Első ránézésre kedvezőnek tűnik, hogy havi szinten növekedett az ipari termelés, ugyanakkor az év végi leállásból újrainduló ipar ennél jóval nagyobb lendületet szokott venni az év elején – értékeli Virovácz Péter, az ING elemzője a KSH által közölt előzetes számokat a magyar ipar januári teljesítményéről.

Éves alapon azonban közel 4 százalékos a visszaesés mértéke, az összképet pedig még borúsabbá teszi, hogy a KSH nagyon erős negatív revíziót hajtott végre a korábbi hónapok adataiban, így a korábban 2 százalékosra becsült decemberi hó/hó visszaesés immáron 3 százalékos. Tehát ehhez képest kell értelmezni a januári korrekciót, ami így tényleg gyengének tekinthető – von mérleget Virovácz.

A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene egyenesen 5,7 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt – jegyzi meg az elemző.

A részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése továbbra is azt jelzi, hogy a két meghatározó ágazat, a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása folytatta a mélyrepülést, de csatlakozott hozzájuk januárban az élelmiszeripar is. A fontosabb ágazatok közül egyedül az elektronikai ipar tudott javulást felmutatni.

A fentiek fényében talán aligha meglepőek a friss hírek, miszerint néhány hazai gyártóüzemben hamarosan érdemi leépítések kezdődnek

– teszi hozzá Virovácz.

A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok egyébként összességében egy gyengülő képet festettek az iparról az elmúlt hónapokban. Bár a friss BMI valamelyest javult, egyrészt ezen mutató megbízhatósága továbbra is erősen kérdéses, másrészt a foglalkoztatásra vonatkozó komponens romlott, ami előre jelezheti a készülő leépítéseket – írja az elemző.

Mindezek alapján szerinte egyelőre nehezen körvonalazódik a trendforduló az ipar területén. Ugyanakkor a vámháború meglepő módon hozhat némi átmeneti élénkülést. Az európai gyártók ugyanis érdekeltek lehetnek a termelés gyors felfuttatásában és az exportkészletek bővítésében, mielőtt még „Trump meghúzza a ravaszt és élesíti a vámokat az Európai Unióval szemben is”.

Egyelőre ennek hatása januárban nem érződött, de talán a következő egy-két hónapban lehet valami átmeneti élénkülés. Az már más kérdés, hogy a vámok tényleges bevezetésével egy újabb lejtmenet kezdődhet – fejtegeti az ING szakembere.

Mindent egybe véve

az exportra termelő szektorok kilátásai nem igazán javultak az elmúlt időszakban,

és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet. Itthon egyedi hatásként jelentkezik majd az új kapacitások belépése, ám úgy tűnik, hogy a külső környezet miatt ezek beindulása is egyre kétségesebb. A belpiacra termelő ipari szektorok abban azért bízhatnak, hogy fennmarad a fogyasztás növekedése és kitart a lendület, amit a javuló rendelésállományok sugallanak. Ugyanakkor az exportszektorok túlsúlya miatt ez csak csepp lesz a tengerben és összességében az ipar 2025 egészében is visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét – magyarázza az elemző.

Erste-elemző: szenved az e-autók piaca

Nagy János, az Erste elemzője szerint sem kedvezőek rövidtávon a kilátások: az eurózóna és azon belül a német gazdasági szereplők hangulatát mérő indexek döntő többsége egy éve stagnál, csak februárban láttunk már némi elmozdulást pozitív irányba. Ezzel párhuzamosan a Magyarország számára létfontosságú

elektromobilitás folyamata is masszívan lelassult és egyelőre az elkövetkezendő időszakra sem körvonalazódnak a felívelés jelei.

Hozzáteszi: az elmúlt időszakban mind a kontinensen, mind a tengerentúlon a szabályozás is érdemi lazításon megy keresztül, ami számottevően lassíthatja az elektromos átállást.

„Középtávon lehetünk valamelyest bizakodóbbak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben az év második felétől kezdődően” – vélekedik Nagy János.

Bár óriási volumenek vannak tervben, a gyenge külső konjunktúra árnyéka – gondolva a jármű- és akkumulátorgyártásból érkező leépítésekre vagy a Toray-beruházás újragondolásának esetére – csak mérsékelt optimizmusra ad okot idén.  A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet.