Wolf Csaba szerint a háttérben a magyar gazdaság fejlődésében ellenérdekeltek mozgatják a szálakat. Véleményét annak apropóján közölte, hogy bejelentette: június 16-án indulhat a debreceni fóliagyár tesztüzeme.
A kormány 5,5 milliárd forinttal tolta meg a beruházást.
A Magyarországon is megtelepedő, elektromos autókat gyártó cég olyan durva árháborúba kezdett, aminek nagyon rossz vége is lehet.
Az ágazatok mindegyikében csökkent a termelés volumene 2024 februárjához képest.
Új ügyvezetőt neveztek ki az akkugyár élére.
Kínai elektrolitgyártó települ a Tisza-parti városban.
Két banki elemző is úgy véli, hogy messze még a trendforduló, főként az exportra termelő ágazatok vannak óriási bajban.
A feldolgozóipari ágazatok többségében csökkent a termelés a KSH adatai szerint.
Az üzemben is komoly problémaként kezelték a néhány éve újra és újra visszatérő jelenséget. A szellőzők olyan helyiségekből fújhatták a szabadba az elhasznált, poros levegőt, ahol rákkeltő fémekkel, kobalttal és nikkellel dolgoznak.
Annyira nincs kereslet az akkumulátorokra. Ezreket küldtek el, belső konfliktusok is vannak.
A debreceni akkugyárak biztos, hogy kapnak évi 2 millió köbméternyi ivóvíz minőségű vizet állami támogatással. A Nagyerdő és az erdőspusztai tavak megmentésére is hasonló mennyiségű vizet ígért egy program, ennek megvalósítására viszont nincs saját pénz.
3,1 százalékkal gyengébb volt a magyar ipar teljesítménye idén októberben tavalyhoz képest a KSH szerint. Idén szeptemberhez képest ugyan volt némi javulás, de sem az autó-, sem az akkugyárak nem tértek még magukhoz.
Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.
A kínai beruházó szerint az aktuális piaci trendek nem befolyásolják a terveket, jövőre már kezdődhet a próbatermelés.
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója „megfontolná” egy üzem felhúzását, ha Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök megnyitná az ország kapuit a kínai befektetések előtt.
A magyarok mellett kirgizektől, vietnámiaktól, szlovákoktól és ukránoktól is megvált a BC Gen Kft., amely tervezett beruházásait is halasztja. A térség parlamenti képviselője több mint egy tucat elbocsátott magyar dolgozóról tud.
A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.
Pekingben tárgyalt egy sor akkumulátor-újrahasznosító céggel a nemzetgazdasági miniszter, “megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”. Vagyis arról igyekezett őket meggyőzni, hogy telepítsenek üzemeket Magyarországra, “lehetőséget teremtve a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására”. Az újrahasznosítás egyébként uniós kötelezettség.
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
Az e-autók piacának támogatására 11 pontos, 100 milliárd eurós javaslatcsomagot tett közzé a kormány, amelynek nagy része azt szolgálná, hogy a Magyarországon megtelepedő ázsiai gyártók jól járjanak.
