Még ennél is izgalmasabb felfedezés volt az, mit egy 2020 júliusában történt megközelítés során tett a napszonda. A Geophysical Research Letters című tudományos szaklapban megjelent publikáció szerint a megközelítés során a Nap extrém elektromos és mágneses terének vizsgálatára megalkotott műszer, a FIELDS egy alacsony frekvenciájú rádiójelet rögzített, amely a Vénuszról érkezett.
A NASA szerint a befogott "adás" annyira meglepte őket, hogy először nem is tudták, mi lehet a forrása. Glyn Collison, a NASA tudósa csak másnap eszmélt rá, hogy mivel lehet dolguk: a szakembernek eszébe jutott, hogy hasonló jeleket fogtak akkor is, amikor a Galileo űrszonda áthaladt a Jupiter holdjainak ionoszférájában. Mint kiderült, itt is hasonló volt a helyzet, a rádiójelet ugyanis a Vénusz ionoszférájában fogták. Ezt aztán hanggá alakították át, az így keletkezett dallamot pedig közzé is tették.
A NASA bejelentése szerint a befogott rádiójel arra is jó volt, hogy ki tudták számolni a Vénusz ionoszférájának vastagságát. Ez azért is fontos, mert a légkör ezen rétegének változásával azt is megérthetik a kutatók, hogy miként vált a bolygó olyan pokolivá, mint amilyen napjainkban.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.