A Concorde negyed évszázadon át volt az ég koronázatlan királynője. Fejlesztése több mint 3 milliárd fontot emésztett fel, megépítése pedig 15 évbe telt. A gép kétszer gyorsabb volt a hangnál, a London és New York közti távolságot pedig alig 3 óra alatt tette meg. A legendás repülő tündöklését és bukását is bemutatja egy új, kétrészes dokumentumfilm.
Konnektort sejtető matricákkal tévesztik meg valakik a repülőtéren telefon- vagy laptoptöltési lehetőséget kereső utasokat. A hozzávalót pár száz forintért árulják a neten.
A leszállás előtti utolsó pillanatokban orrfutómű hibáját jelezte a rendszer, ezért nem szállt le a célállomáson az LC Perú légitársaság, 64 emberrel a fedélzetén repülő gépe. A kapitány a visszafordulás mellett döntött, de a fővárosi repülőtéren sem volt zökkenőmentes a landolás.
Az Airbus régóta tökéletesítgeti a Zephyr nevű napelemes robotrepülőgépét, amellyel most minden korábbi rekordot megtöntöttek az egyhuzamban repülés terén.
Az ötvenes évek óta gyártják, máig népszerű típus az amerikai Lockheed Martin C-130-as teherszállító repülőgépe. Régi darab tehát, de azért még mindig képes meglepetéseket okozni.
Az Akka Technologies olyan kocepciót dolgozott ki, amelynek köszönhetően nem a repülőtereken, hanem a helyi vasútállomáson lehetne felszállni a járatokra, az utazás nagy része alatt mégis a repülés gyorsaságának előnyeit élvezhetnék az utasok.
Repülőn vagy hajón internetezni saját mobillal vagy komputerrel – ha nem is olcsó, de egyre jobb az összeköttetés. Közben új életre kel a műholdas telefonálás is.
A Virgin Galactic két hónapon belül már a második sikeres tesztjét hajtotta végre a VSS Unityval, amely a tervek szerint civileket juttathat a világűrbe.
Régóta az a szabály, hogy reptéri biztonsági ellenőrzésnél ki kell venni a poggyászból a folyadékot. Egy új szkenner feleslegessé teszi ezt az intézkedést.
Az Aura Fly nevű magántársaság olyan, jóárasított járatok indítását tervezi Amerikában, amelyeken a business osztály felszereltségét kapnák meg az utasok turistaosztályos árakon. Mutatjuk a kabinterveket.
A Rolls-Royce az amerikai Harvard és a brit Nottinghami Egyetemmel közösen fejlesztette ki azt a robotot, ami a repülőgépek hajtóművébe bemászva dolgozik majd.
Az Airbus 2019-ben szolgálatba álló BelugaXL repülőgépének szűzrepülését Christophe Cail kapitány mellett, Bernardo Saez-Benito Hernandez másodpilóta végezte. A francia repülőgépgyártó öt ilyen teherszállítót készít – mindegyiket saját szolgálatába állítja.
Fontos napokon vannak túl a repülés kedvelői és a repülőgépgyártó is. A Farnborough International Airshow légiexpón több komoly üzlet is köttetett, miközben az Airbus szűzrepülésre vitte azt a gépét, amellyel más repülők hatalmas részeti szállítja majd gyáregységei között.
Nemrég különleges ötlettel állt a Boeing az amerikai légierő elé: a terveik szerint az F-15-ös vadászgép következő generációjára minden eddiginél több rakétát szerelnének. Ha a terveket elfogadják, olyan lenne az egész, mint egy repülő fegyverraktár.
Eltűnt személy és elszökött medve kereséséhez is használtak az elmúlt hetekben Magyarországon drónokat. De a fejlesztőműhelyekből már a jövő szivárog: a következő évek az intelligens drónok lehetőségeiről és veszélyeiről fognak szólni.
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülése terén elér eredményeikkel címlapra kerültek.
A drámai felvételen látszik, hogy füstöl a kisgép hajtóműve. A balesetben ketten életüket vesztették.
A repülőtér környékén élők valószínűleg órákon át tudnák sorolni, miért kényelmetlen ott lakni. (Igaz, arra is vannak érvek, miért kényelmes.) A legnagyobb gondot talán a zajszennyezés jelenti, ami a repülőtéri dolgozóknak is okozhat kellemetlenségeket. Az amerikai űrhivatalnál azonban kitaláltak valamit.
Öreg vadászrepülő nem vén vadászrepülő. A 35 éve szolgálatba állított MiG-ek régóta képesek érdekes produkciókra, ezekből mutatunk egy csokorral.
