tudjunk összegyűjteni róla. A szerkezet 2020 augusztusában a Vénusz mellett is elhaladt, és egy olyan fotót készített róla, ami még a tudósokat is meglepte.
Még ennél is izgalmasabb felfedezés volt az, mit egy 2020 júliusában történt megközelítés során tett a napszonda. A Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban megjelent publikáció szerint a megközelítés során a Nap extrém elektromos és mágneses terének vizsgálatára megalkotott műszer, a FIELDS egy alacsony frekvenciájú rádiójelet rögzített, amely a Vénuszról érkezett.
A NASA szerint a befogott "adás" annyira meglepte őket, hogy először nem is tudták, mi lehet a forrása. Glyn Collison, a NASA tudósa csak másnap eszmélt rá, hogy mivel lehet dolguk: a szakembernek eszébe jutott, hogy hasonló jeleket fogtak akkor is, amikor a Galileo űrszonda áthaladt a Jupiter holdjainak ionoszférájában. Mint kiderült, itt is hasonló volt a helyzet, a rádiójelet ugyanis a Vénusz ionoszférájában fogták. Ezt aztán hanggá alakították át, az így keletkezett dallamot pedig közzé is tették.
A NASA bejelentése szerint a befogott rádiójel arra is jó volt, hogy ki tudták számolni a Vénusz ionoszférájának vastagságát. Ez azért is fontos, mert a légkör ezen rétegének változásával azt is megérthetik a kutatók, hogy miként vált a bolygó olyan pokolivá, mint amilyen napjainkban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
